Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-4

231 Az Országgyűlés 4. ülése, 1985. december 20-án, pénteken 232 Igen. Azok a szabályzók, amelyek elvonó jellegűek, bért, fejlesztést vonnak vissza, árat emelnek, gyorsan változnak. Én már nem is ezzel vitatkozom, hanem a szabályzóknak azzal a részével, amelyet érdekeltségnek nevezünk. Vállalati — de ezzel sem kívánok nagyon foglalkozni —, vállalati érdekeltség abban az esetben, ha a nagyüzem kötelmei nem akadályozták volna eddig, jóval több állattenyésztési telep szüntette volna be a tevékenységét, mint eddig. Vagy ha elolvasom a Belkereskedelmi Minisztérium anyagát, meglepetve olvasom belőle azt, hogy a szerződésre kiadott üzletek száma nemhogy növekedne, hanem csökken. Már az egyénnek sem éri meg. Ez az érdekeltség témája. A Vas megyei képviselőtársam megelőzött az egyén ösztönzésének gondolatával, ezért én el is tekintek ennek fejtegetésétől, csak folytatnám azzal, hogy amikor ez a téma fölvetődik, akkor a vásárlóerő-kiáramlást állítjuk szembe, vagy állítják szembe. Én azt hiszem, hogy ez egy kicsit leegyszerűsíti ezt a témát. De fel szeretnék vetni még egy másik gondolatot is. Csak a dollár megerősödése, vagy a nyugati piacon az árutömeg okozza azt, hogy a magyar állampolgárok fizikai és szellemi munkája leértékelődik a világban ennyire? Elfelejtettünk teljesen dolgozni? Én úgy gondolom, hogy ebben szerepet játszik az ösztönző rendszerünk is. És bizonyítom; igaz, nem népgazdasági méretekben, még ágazati méretekben sem. A MÉM és a PM és 90 mezőgazdasági üzem, szövetkezet, állami gazdaság több év óta kísérleti bérezést folytat. Mi a tapasztalat? Egyértelműen nőtt a nyereség, ebből eredően nyilván az állami bevétel is. És nőtt az emberek jövedelme. Hát ott tudnak dolgozni? Más érdekeltségben. Ebben a kísérletezési bérezésben a gazdaságok is mernek odébb lépni, mert nem fenyegeti az, hogyha egy kicsit is melléfog, jóval többszörösét fizeti jövedelemnövekmény adóban. Miért foglalkozom ezzel az érdekeltségrendszerrel? Ahogy olvasgattam ezt a jó vastag paksamétát, találkoztam egy olyan megállapítással, hogy a VI. ötéves tervben és az itt elhangzott, nem most, a korábbi ülésünkön elhangzott hozzászólások is bizonyítják, hogv a technikai színvonalunk elmaradása növekedett a fellett országok technikai színvonalához képest. Ha nézem a VII. ötéves tervi elképzelést, fejlesztés vonatkozásában, akkor az azt mondja, hogv a VI. ötéves tervhez viszonyítva három százalékkal növekedik a beruházott összeg folvóáron. Akik ism^riük a beruházási piacot, tudjuk, hogy a nénz inflálódása itt a legmagasabb. Tehát a szinten tartással is bai van. És én ezt most nem kívülállóként vetem fel, mert ha nekünk, magyaroknak ez a helyzetünk, akkor ebből kell kiindulni. Ha az eszközállománvunk ilyen, akkor a termelési ténvező másik oldalához, az emberhez keltene fordulni. A 90 üzem tanasztalata azt mondatig o+t sem különb °mberek vannak, mert véletlen kiválasztáson ment. nagv szövetkezet, kis szövetkezet, rossz területen működő szövptk^zet. tehát nem ragyogó helvzetben lévő gazdaságokról vnlt szó. és mégis, nagyon-nagvon jó tapasztalat van. Mi is benne vagyunk ebben. Szeretném azt mondani, 50 traktorunk van, a szakemberek még tízet akartak vetetni, és egy év alatt a kísérleti bérezéssel tíz traktorunkat le kellett állítani, igaz nullára leírtak, de még költségesebbek akkor. Mert a vezetőknek is egy nagyon érdekes feladat jutott. Nem a munkafelügyelő szerep, hanem a vezetés, amit tanultak, a szervezés. Én azért foglalkozom az érdekeltség témájával, mert úgy érzem, hogy azon a nehéz tényezőn, amelyet az eszközállományunk jelent, ez túlsegítene bennünket. Maradva az érdekeltség vonalán, egy másik témával szeretnék foglalkozni, az úgynevezett kistermeléssel. Ez a mezőgazdasági termelési érték egyharmadát adja. Tehát óriási jelentőségű. Nekem olyan tapasztalatom van, hogy ezzel a fogalommal valahogy nem jól sáfárkodtunk, különösen a városi lakosság, a munkásság, az értelmiség ezt az egész kistermelést, ezt a kategóriát ilyen maszekolásnak — tudjuk, hogy e szó mögött mire gondolunk —, szélhámosságnak, törvénybe ütköző cselekedetnek, munka nélkül szerzett mesés vagyonfelhalmozásnak veszik. Szeretném megnyugtatni az ittlévőket és a munkásságot, az értelmiséget is, hogy 12-14 órás nehéz fizikai munkával, vagy a munkaidő utáni négy-hat órás plusz munkával mesés vagyonokat nem gyűjthetünk. Én is csinálom, nekem is van szőlőm, de ä dráguló világunkban az életfeltételek igényéhez a plusz pénzeket nagyjából elő lehet szedni. És ha már egyharmadról van szó, és a nagyüzemek — mert egy időben ezt is kihagytuk — szervezésében nagyüzemek biztosítják a feltételt, vajon kistermelés-e ez, vagy egy új munka- és üzemszervezés kialakulásának vagyunk tanúi, amit még nem tudtunk bevinni a közös munkába. Ha az érdekeltséget nézzük, hadd mondjam a mi szövetkezetünk példáját. Mintegy 1500 ember saját pénzen telepített nagyüzemi módon. Aki ott járt, nem tudja megkülönböztetni, hogy melyik a közös és melyik a tagi nagyüzemi.szőlő. 600 hektár szőlőt művelünk a közös mellett, és azt kell megállapítani hosszú évek óta, hogy ezeken a szőlőkön 30—60—70 százalékkal több szőlő terem. Pedig szakmai körökben elismert a szövetkezet közös szőlőtermesztésének magas színvonala. És hà valakinek két órája van és kimegy dolgozni, s nincs a munkafeltétel biztosítva, akkor ezért nagyon haragszik. Máshol nem nagyon tapasztaltam ezt. Elismerem, hogy a kistermelés területén vannak szélhámosok is. De ezek nem a kistermelők, hanem azok, akik munka nélküli jövedelemhez szeretnének hozzájutni még akkor is, ha törvénybe ütközik. Termékeire leszerződik öt helyen is. felveszi az előleget és utána jöhet a bíróság. Nincs vagyona, mert a gyerekére, feleségére és a rokonára van Íratva minden. Ugyanakkor nyugati kocsival grasszál. Tehát még egyszer: nem szélhámosság gyülekezőhelye ez, hanem nagyon kemény munkának az összefogója. Harmadik témaként egy olyan népgazdasági ágazattal szeretnék foglalkozni, amely területileg a 2 százalékot sem éri el és mégis a növénytermesztés 10-12 százalékát adja, az exDort 10 százalékát és a költségvetéssel is ötmilliárdos kapcsolatban van. Nem tudom a kereskedelemnél mennyi. Ez a szőlő.