Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

371 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 372 bizottságok vitáiban elhangzott véleményeket, javaslatokat. Álláspontunk az, hogy az 1986. évi költségvetés összhangban van pártunk XIII. kongresszusának határozataival, és a költségve­tés sajátos eszközeivel a VII. ötéves terv célkitű­zéseit szolgálja. Mindezek alapján a terv- és költségvetési bizottság nevében a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetését és a tanácsok 1986— 1990. évi középtávú előirányzatairól szóló tör­vényjavaslatot a Tisztelt Országgyűlésnek elfo­gadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Bejelentem, hogy a napirenden levő témához senki sem kíván hozzászólni, ezért határozathozatalra kerül sor. Kérem, hogy aki elfogadja az 1986. évi (költ­ségvetést és a tanácsok 1986—1990. közötti idő­re szóló középtávú pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényt, kézfelemeléssel szavazzon. (Meg­történt.) Van-e valaki ellene? (Egy.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Senki.) Egy ellenszavazattal az országgyűlés az elő­terjesztést elfogadta. Rátérünk az interpellációk tárgyalására. Ha demokratikus gyakorlatunk fejlődik, akkor nem az lesz a meglepetés, ha valaki elle­ne szavaz, hanem az, hogy csia'k egy valaki sza­vaz valami ellen. (Taps.) Dr. Vodila Barna képviselőtársunk inter­pellál az igazságügyminisztérhez az Edelényben megszüntetett igazságügyi szervek visszahelye­zése tárgyában. Dr. Vodila Barna képviselőtár­sunkat illeti a szó. DR. VODILA BARNA: Tisztelt Ország­gyűlés! A Borsod megyei 15. számú választókerület lakói, 33 kistelepülés választópolgárainak a meg­bízásából terjesztem elő az alábbi interpelláció­mat. A járások megszűnésével egyidejűleg 1984 elején megszüntették a volt járásszékhelyen, Edelényben működő járásbíróságot, ügyészséget, közjegyzői hivatalt. Ezek az intézmények 1913­tól működtek Edelényben, a lakosság teljes meg­elégedésére. Az intézményekhez tartozó 56 köz­ség 64 ezer lakosa ma nélkülözi ezeket az intéz­ményeket. 1984 elején Miskolcra lettek áthelyez­ve. Az átszervezést annak idején a járási part­es az állami vezetés fenntartással fogadta, a la­kosság pedig már akkor sem értett egyet vele. Ma, az átszervezés után 33 település mintegy 34 ezer lakosa tartozik az edelényi körzethez, ez választókerületem is. Az állampolgárok jelenleg vonattal, autóbusszal, átszállásokkal jutnak el Miskolcra. Ez jelentős többletköltséget, nem is beszélve, időtöbbletet jelent. Gyakran több na­pon keresztül kerülnek elintézésre bizonyos ügyek. A földhivatal például Edelény ben van, a közjegyzői hivatal pedig Miskolcon. Így gondot jelent a gyors kapcsolatfelvétel. A rendőrkapi­tányság továbbra is Edelényben van, az ügyész­ség viszont Miskolcon, így véleményünk szerint a nyomozati törvényességi felügyelet távolabb került, nehezebbé vált. Kifogásolják iá dolgozók, hogy a nagy távolság, a körülményes utazás miatt nem vehetik igénybe a bíróság, az ügyész­ség segítségét a fogadónapokon, melyet a tör­vény biztosít számukra. A lakosság joggal elé­gedetlen ezzel az átszervezéssel. Felvetik, hogy hirdetjük a kistelepülések népességmegtartó erejének növelését, ez az átszervezés azonban ennek ellent mond. Hirdetjük és valljuk, hogy az ügyeket ott kell intézni, ahol azok keletkez­nek. Ezt valósítottuk meg a tanácsi területen a hatáskörök leadásával. Az említett intézmé­nyek átszervezésével ma 60—80 kilométert utaznak az állampolgárok ügyes-bajos dolgaik intézésére. A megye székhelyén lévő intézmé­nyek zsúfoltsága tovább növekedett. A kistele­pülések népességmegtartó ereje véleményem sze­rint gyengült. Tudomásom szerint az átszervezés egyik indítója az volt, hogy az intézmények el­helyezése nem volt megfelelő. Edelény városi jogú nagyközség, január 1-vel várossá lett nyil­vánítva, az Elnöki Tanács erről határozatát meg­hozta. Az elkövetkező években megteremthető an­nak feltétele, hogy ezen intézmények újra Ede­lényben működjenek, ez ma 34 ezer, illetve 64 ezer állampolgár érdeke. Kérem az igazságügy­miniszter elvtársat, szíveskedjen kérésünket megvizsgálni és az elkövetkező években a lehe­tőségen belül kedvező döntést hozni. Köszönöm a meghallgatást. ELNÖK: Az interpellációra dr. Markója Im­re igazságügyminiszter válaszol. DR. MARKÓJA IMRE. Tisztelt Országgyű­lés! Tisztelt Képviselőelvtárs! Az igazságügyi szervezetben régi és politikailag is támogatott törekvés, hogy a lakosság alapvető érdekeinek sérelme nélkül nagyobb első fokú szerveket, szervezeti egységeket hozzunk létre. A kisebb létszámú, két-négyfős bíróságokon és ügyészsé­geken ugyanis sem a színvonalas vezetést, sem a káderutánpótlást, sem. pedig a bírák és ügyészek megfelelő szakosítását, speciális szakértelmét nem tudjuk biztosítani. Ez utóbbiról külön is egy-két mondatot. A társadalmi-gazdasági és életviszonyok egyre bonyolultabbá válásával természetesen a jogviszonyok, á jogrendszer és a jogalkalmazás is mind bonyolultabbá válik. Ma tehát a jogi életben dolgozóktól sem várható el valamiféle univerzális felkészültség, elméleti és szakmai tu­dás. Márpedig az állampolgárok ügyes-bajos dolgait minden egyes esetben jogpolitikailag he­lyesen, törvényesen, gyorsan és szakszerűen kell elintézni. Ehhez a jobb jogfeltételeket megte­remteni, ideértve a szervezeti feltételeket is, na­gyon is jelentős közérdek. Idézőjelbe téve első­sorban tehát ilyen elgondolás áldozata lett Ede­lény is és még több más kisebb első fokú bíróság és ügyészség, legutóbb éppen napjainkban Tata. Edelényről azonban külön is szólnék. Az edelényi igazságügyi szervek megszüntetésére, amint ezt a képviselő elvtárs is említette, a járá­sok megszüntetésével összefüggésben került sor. Az előzőekben említett elvi szempontok mellett ennek gyakorlati indokai is voltak. Nevezetesen a következők: 1. Az ügyérkezés alakulása a járásban az ország sok más igazságügyi szervével ellentétben kedvezőben alakult. Emellett a területi átszer-

Next

/
Thumbnails
Contents