Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-6

403 Az Országgyűlés 6. ülése, 1986. március 20-án, csütörtökön 404 A közös munka eredményeképpen elkészült tör­vénytervezetet szakmai-társadalmi vitára bocsá­tottuk. Ennek keretében a tervezetet megvitat­ták a tájékoztatással foglalkozó legfontosabb szervezetek és a tömegtájékoztatás munkatár­sai is. Külön is szeretném kiemelni azt az értékes segítséget, amelyet a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségétől kaptunk. A viták során szá­mos figyelemre méltó, nemegyszer igen kritikus észrevétel és javaslat hangzott el. Ügy érzem, mindent megtettünk a hasznosítható vélemé­nyek érvényesítése érdekében. Többször előfor­dult természetesen, hogy az észrevételek és a javaslatok egymásnak is ellentmondóak voltak, a tervezett szabályozás éppen ellentétes irányú változtatását sürgették. Ilyenkor a törvény­előkészítők általában a többségi véleményt érvé­nyesítették. A viták során viszont abban mindenki egyetértett, hogy szükség van az egységes, át­fogó sajtótörvény megalkotására, és hogy ennek során milyen főbb elvi és gyakorlati célkitűzé­seket kövessünk. A törvényelőkészítők ennek megfelelően a javaslatban nem pusztán a sajtó­politikai követelményeket, a követendő elgon­dolásokat és célokat fogalmazták meg, hanem közvetlenül, konkrétan érvényesíthető normatív szabályokat is beiktattak. A sajtótörvényt ezért nem tekinthetjük elvi kerettörvénynek, megva­lósulása tehát nemcsak perspektivikusan, a jö­vőre vetítve biztosítható, hanem olyan jogokat és kötelezettségeket megállapító alapjogszabály is, amelynek rendelkezései közvetlenül és azon­nal hathatnak. Természetszerűleg a javaslatban csak az alapvető rendelkezések kaphattak helyt, a részletszabályokat a törvény végrehajtási ren­deletei és más jogterületek jogi rendelkezései tartalmazzák. Az előkészítő munkával kapcsolatban végül szeretném kiemelni, hogy a hazai tapasztalatok hasznosítása mellett a pozitív nemzetközi ta­pasztalatokat is igyekeztünk érvényesíteni, kü­lönösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezségokmányát a polgári és a politikai jo­gokról. Nyugodt lelkiismerettel jelenthetem ki, hogy ez a törvényjavaslat az ENSZ által dekla­rált követelményeknek mindenben megfelel. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett tör­vényjavaslat rendelkezései hűen tükrözik az elő­készítő munka célkitűzéseit; a törvény megal­kotása során megfogalmazott alapelvek megva­lósulása nyomon követhető az egyes szabályok­ban is. A javaslat bevezető része tartalmazza a törvény hatályára, a sajtó feladatára, valamint a felvilágosítás adási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslat a sajtó feladatát az ál­lampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogához kapcsolva határozza meg. Az állampolgárok va­lósághoz hű, időben történő tájékoztatásáról ugyanis — amint erről az előzőekben már szól­tam — a sajtó köteles gondoskodni. A sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy nyújtson hiteles képet a Magyar Népköz­társaság politikai, gazdasági, tudományos és kul­turális életéről, adjon hírt a nemzetközi élet ese­ményeiről, a maga eszközeivel segítse elő a kü­lönböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést és a béke megóvását. A sajtó azonban ne egyszerűen ismereteket közvetítsen, hanem feltáró, elemző tevékenysé­gével segítse elő a nemzetközi politikai, a hazai társadalmi összefüggések és folyamatok meg­értését, és mozgósítson a cselekvésre is. A sajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a szocialista társadalom fejlődését gátló, nyu­galmát zavaró, a szocialista törvényességet és erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben határo­zottan fellépjen. A sajtónak e követelmények megvalósítása során tartózkodnia kell attól, hogy jogosítványait visszaélésszerűen gyakorol­ja. A javaslat ennek legkirívóbb példáit kate­gorikus tilalmak formájában fogalmazza meg. így: a sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi érdekeit, az emberi jogokat, vala­mint az állampolgárok és a jogi személyek jo­gait és törvényes érdekeit, illetőleg a közerköl­csöt. A javaslat külön is megtiltja, hogy a tájé­koztatás ürügyén a sajtó az emberiség ellen el­követett bűncselekmények igazolását, a más né­pek elleni gyűlöletkeltést, a sovinizmust, a há­borús uszítást, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönbözte­tést propagálja. A tisztességes és objektív tájé­koztatás követelményének törvényi megfogal­mazásaként pedig rögzíti, hogy a reklámot, a tá­jékoztatástól elkülönítve, e jelleget kifejezve kell közölni. Nyilvánvaló azonban, hogy a sajtó csak ak­kor tud megfelelni e törvényi hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges infor­mációkhoz. Ezt biztosítják a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szerveze­tek és az egyesületek felvilágosítás adási köte­lezettségének szabályait tartalmazzák, és amely elől e szervek csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítás állami, szolgálati, üzemi, vagy ma­gántitkot sértene. Az állami, a szolgálati, az üze­mi és a magántitok fogalmát egyébként más, köztük magas szintű jogszabályok, például a büntető törvénykönyv és a polgári törvény­könyv határozzák meg. A felvilágosítás megtagadására tehát csak akkor kerülhet sor, ha e jogszabályok a kérdéses adatot, információt kifejezetten titoknak minő­sítik. Amennyiben az adatszolgáltatásra illetékes személy a tájékoztatást alaptalanul megtagad­ná, vele szemben bírósági jogvédelem igénybe­vételére, illetve felelősségre vonásra kerülhet sor. Ezáltal megszűnik a lehetősége annak, hogy a tájékoztatásra kötelezettek a közérdekre tör­ténő alaptalan hivatkozással kizárhassák mun­kájukból a társadalmi nyilvánosságot és ellen­őrzést, megkísérelve esetleg ezzel a hibák, vagy esetleg a bűnös magatartások elleplezését. A javaslat a tájékoztatás hitelességét azzal is biztosítani kívánja, hogy előírja: a sajtó ré­szére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. A félre­vezető vagy hamis tájékoztatást a jogszabályok szintén szankcionálják. A jogsérelem jellegétől és fokától függően kerülhet sor büntetőjogi, polgárjogi vagy munkajogi jogkövetkezmények

Next

/
Thumbnails
Contents