Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1357 Az Országgyűlés 21. ülése, 1983. június 24-én, pénteken 1358 itt szólni a genfi Eurorakéta tárgyalásokon hallható két groteszk ellenérvről is, bár mindkettő eléggé ismert. Az egyik az angol—francia probléma, vagyis, hogy nekik is vannak nukleáris fegyvereik. Nem kell hozzá fantáziadús képzelet, hogy az ember feltételezze : ezek a nukleáris rakéták nem a Skandináv vagy Appennin félsziget felé irányulnak, hanem a Varsói Szerződés országaira. Mégsem akarják figyelembe venni őket, azzal az indoklással, hogy az angol és a francia rakétákat a „fékentartás erejének'' tartják. Erre mondta a Spiegelnek adott nyilatkozatában Andropov elvtárs, idézem: „Megengedem, hogy ez így van. De akkor felmerül az a kérdés, hogy ha elismerik Anglia és Franciaország jogát a fékentartásra, miért tagadják meg tőlünk azt a jogot, hogy nekünk is meglegyen a fékentartó erőnk, pontosan olyan mértékben, mint az angoloknak és a franciáknak." A másik érthetetlen követelés az európai területről kivont szovjet rakéták további sorsa. Az amerikaiak ugyanis nem elégszenek meg azzal, hogy a szovjet rakétákat olyan ázsiai területre szállítsák, ahonnan már Európa nem érhető el, hanem megsemmisítésüket követelik. Ez azonban már ebben a helyzetben nem európai, hanem ázsiai téma. Márpedig Ázsiában katonai támaszpontok gyűrűje veszi körül a Szovjetuniót. Japán és a Japán körüli vizek tele vannak nukleáris fegyverekkel és megfelelő hordozóeszközökkel. Okinawa szigete hatalmas nukleáris támaszpont. Dél-Korea támaszpont-komplexum. Az Indiai-óceán — különösen a Diego Garcia-i hadi bázis — tele van a Szovjetunióra irányuló nukleáris fegyverekkel, a Perzsa-öböl és a vele érintkező vizek úgyszintén. Ezeknek a fegyvereknek a hatóköre beteríti egész Szibériát, a Szovjetunió egész ázsiai területét, még legészakibb részét, a Tajmir-félszigetet is. Ilyen körülmények között egy genfi megállapodás esetén az Európából Ázsiába telepített nukleáris rakéták sorsa nyilván csak egy külön regionális rendezés témakörébe tartozhat. A jelenlegi nemzetközi helyzetre azt szokták mondani, hogy bonyolult. Lehet így is fogalmazni, bár szerintem a képlet sokkal egyszerűbb. Az Egyesült Államoknál ugyanis alig fedezhető fel komoly tárgyalási hajlam, javaslataik eleve elfogadhatatlanok, mert az egyensúlynak a Szovjetunió kárára történő felbomlását irányozzák elő, miközben lázas sietséggel és a nagy költségvetési deficit ellenére hatalmas anyagi erők koncentrálásával igyekeznek katonai fölényt elérni. A helyzet tehát sokkal inkább nevezhető veszélyesnek, mint bonyolultnak. Tisztelt Országgyűlés! A mostani megromlott nemzetközi légkörben Magyarország külpolitikájának fő feladata az, mint ahogy Púja elvtárs is aláhúzta, hogy a legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsuk a szocializmus építéséhez. Ehhez a békés egymás mellett élés elve és az enyhülés politikájának elősegítése jelenti az egyetlen ésszerű irányvonalat. Éppen ezért a két- és többoldalú tárgyalások és a megállapodások legszigorúbb betartásának a hívei vagyunk. Törekvéseinkkel mi is igyekszünk hozzájárulni a feszültség csökkentéséhez. Az ENSZ elmúlt évi ülésszakán javaslatot terjesztettünk elő, amely indítványozta, hogy a nukleáris hatalmak ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azoknak az államoknak a területére, ahol ilyenek még nincsenek. Országgyűlésünk is tovább folytatta nemzetközi kapcsolatainak kiépítését és a már meglevőek ápolását. A szocialista országok viszonylatában küldöttséget fogadtunk Nicaraguából, Angolából, a Szovjetunióból, Lengyelországból és Algériából. Magyar delegáció látogatott Mongóliába, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Nicaraguába, Kubába és Jugoszláviába. A tőkés országokból hét küldöttség jött el hozzánk éspedig India, Kongó, Kanada, Kolumbia, Kuwait, Venezuela és Ausztrália. Országgyűlésünk küldöttségei 16 országban tettek látogatást, egy-egy delegáció egy-egy földrajzi régióban több országot is felkeresve. Ezek a következők voltak : Svédország, Finnország, Kolumbia, Venezuela, Panama, Mexikó, NSZK, Ausztrália, Thaiföld, Indonézia, Olaszország, Luxemburg, Belgium, Ausztria, Dánia és Norvégia. Jelentőségét nem eltúlozva ide sorolnám az Interparlamentáris Unió európai biztonsági és együttműködési konferenciájának budapesti megrendezését is. Az első ilyen ülést két évvel a helsinki össz-európai tanácskozás előtt rendezte meg az IPU, éppen az össz-európai tanácskozás elképzelésének realizálása, mielőbbi összehívása érdekében. Ezután Bécs, Belgrád és Brüsszel után, nem éppen csak az alliteráció kedvéért, mi vállalkoztunk a konferencia megszervezésére, ami ha figyelembe veszszük a madridi tanácskozás egyhelyben topogását, nem kis felelősséget jelentett a magyar csoport szá. mára. A budapesti konferencia viszont Madriddal szemben azt bizonyította, hogy ellenére a nézetek különbözőségének, el lehet érni kompromisszumos eredményt. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy az utóbbi években egyedül Budapesten tartottak olyan nemzetközi politikai tanácskozást, amely az enyhülés irányzatának a jegyében fejeződött be. A határozatokat megküldtük Madridnak is. Tisztelt Országgyűlés! Nagy rokonszenvvel hallgattam végig Lázár elvtárs őszinte hangú, mértéktartó expozéját, amit igaz meggyőződéssel fogadok el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Újvári Sándor képviselőtársunk. ÚJVÁRI SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! A kormány beszámolójához kapcsolódva mindenekelőtt arról kívánok szólni, hogy Zala megye lakossága politikai, társadalmi helyzetünket öszszességében kedvezően ítéli meg. Nagyra értékeli, hogy hazánkban a népi hatalom szilárd, hogy törvényes rend és közbiztonság van, hogy a munkának van értelme, hogy hazánknak nemzetközileg is tekintélye van. Ugyanakkor aggodalommal tölti el a növekvő nemzetközi feszültség és féltő gonddal kíséri figyelemmel belső gazdasági helyzetünket, az életszínvonal alakulását. A vélemények sokszínűek, de egyértelmű az, hogy mindenki keresi a kiutat, a gondok, a feszültségek mielőbbi feloldását. Lakosságunk azt kívánja, hogy mindenkor őszintén tárjuk fel helyzetünket, hogy kapjon a közvéleményt foglalkoztató kérdésekről időben és reális tájékoztatást, és azt várja a vezetőktől és a kormánytól is, hogy a gondok megoldása érdekében történjenek konkrét, előrevivő, határozott intézkedések. Tisztelt elvtársak! Az elmúlt években megyénk-