Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.

Ülésnapok - 1985-4

215 Az Országgyűlés 4. ülése, li menyekről, az alapellátásról szólva vízellátási gondjainkról kell beszélnem. Lakosságunk az egészséges ivóvízellátásra társulásokat szervezett. Az anyagi áldozatvállalások ellenére azonban nyáron évek óta tartós a vízhiány, s emiatt el­viselhetetlen adott esetben helyzetünk. A térség vízszegény. A fejlesztés várható útja a főváros­tól való vízátvétel lenne, annál is inkább, mi­vel a főváros vízbázisának több mint 75 százalé­ka Pest megyében van. Ám a fizetendő magas fejlesztési díjakat nem tudjuk fedezni. E fe­szültség enyhítésére nyilvánvalóan több és több pénz kellene, ezért az illetékes kormányszervek felé egyik megoldásként javaslom, hogy az élet­színvonal-politikát nem érintve, a személyes szükségletet meghaladó progresszív, de leginkább pazarló vízhasználat díjtételeit vizsgálják felül. Az embereknek nehéz magyarázatot adni arra, hogy például a kerepestarcsai kórház lakótelepén és a községben tartósan nincs víz, még tisztál­kodásra sem, tőlünk két kilométerre a kerület­iben pedig a hőséget enyhítendően, a lakók az ut­cákat is tudják locsolni. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk idegenforgal­mának fejlesztéséhez jelentős népgazdasági ér­dek fűződik. Minden bizonnyal ehhez kapcso­lódik az a döntés, hogy a Forma—1 megrendezé­sére vállalkozva annak jogát elnyerhettük. A versenypálya választó kerületemben, Mo­gyoród községben épül fel. Az érdekelt községek örömmel és várakozással fogadták a rendezvényt és jó házigazdái kívánnak lenni a rendezőkkel együtt e rangos bajnokságnak. A pálya szép földrajzi környezetben épül, ami önmagában is vonzerő hazai és külföldi látogatók számára. Ezt a szakemberek is elmondták. Az építkezés, hatalmas ütemben folyik és bízunk abban, hogy a rendezvénynek fejlesztő hatása lesz a környezetre és sikere határainkon túl is. Ám az öröm mellett gondjainkról szeret­ném a kormány felé jelzésemet megtenni. Az igen rövid megvalósítási idő és a behatárolt anyagiak a megalakult gazdasági társaságot arra késztetik, hogy a környezeti hatásokat nem sú­lyuknak megfelelően kezelik, pedig ennek kö­rültekintő vizsgálata és megoldása a térség leg­természetesebb igénye és követelménye. Nagyon szeretnénk, ha a gyorsaság nem je­lenthetne kapkodást. A pálya és környéke a vi­lágbajnokságon kívül évente, tavasztól őszig, tö­megeket vonzó hazai és nemzetközi versenyek színhelye lesz, minthogy a tötfbcélú hasznosítás célszerű és gazdaságos. Különös feszültséget teremt azonban, hogy a pálya környékén — mint az előbbiekben is már szóltam erről — igen súlyos a vízhiány. Igen hiányos a kereskedelmi alapellátottság, na­gyon kevés a kiépített úthálózat. Az eddigi tár­gyalások arra mutattak rá, hogy a gazdasági tár­saság csupán a rendezvény kerítésen belüli fel­adatainak a megoldására tudott vállalkozni, ami elfogadhatatlan számunkra, mert így a már meglévő alapellátási feszültségeink csak tovább növekednek. A domborzati adottságok a pálya kerítésén kívüli területről is lehetővé teszik a verseny fi­gyelemmel kísérését, ezért számítani kell, hogy a jegy nélküli érdeklődők tömegesen jönnek. Tu­domásul kell venni, hogy az ideérkezőknek ivó­5. december 2Ó-án, pénteken 216 víz, étkezési, orvosi, sőt kórházi ellátási igényük is lesz. A kerepestarcsai kórházban nincs baleseti sebészet, erről nem azonnal természetesen, de mielőbb gondoskodni kell, mivel a pálya majd Magyarország autó- és motor-sportjának köz­pontja lesz. Az ellátási igények mindegyike kisebb mér­tékében jelentkezik a pályán belül, hiszen a lá­togatók többsége már napokkal előbb a hely­színre érkezik és például meg kell említenem, hogy a gazdasági társaság tulajdonában most épülő magán-vízvezetékről a pályán kívül sem­miféle szolgáltatásra nem nyílik lehetőség. Indokolt, hogy a főváros e vízhiányos tér­ség ellátásában, éppen a rendezvény sikere ér­dekében, újabb tárgyalások alapján aktívabb részt vállaljon. Hiszem, hogy jó szándékkal fel­vetett gondjainkról időben szóltam. A rendez­vény sikerére az egész világ figyel, ami jel­zi felelősségünket. Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a törvény végrehajtása során a javaslatokra a kor­mány figyelmet tud fordítani, a törvényjavas­lattal egyetértve megköszönöm figyelmüket. (Tasp.) ELNÖK: Szólásra következik Mérei Emil kép viselőtársunk. MÉREI EMIL: Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Képviselőtársak! A VII. ötéves tervre vonat­kozó törvényjavaslat, annak indoklása, a mel­lékelt tájékoztató és a bizottsági ülésekre adott előterjesztések, valamint Faluvégi elvtárs szó­»beli kiegészítője, bőséges információt adtak tár­sadalmi és gazdasági fejlődésünk tapasztalható tendenciáiról, a kiútkeresés problémáiról, a külső és" a belső feltételek előrelátásának tervezhetősé­gének bizonytalanságairól. Volt mit áttanulmá­nyozni, van min gondolkodni, vitatkozni, de úgy gondolom, abban teljes az egyetértés, hogy a belföldi felhasználás növekedése tartósan csak a gazdasági tevékenység révén létrejövő forrás­bővülésre alapozható. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a társadalmi fogyasztásban és felhalmo­zásban jelentkező túlfutás a népgazdasági egyen­súlyt kockáztatja és elkerülhetetlenné teszi a gazdasági feltételrendszer újabb keményítését, a népgazdaság egészének — úgymond — kézi ve­zérlését. A törvényjavaslatnak, amely a demokratikus centralizmus érdek-összehangoló törekvéseket szintetizáló, társadalmi ismereteket integráló módszerek szerint jött létre, mély meggyőződé­sem, hogy társadalmi bázisa van. Ugyanakkor úgy vélem, hogy szinte mindannyian feszültsé­get érzünk a közösen elfogadott céljaink és a va­lóságos cselekvési lehetőségek között, mert úgy érezzük, hogy a célelérés feltételei kevésbé adottak, hiszen a törvényjavaslat a fejlődés di­namikájával összefüggésben több kérdésiben á korábbinál is gyakrabban fogalmaz feltételes módban. De hadd szögezzem le: mély meggyőződé­sem, hogy ennél ma megalapozottabb törvény­javaslat, a külső és a belső feltételek realitásá­val számolva, nem fogalmazható meg.

Next

/
Thumbnails
Contents