Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-6

403 Az Országgyűlés 6. ülése, 1986. március 20-án, csütörtökön 404 A közös munka eredményeképpen elkészült törvénytervezetet szakmai-társadalmi vitára bocsátottuk. Ennek keretében a tervezetet megvitatták a tájékoztatással foglalkozó legfontosabb szervezetek és a tömegtájékoztatás munkatársai is. Külön is szeretném kiemelni azt az értékes segítséget, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetségétől kaptunk. A viták során számos figyelemre méltó, nemegyszer igen kritikus észrevétel és javaslat hangzott el. Ügy érzem, mindent megtettünk a hasznosítható vélemények érvényesítése érdekében. Többször előfordult természetesen, hogy az észrevételek és a javaslatok egymásnak is ellentmondóak voltak, a tervezett szabályozás éppen ellentétes irányú változtatását sürgették. Ilyenkor a törvényelőkészítők általában a többségi véleményt érvényesítették. A viták során viszont abban mindenki egyetértett, hogy szükség van az egységes, átfogó sajtótörvény megalkotására, és hogy ennek során milyen főbb elvi és gyakorlati célkitűzéseket kövessünk. A törvényelőkészítők ennek megfelelően a javaslatban nem pusztán a sajtópolitikai követelményeket, a követendő elgondolásokat és célokat fogalmazták meg, hanem közvetlenül, konkrétan érvényesíthető normatív szabályokat is beiktattak. A sajtótörvényt ezért nem tekinthetjük elvi kerettörvénynek, megvalósulása tehát nemcsak perspektivikusan, a jövőre vetítve biztosítható, hanem olyan jogokat és kötelezettségeket megállapító alapjogszabály is, amelynek rendelkezései közvetlenül és azonnal hathatnak. Természetszerűleg a javaslatban csak az alapvető rendelkezések kaphattak helyt, a részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei és más jogterületek jogi rendelkezései tartalmazzák. Az előkészítő munkával kapcsolatban végül szeretném kiemelni, hogy a hazai tapasztalatok hasznosítása mellett a pozitív nemzetközi tapasztalatokat is igyekeztünk érvényesíteni, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezségokmányát a polgári és a politikai jogokról. Nyugodt lelkiismerettel jelenthetem ki, hogy ez a törvényjavaslat az ENSZ által deklarált követelményeknek mindenben megfelel. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat rendelkezései hűen tükrözik az előkészítő munka célkitűzéseit; a törvény megalkotása során megfogalmazott alapelvek megvalósulása nyomon követhető az egyes szabályokban is. A javaslat bevezető része tartalmazza a törvény hatályára, a sajtó feladatára, valamint a felvilágosítás adási kötelezettségre vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslat a sajtó feladatát az állampolgároknak a tájékoztatáshoz való jogához kapcsolva határozza meg. Az állampolgárok valósághoz hű, időben történő tájékoztatásáról ugyanis — amint erről az előzőekben már szóltam — a sajtó köteles gondoskodni. A sajtóval szemben alapvető követelmény, hogy nyújtson hiteles képet a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, adjon hírt a nemzetközi élet eseményeiről, a maga eszközeivel segítse elő a különböző országok és népek jobb megismerését, a kölcsönös megértést és a béke megóvását. A sajtó azonban ne egyszerűen ismereteket közvetítsen, hanem feltáró, elemző tevékenységével segítse elő a nemzetközi politikai, a hazai társadalmi összefüggések és folyamatok megértését, és mozgósítson a cselekvésre is. A sajtó feladatai közé tartozik az is, hogy a szocialista társadalom fejlődését gátló, nyugalmát zavaró, a szocialista törvényességet és erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben határozottan fellépjen. A sajtónak e követelmények megvalósítása során tartózkodnia kell attól, hogy jogosítványait visszaélésszerűen gyakorolja. A javaslat ennek legkirívóbb példáit kategorikus tilalmak formájában fogalmazza meg. így: a sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi érdekeit, az emberi jogokat, valamint az állampolgárok és a jogi személyek jogait és törvényes érdekeit, illetőleg a közerkölcsöt. A javaslat külön is megtiltja, hogy a tájékoztatás ürügyén a sajtó az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények igazolását, a más népek elleni gyűlöletkeltést, a sovinizmust, a háborús uszítást, a nemzetiségi, a faji, a felekezeti és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést propagálja. A tisztességes és objektív tájékoztatás követelményének törvényi megfogalmazásaként pedig rögzíti, hogy a reklámot, a tájékoztatástól elkülönítve, e jelleget kifejezve kell közölni. Nyilvánvaló azonban, hogy a sajtó csak akkor tud megfelelni e törvényi hivatásának, ha hozzájut a feladatai ellátásához szükséges információkhoz. Ezt biztosítják a javaslatnak azok a rendelkezései, amelyek az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek felvilágosítás adási kötelezettségének szabályait tartalmazzák, és amely elől e szervek csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítás állami, szolgálati, üzemi, vagy magántitkot sértene. Az állami, a szolgálati, az üzemi és a magántitok fogalmát egyébként más, köztük magas szintű jogszabályok, például a büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv határozzák meg. A felvilágosítás megtagadására tehát csak akkor kerülhet sor, ha e jogszabályok a kérdéses adatot, információt kifejezetten titoknak minősítik. Amennyiben az adatszolgáltatásra illetékes személy a tájékoztatást alaptalanul megtagadná, vele szemben bírósági jogvédelem igénybevételére, illetve felelősségre vonásra kerülhet sor. Ezáltal megszűnik a lehetősége annak, hogy a tájékoztatásra kötelezettek a közérdekre történő alaptalan hivatkozással kizárhassák munkájukból a társadalmi nyilvánosságot és ellenőrzést, megkísérelve esetleg ezzel a hibák, vagy esetleg a bűnös magatartások elleplezését. A javaslat a tájékoztatás hitelességét azzal is biztosítani kívánja, hogy előírja: a sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. A félrevezető vagy hamis tájékoztatást a jogszabályok szintén szankcionálják. A jogsérelem jellegétől és fokától függően kerülhet sor büntetőjogi, polgárjogi vagy munkajogi jogkövetkezmények