Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-5

297 Az Országgyűlés 5. ülése, 198 ahhoz, hogy Kölcsey szellemében terveink valóra váljanak. Én a tervtörvényből a mezőgazdasági termelés egy mostohább ágazatával, a gyümölcstermelésnek végrehajtási gondjaival szeretnék foglalkozni. Bács-Kiskun megyében a kertészeti ágazatból a gyümölcstermelés rendkívül jelentős ágazat. Jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben kisterületről is jelentős export-előállítását biztosította. A szóló szőlő, a csengő barack fogalmát termőtájainkon Móricz Zsigmond honosította meg. A szabályzás ennek az ágazatnak a gyöngeségeit, korszerűtlenségét, elavultságát veszteséges gazdálkodás formájában hozta felszínre. Ez a gyakorlatban növekvő ültetvény kivágások formájában jelent meg. A VI. ötéves tervben egyedül Bács-Kiskun megyében eddig 5200 hektár kivágott gyümölcsterülettel szemben ezer hektár került telepítésre. Sajnos a megye ültetvényeinek 50 százaléka korszerűtlen. Bár a szabályozóváltozások tették veszteségessé az ültetvényeket, mégsem a szabályozók és a fölvásárlók a hibásak az eredménytelenségben, hanem a korszerűtlen ültetvények. Nem várható el, hogy a keleti vagy a nyugati importőr a világipaci árnál magasabb áron vásároljon csak azért, mert korszerűtlen, nagyobb önköltséggel termelt, rosszul csomagolt áruinkat magasabb áron szeretnénk eladni. Éppen ezért a kivágás figyelemre méltó, de nem hiba.. A hiba a telepítések elmaradásában rejlik. Kutatásunk a világszínvonalhoz viszonyítva mintegy 30 évvel van elmaradva. Jelenleg is anyagi gondokkal küzd. A körülöttünk lévő szocialista országokból az NDK vásárlóból almával exportőrré lépett elő, almatelepítése és fajtaösszetétele korszerűbb, mint a miénk, az ültetvénytáblák szélén mindenütt megtalálható a hűtőház. Jelenleg csonthéjasgyümölcs-telepítési program megvalósításán fáradoznak. Csehszlovákia önellátásra törekszik és nincs is hozzá nagyon messze. Lengyelország néhány kiváló almafajtával exportőrként jelentkezik a szovjet piacon. Románia csonthéjas-gyümölcs termelésben messze előttünk van, . Bulgária pedig mind ültetvény-korszerűsége, mind a szovjet piac közelsége miatt eddig is előttünk volt. A gyümölcstermelés alapvető problémája, hogy öt-hat év kell. ahhoz, hogy az elhatározás, ha a faiskolai szaporítást is számításba vesszük, termő ültetvényként jelentkezzen. Ez az, amiért szót kértem, hisz máris jelentős késésben vagyunk. A VII. ötéves terv a gyümölcsexport igény szerinti növelését, az ipar és a belső ellátás javulását tűzi ki célul. Erre a növekvő feladatra a meglévő ültetvények nem lesznek képesek. A gazdaságokban az elmúlt évek során olyan nyereség nem képződött, ami lehetővé tenné a telepítéshez szükséges saját erő lerakását. A korszerű, új telepítések megvalósítása létkérdés, s a jelenlegi állami támogatáshoz a saját erő egy részét vagy banki hitelből, vagy az ültetvénybe történő banki tőke tulajdonosi belépésével lehetne megvalósítani. Ez a fogalom szokatlan, de nem új. Nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy a gyümölcs a nagyi. december 21-én, szombaton 298 üzemek egy részéből éppúgy kiszoruljon, mint a zöldségtermelés. A Bács-Kiskun megyei tanács tett egy előterjesztést az ágazati minisztériumok felé, mely áru gyümölcs, üdítőital alapanyag formájában lenne kiajánlva az érdekelt piacokra, az üdítőital-töltő gépekkel együtt. Megyénk homokterületének termelőszövetkezetei készen állnak a telepítés megvalósítására, ha a föltételeket a MÉM, töltőgépexport vonatkozásában az Ipari Minisztérium biztosítani tudja. Ez a lehetőség folyamatosan növekvő export megvalósítását tenné lehetővé mind az ipar, mind a mezőgazdaság számára. Miután a tervtörvény kertészeti része számol a fejlesztéssel, tisztelettel kérem, hogy egyértelműbben közvetítse a kormány hosszú távú termeléspolitikáját gyümölcstermelésben is. A következő kérdés, amivel foglalkozni kívánok, az állampolgári és munkafegyelem. Elsőnek az adózás problematikáját kívánom megemlíteni. Ezzel a kérdéssel már pártfórumon is foglalkoztam. Magyarországon eddig nem alakult ki szocialista adómorál. Erre érzésem szerint nem is helyeztünk kellő súlyt. Én aláhúzva és idézőjelben mondom azt a mondatot, amit most mondani kívánok, „Csak igazságos teherviseléssel lehet feszültség nélkül fejlett szocializmust építeni." Az adóztatás és az elszámoltatás megvalósítása égető kérdése napjainknak. Hazánkban az adóztatásnak kedvezőtlen előzményei vannak, hiszen a Monarchiától a Horthy-rendszerig az adóhivatal félrevezetése, az adózás elmulasztása nem jelentett közösségi elmarasztalást. Az adóhivatalok a múltban az uralkodó osztály érdekeit vették messzemenően figyelembe. Feltétlenül szükséges a szocialista adómorál kialakítása és ezzel minden érdekelt állami és társadalmi szervnek súlyának megfelelően foglalkozni kell. Ma az adózatlan magas jövedelmek nem az ipari és mezőgazdasági szférákban alakulnak ki. Általában a szabadabb munkaterületeken. Mégis ott jelentenek komoly hangulati feszültségforrást. Az adóztatás folyamatos korszerűsítése tehát napjaink egyik legfontosabb feladata. A nagyüzemek adóztatásává! is van gond. Az adóhatóság tévedhetetlenséget követel meg. A túlfizetéseket figyelmen kívül hagyja, bármilyen nagyságrendűek is legyenek azok, viszont egy rosszul bevallott adótétel miatt már bírságot vet ki, amelynek mértéke elérheti a száz százalékot. Feltétlenül lehetővé kell tenni a tévesen befizetett adótételek rekompenzációját, s minden társadalmi szervnek napirendre kell tűznie az intézkedést a szocialista adómorál szemléletének kialakítására. Tisztelt Országgyűlés! Napjaink komoly gondja a munkafegyelem. A szocializmus építésének egy korábbi szakaszában volt olyan tendencia, hogy a munkaügyi perekben a nagyüzemek álláspontja mindig győzedelmeskedett. Ez súlyos hiba volt. Most ennek az ellenkezője tapasztalható, amely nem kevésbé hiba. A nagyüzemekkel szemben jelentkező egyéni igény sokszor alap nélkül is elsőbbséget kap. Ipari-és mezőgazdasági vállalatoknál egyaránt tapasztalható rendszerint abból a meg-