Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

371 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 372 bizottságok vitáiban elhangzott véleményeket, javaslatokat. Álláspontunk az, hogy az 1986. évi költségvetés összhangban van pártunk XIII. kongresszusának határozataival, és a költségvetés sajátos eszközeivel a VII. ötéves terv célkitűzéseit szolgálja. Mindezek alapján a terv- és költségvetési bizottság nevében a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetését és a tanácsok 1986— 1990. évi középtávú előirányzatairól szóló törvényjavaslatot a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Bejelentem, hogy a napirenden levő témához senki sem kíván hozzászólni, ezért határozathozatalra kerül sor. Kérem, hogy aki elfogadja az 1986. évi (költségvetést és a tanácsok 1986—1990. közötti időre szóló középtávú pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényt, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Van-e valaki ellene? (Egy.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.) Egy ellenszavazattal az országgyűlés az előterjesztést elfogadta. Rátérünk az interpellációk tárgyalására. Ha demokratikus gyakorlatunk fejlődik, akkor nem az lesz a meglepetés, ha valaki ellene szavaz, hanem az, hogy csia'k egy valaki szavaz valami ellen. (Taps.) Dr. Vodila Barna képviselőtársunk interpellál az igazságügyminisztérhez az Edelényben megszüntetett igazságügyi szervek visszahelyezése tárgyában. Dr. Vodila Barna képviselőtársunkat illeti a szó. DR. VODILA BARNA: Tisztelt Országgyűlés! A Borsod megyei 15. számú választókerület lakói, 33 kistelepülés választópolgárainak a megbízásából terjesztem elő az alábbi interpellációmat. A járások megszűnésével egyidejűleg 1984 elején megszüntették a volt járásszékhelyen, Edelényben működő járásbíróságot, ügyészséget, közjegyzői hivatalt. Ezek az intézmények 1913tól működtek Edelényben, a lakosság teljes megelégedésére. Az intézményekhez tartozó 56 község 64 ezer lakosa ma nélkülözi ezeket az intézményeket. 1984 elején Miskolcra lettek áthelyezve. Az átszervezést annak idején a járási partes az állami vezetés fenntartással fogadta, a lakosság pedig már akkor sem értett egyet vele. Ma, az átszervezés után 33 település mintegy 34 ezer lakosa tartozik az edelényi körzethez, ez választókerületem is. Az állampolgárok jelenleg vonattal, autóbusszal, átszállásokkal jutnak el Miskolcra. Ez jelentős többletköltséget, nem is beszélve, időtöbbletet jelent. Gyakran több napon keresztül kerülnek elintézésre bizonyos ügyek. A földhivatal például Edelény ben van, a közjegyzői hivatal pedig Miskolcon. Így gondot jelent a gyors kapcsolatfelvétel. A rendőrkapitányság továbbra is Edelényben van, az ügyészség viszont Miskolcon, így véleményünk szerint a nyomozati törvényességi felügyelet távolabb került, nehezebbé vált. Kifogásolják iá dolgozók, hogy a nagy távolság, a körülményes utazás miatt nem vehetik igénybe a bíróság, az ügyészség segítségét a fogadónapokon, melyet a törvény biztosít számukra. A lakosság joggal elégedetlen ezzel az átszervezéssel. Felvetik, hogy hirdetjük a kistelepülések népességmegtartó erejének növelését, ez az átszervezés azonban ennek ellent mond. Hirdetjük és valljuk, hogy az ügyeket ott kell intézni, ahol azok keletkeznek. Ezt valósítottuk meg a tanácsi területen a hatáskörök leadásával. Az említett intézmények átszervezésével ma 60—80 kilométert utaznak az állampolgárok ügyes-bajos dolgaik intézésére. A megye székhelyén lévő intézmények zsúfoltsága tovább növekedett. A kistelepülések népességmegtartó ereje véleményem szerint gyengült. Tudomásom szerint az átszervezés egyik indítója az volt, hogy az intézmények elhelyezése nem volt megfelelő. Edelény városi jogú nagyközség, január 1-vel várossá lett nyilvánítva, az Elnöki Tanács erről határozatát meghozta. Az elkövetkező években megteremthető annak feltétele, hogy ezen intézmények újra Edelényben működjenek, ez ma 34 ezer, illetve 64 ezer állampolgár érdeke. Kérem az igazságügyminiszter elvtársat, szíveskedjen kérésünket megvizsgálni és az elkövetkező években a lehetőségen belül kedvező döntést hozni. Köszönöm a meghallgatást. ELNÖK: Az interpellációra dr. Markója Imre igazságügyminiszter válaszol. DR. MARKÓJA IMRE. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőelvtárs! Az igazságügyi szervezetben régi és politikailag is támogatott törekvés, hogy a lakosság alapvető érdekeinek sérelme nélkül nagyobb első fokú szerveket, szervezeti egységeket hozzunk létre. A kisebb létszámú, két-négyfős bíróságokon és ügyészségeken ugyanis sem a színvonalas vezetést, sem a káderutánpótlást, sem. pedig a bírák és ügyészek megfelelő szakosítását, speciális szakértelmét nem tudjuk biztosítani. Ez utóbbiról külön is egy-két mondatot. A társadalmi-gazdasági és életviszonyok egyre bonyolultabbá válásával természetesen a jogviszonyok, á jogrendszer és a jogalkalmazás is mind bonyolultabbá válik. Ma tehát a jogi életben dolgozóktól sem várható el valamiféle univerzális felkészültség, elméleti és szakmai tudás. Márpedig az állampolgárok ügyes-bajos dolgait minden egyes esetben jogpolitikailag helyesen, törvényesen, gyorsan és szakszerűen kell elintézni. Ehhez a jobb jogfeltételeket megteremteni, ideértve a szervezeti feltételeket is, nagyon is jelentős közérdek. Idézőjelbe téve elsősorban tehát ilyen elgondolás áldozata lett Edelény is és még több más kisebb első fokú bíróság és ügyészség, legutóbb éppen napjainkban Tata. Edelényről azonban külön is szólnék. Az edelényi igazságügyi szervek megszüntetésére, amint ezt a képviselő elvtárs is említette, a járások megszüntetésével összefüggésben került sor. Az előzőekben említett elvi szempontok mellett ennek gyakorlati indokai is voltak. Nevezetesen a következők: 1. Az ügyérkezés alakulása a járásban az ország sok más igazságügyi szervével ellentétben kedvezőben alakult. Emellett a területi átszer-