Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

327 Az Országgyűlés 5. ülése, 1985. december 21-én, szombaton 328 költségek több mint 60 százalékát teszik ki. Az a törekvés, hogy egy ilyen jellegű beruházásnál a beruházási költségek kamatterhei is tükröződjenek az önköltségben, gazdasági életünk egyéb költségeit figyelembe véve megkérdőjelezhető. A VII. ötéves terv éveiben lép üzembe a Paksi Atomerőmű III., IV. reaktorblokkja, az atomenergiából fejlesztett villamos energia mennyisége a VI. ötéves tervhez viszonyítottan négyszeresére nő, 12,5 milliárd kilowattórával zárjuk a VI. ötéves tervet, és 50 milliárd kilowattórát tervezünk a VII. ötéves-tervre. Az atomerőműben termelt villamosenergia szűkített vállalati önköltsége jelenleg 1,07 forint; amit 52 fillér kamat terhel. Ha a beruházás pénzügyi finanszírozása kamatmentes lenne, mint ahogy ezt az eddigi erőműveknél tették —, akkor a reális önköltségünk 55 fillér/kilowattóra lenne, ami akkor érdekes, ha tudjuk, hogy a Magyar Villamos Tröszt vállalatainak ilyen szűkített önköltségátlaga 1,49 forint. A fentiek alapján tehát szemléletesen látható, hogy az atomerőműben termelt villamos energia gyakorlatilag majdnem egy forinttal olcsóbban termelhető meg fajlagosan, mint a magyar villamosenergia-rendszer átlagában. A fenti gondolatokkal szerettem volna megerősíteni azt a kormányszintű döntést, hogy a Paksi Atomerőmű második ütemében további 1760 megawattal bővül. A bővítés első blokkja várhatóan a VIII. ötéves terv második felében lép üzembe, de a beruházás előkészítése és megkezdése a VII. ötéves terv egyik kiemelt programja kell, hogy legyen. Nagyon sürgős feladat a kormányszintű, államközi megállapodások megkötése, hogy megkezdődhessék a kanikrét tervezőmunka, a szállítási szerződések megkötése, majd a kivitelezés, ami a VII. ötéves terv második felében fog felgyorsulni, és a VII. ötéves tervben várhatóan építészeti jellegű tevékenység lesz. Amenynyiben az előkészítésben késedelmek mutatkoznak, akkor még a véleményünk szerint irreálisan alacsonyan prognosztizált évi 3 százalékos villamosenergiaigény-növekmény mellett is a VIII. ötéves tervben komoly energiaigény kielégítési gondok lehetnek. Az atomerőmű-építés a magyar ipartól átlagon felüli teljesítményt igényelt, a kivitelező vállalatok az eddig nem tapasztalt magas szintű elvárásoknak jól megfeleitök. Sőt, örömmel jelenthetem, hogy a most épülő III., IV. számú reaktor blokknál már jelentős magyar számítástechnikai, irányítástechnikai beszállításokat sikerűt elérni. Az atomerőmű-építés és -üzemeltetés tudományos, kutatóintézeti háttere a nemzetközileg elismert kutatóintézeteinken keresztül magas szinten biztosított. A Magyarországon teljesen újszerű és magas szintű technikát csak nagyon magasan képzett, szinte ,;katonaszerűen" fegyelmezett személyzettel lehet eredményesen üzemeltetni. Az üzemeltető és a beruházást irányító személyzet végleg letelepült Pakson, ami a település állandó lakosságának megduplázását jelentette. Ez nemcsak számszerű változást, hanem alapvető struktúraváltozást is, jelentett, jelentősen megnőtt a városban a felsőfokú képzettségű lakosok száma és jelentősen megfiatalodott a lakosság. Az új összetétel speciális településfejlesztési feladatokat jelentett Pakson, amit még nem sikerült teljesen megoldanunk. Nem könnyű a feladat, a település történelmi értékeinek megtartása mellett kell olyan városi környezetet kialakítanunk, amelyben a régen itt élők és az atomerőmű kapcsán Paksra települt lakosok egyaránt otthon érzik magukat. Az átlagon felüli dinamizmussal és sokrétűen fejlődő város kialakításához szükséges feltételek tanácsi fejlesztési forrásokból igen nehezen, vagy sok esetben nem biztosíthatók, szinte minden ilyen jellegű feladatot a nagyberuházás keretébe utalnak. Ez bizonyos határig érthető, de úgy gondoljuk, hogy a város fejlődésében az ipari tárcán kívül más tárcáknak is lennének alapvető kötelességeik. Tolna megyére is meghatározó módon hatott az atomerőmű építése. A megye közismerten kiemelkedő mezőgazdasága mellett felnőtt egy olyan ipari objektum, ami a megye ipari termelését 1988-ra megduplázza, és ami az ezredfordulóra a magyar villamosenergia-termelésnek több mint a felét fogja szolgáltatni. Az atomerőművet építők, üzemeltetők szakmai feladataikon túlmenően aktívan bekapcsolódtak a város és a megye társadalmi és politikai közéletébe, így aktív részt vállalnak az új lakóhelyi környezetük formálásában. Köszönöm, hogy meghallgatták. (Taps.) ELNÖK: Kovács András képviselőtársunk felszólalása következik. KOVÁCS ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! A népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat nem vitatható gazdaságpolitikai prioritásainak alapvető jelszava, eszköze: hatékonyság. Kár, hogy a gazdaságpolitikai terminológia eddig is gyakran használta — mondhatni elhasználta — ezt a kifejezést, és az elmúlt esztendőkben gyakrabban szerepelt ez a fogalom a jelszavaink között, mint a cselekedeteinkben. A törvényjavaslat valamennyi fejezete célszerű csoportosítása a tervet végrehajtó ember és az őt magában foglaló társadalom tevékenységének, ezért szeretnék felszólalásombatn a foglalkoztatottságról és az ehhez közvetlenül kapcsolódó tényezőkről beszélni. Gondolom, nem vitatható, hogy a gazdaság fejlettségi színvonalát alapvetően jellemzi a munka termelékenységének mértéke. Az is köztudott, hogy a magyar népgazdaságnak van ezen a téren pótolni valója. A tőkés országokban a munkanélküliségtől való félelem az egyik ösztönzője és támasza a szilárdabb munkafegyelemnek, a magasabb termelékenységnek. Ezért tiszteletre méltó, hogy a törvényjavaslat leteszi a voksát a teljes foglalkoztatottság mellett, bár véleményem szerint egy jövőjét építő szocialista társadalomban a munkához való jog nem lehet vita tárgya. Megzavarhatja azonban az emberek gondolkodását, hogy a határozottabb gazdasági szabályzók, elsősor-