Országgyűlési napló, 1985. I. kötet • 1985. június 28. - 1987. június 26.
Ülésnapok - 1985-4
193 Az Országgyűlés 4. ülése, 1985. december 20-án, pénteken 194 denképpen meg kell állítani tehát ezt a kedvezőtlen irányzatot. A feldolgozóipar elé pedig azt a követelményt állítjuk, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása évente 6 százalékot megközelítően bővüljön. Ha a jövedelemtermelő képesség a tervezettnél nagyobb mértékben javulna, azt szeretnénk, hogy az így keletkező többletforrások java része a feldolgozóipar versenyképes területeinek és vállalatainak fejlesztési lehetőségeit gyarapítsa. Mezőgazdaságunk jól teljesítette a VI. ötéves terv reá vonatkozó céljait, mind külgazdaságunk egyensúlyának helyreállításában, mind abban, hogy lakosságunk élelmiszer-ellátása kiegyensúlyozott maradt. Arra, hogy a teljesítmények tovább javuljanak, a következő időszakban nagy szükség lesz, hiszen ma még sok üzemben a hozamok az átlagostól messze elmaradnak. A mezőgazdasági termékek termelése az előző öt év átlagához viszonyítva 8-10 százalékkal növekszik. Ezen belül a növénytermesztést érdemes — gazdasági megfontolások alapján— gyorsabban növelni, a hústermelés fejlesztésében pedig arra kell törekedni, hogy a minőség és a jövedelmezőség javuljanak. Ha emeljük az élelmiszerek feldolgozottságának fokát, ha javítjuk a minőséget és a csomagolást, ezzel bővíthető a jó áron értékesíthető termékeknek a köre. Továbbra is nélkülözhetetlen a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége. Sőt, azt tervezzük, hogy ez a tevékenységük tovább bővül. Végül is arra számítunk, hogy az élelmiszer-gazdaság nemzeti jövedelem termelése az elmúlt évekre jellemző 3,5 százaléknál nagyobb mértékben, 4 százalékkal gyarapodik majd. Az építőipar teljesítménye 12-15 százalékkal növekszik, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása az elmúlt időszakbeli csökkenés után éves átlagban 2,5 százalékkal lesz nagyobb. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kivitelező építőipar szervezetei sokkal jobban alkalmazkodjanak a megváltozott igényekhez, jobb minőségű munkát végezzenek, a beruházások és felújítások rövidebb idő alatt valósuljanak meg, s nem utolsósorban az építési árak és költségek váljanak valósabbá. A hatékonyság javításához hozzátartozik az a gazdaságpolitikai törekvésünk, hogy a termelő infrastruktúra fejlesztése a közvetlen termelő ágazatokéval azonos mértékű legyen, a népgazdaság összes beruházásaiból való részesedése az évtized végére közelítse meg annak egynegyedét. E körben a terv elsősorban a távközlés gyors ütemű, felújítással egybekötött fejlesztését tűzi ki célul, elindítva egy olyan programot, amely az ezredfordulóra jobban összhangba hozza a telefon-ellátottságot társadalmunk és gazdaságunk fejlettségének színvonalával, s lehetővé teszi, hogy az informatika hazánkban is széles körben elterjedjen. Több fejlesztési forrással számolhatunk a közműves vízzel való ellátás kifejlesztésében, a vízminőség védelméhez, és a vasúthálózat korszerűsítéséhez, biztonságának fokozásához is. Avégett, hogy természeti értékeinket megóvhassuk és a környezet romlását megfékezzük, a környezetvédelem beruházásai az elmúlt tervidőszakhoz képest — összességében — megduplázódnak, a következő öt esztendőben 45-47 milliárd forintot érnek el. Ezen belül megsokszorozzuk a környezetvédelem állami támogatását. De ez sem lesz elegendő, ha nem tudunk környezetünkért felelős társadalmi légkört teremteni mindenütt. A most lezáruló tervidőszakban a termelés és az infrastruktúra korszerűsítését és műszaki fejlődését előmozdító beruházásokra a kelleténél kevesebb pénz jutott. A gazdaság műszaki teljesítőképessége néhány fontos területen — nemzetközi összehasonlításban — romlott. Ez az ötéves terv a korszerűsítés meggyorsítására jóval több forrást szánt, mint amennyit az-elmúlt tervidőszakban erre fordítani tudtunk. Beruházásokra, — folyó áron — öt év alatt a szocialista szektorban 1200—1250 milliárd forintot irányzunk elő. Ennek kereken 40 százaléka központi és tanácsi beruházás, a többi pedig vállalati elhatározású beruházás. Azzal számolunk, hogy lakosságunk a saját megtakarításaiból — hitellel és állami támogatással kiegészítve — több mint 300 milliárd forintot fordít beruházásra, túnyomórészben lakásépítésre. A VII. ötéves terv fejlesztéspolitikája célként tűzi ki, hogy kellően hozzáigazodjunk a világban végbemenő nagy horderejű műszaki változásokhoz. Ennek érdekében terjesztjük el hazai termelési és irányítási gyakorlatunkban a számítástechnikát és az informatikát, s támogatjuk az ezeket megalapozó elektronizációt, valamint a mikroelektronika fejlesztését. Erre nagyszabása, az oktatástól kezdve az alkatrész és részegység-gyártáson át az államigazgatás korszerű informatikai ellátásáig terjedő kormányzati programot dolgoztunk ki. Kedvező adottságainkra építve fejlesztjük a biotechnológiát és az ezen alapuló biológiai iparokat és mezőgazdasági tevékenységet. Ennek jegyében folytatjuk a gyógyszerek, növényvédő szerek és az intermedierek gyártásának központi fejlesztési programját. Az említett műszaki és gazdasági irányzatoknak mielőbb át kell hatniuk egész népgazdaságunkat. Ezekre épül a középtávú kutatási és fejlesztési terv is, amit a Minisztertanács tegnap hagyott jóvá. A műszaki fejlesztésen alapuló gazdaságkorszerűsítésnek a következő években megkülönböztetetten fontos forrása a tudományos kutatás, a kutatásnak, a termelésnek, a piaci kívánalmaknak minél szorosabb kapcsolata és kölcsönös egymásra hatása. Az alkalmazott kutatások eredményeinek az eddiginél jóval gyorsabban kell átáramolniuk a termelésbe és segíteniük kell meghonosítani a legfejlettebb külföldi műszaki és tudományos eredményeket. Tudományos kutatásra és műszaki fejlesztésre a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásából 3 százalékot fordítunk, öt év alatt — a megelőző időszakhoz képest — csaknem 30 százalékkal nő a kutatás költségvetési támogatása, s a kutatási célú beruházások több mint kétszeresükre nőnek. Kutatásra és műszaki fejlesztésre a kutatóintézetek, az egyetemek és a vállalatok összesen több mint 150 milliárd forintot fordíthatnak. A központilag kezelt forrásoknak most nagyobb hányadát használjuk fel a műszaki fejlődés irányait megalapozó kutatási feladatokra. A tudományos és műszaki haladás élvonalához való felzárkózá-