Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1327 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1328 minden ágában használható gondolatokat ad a me­zőgazdaságban bevezetett kísérleti bérszabályozás. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységé­nek bátorítása, feltételeinek elősegítése gazdasági, társadalompolitikai jelentőségű fejlődést indított el a falun, hatása messze túlmutat egy-egy üzem határán, sőt az ágazat keretein is. Kedves képviselőtársaim! A Központi Bizott­ság 1983. áprilisi határozatában töKbek között ez áll: „A gazdasági problémák megoldása, a szocia­lista építőmunka eredményes folytatása mindenek­előtt a termelésben dől el". Ma nagy felelősség nyugszik az üzemi kollek­tívák vállán. A gazdálkodás fokozott figyelmet követel a vezetőktől és próbára teszi a közössé­gek teljesítőképességét, alkalmazkodni tudását. Egészséges, teljesítmény szerinti differenciálódás jön létre, amelyben megnövekedett az ember sze­repe. Erről ma több felszólaló is szólt. Nógrádi példák is bizonyítják a termelés emberi tényezői­nek fontosságát: hogy a találékony, szorgalmas munka a legbiztosabb eszköze a gazdasági nehéz­ségek, a természet szűkmarkúsága elleni küzde­lemnek. Fegyelmezett, hozzáértő munkával kedve­zőtlen helyi termőadottságú területeken is felélén­kül a termelés és növekvő eredményeket hoz. Sajnos, arra is van példánk, hogy jó adottságok mellett éppen az emberi tényezők, a vezetés gyen­geségei miatt silány eredmények születnek, ósz­szességében mezőgazdasági üzemeink jelentősen bő­vítették termelésüket, növekedett a jövedelmük is,— főként a kiegészítő tevékenységen keresztül, — megélénkült a helyi nyersanyagok kitermelése és feldolgozása. Kiemelkedő teljesítményével elis­merésre tett szert az AGROFA gazdasági társulás, bővült a termelőszövetkezetek szolgáltatási tevé­kenysége is, megyénkben épült fel és működik az ország első nagyüzemi biogáz telepe, számos kez­deményezés valósult meg a hulladékhő-hasznosí­tásra, az energiafelhasználást elkerülő eljárások al­kalmazására. A növénytermesztés szerkezete a táj­körzeti adottságokhoz igazodott, árbevétele növeke­dett, az állattenyésztésé hasonlóképpen. Több gabonát, húst termelünk, mint három évvel ezelőtt, összességében nőtt a mezőgazdasági üzemek eredménye, azonban az alaptevékenység­ben a javuló színvonalú munka, a kedvezőtlen adottságúakat segítő intézkedések ellenére is csök­kent. Csak részben sikerült ledolgozni a begyűrűző árak hatását, elgondolkodtató a szarvasmarha, a tej- és hústermelés, a juhászat jövedelmi helyzete. E két nagy állattenyésztési ágazatban a veszte­ségek megszüntetése állami intézkedéseket is kíván, de mindenekelőtt fokozott üzemi erőfeszítéseket, gyengeségeinket felszámoló, fegyelmezettebb mun­kát követel. Környezetünkben is igaz az, amit Lázár elvtárs úgy fogalmazott, hogy a rendelke­zésre álló anyagi és szellemi erőforrás sokkal na­gyobb, mint ami az új értékben megjelenik. Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságirányításnak a tervezés és szabályozás által kialakított feltétel­rendszerét folyamatosan karban kell tartani. Ahogy a kormányprogram tárgyalása kapcsán többször és ma is elhangzott: állandóan a legjobbra törekedve sem lehet tökéletes szabályozó rendszert kialakíta­ni. A szabályozással formált közgazdasági feltéte­lek ma fokozottabban ösztönöznek a népgazda­sági célok teljesítésére, azonban olykor akadnak adminisztratív ízű intézkedések is. Ilyennek tekintjük az üzemanyag-megtakarítás előírását, amely a jobb eszközkihasználásra törek­vő üzemek elé állít szinte teljesíthetetlen, és nem az alapvető célnak megfelelő követelményt. Nem kap fontosságának megfelelő figyelmet az olaj kiváltására, a hulladékhasznosításra alkalmas technológiák bevezetése. A hulladékhasznosítást szolgáló berendezések is adóval, illetékkel sújtottak. Hosszadalmas tortúrával jár az egyes kormány­programban szereplő, állami kölcsönnel támogatott beruházások előkészítése, végigvitele. Nagyra értékelhető, hogy a nehéz külgazda­sági viszonyok ellenére a termeléshez szükséges fon­tosabb importanyagok rendelkezésre álltak. Azon­ban a tavaszi műtrágya-, növényvédőszer-ellátás za­varai a mezőgazdaság teljesítőképességét veszélyez­tették. A mezőgazdaságban — megyénkben is — számottevő veszteségek, anyagi károk származtak az infrastruktúra fejlesztésének elmaradása, a meg­termelt javak megóvását biztosító tárolóterek hiá­nya miatt. Végül megemlítem, hogy a bérszabályozás álta­lánosan alkalmazott formái — ez is közismert, és hozzászólások kapcsán is felvetődött — nem ösztönöznek eléggé az emberi munka hatékonyabbá tételére, a teljes foglalkoztatás melletti munkaerő­egyensúly megteremtésére. A változások állandósága a szabályozás társa­dalmibbá tételét feltételezi. Űgy, ahogy Lázár elv­társ beszámolójában elmondta, több felelősség­teljes alkotó vitát, jobbító javaslatot kell igényel­ni és lehetővé tenni. Szükséges, hogy a termelés­ben dolgozók az eddiginél is nagyobb számban vehessenek részt elhatározott céljainkat szolgáló szabályozók kialakításában, hogy a döntések de­mokratikus előkészítése során szerzett ismereték, tapasztalatok is termelőerővé váljanak, hogy a leg­jobbat megközelítő döntéseket lehessen hozni, amelyekkel a párt helyes iránymutatásai a mainál gyorsabban és maradéktalanabbik valósulhatnak meg. Tisztelt Országgyűlés! Mi, mezőgazdaságban dolgozók tudjuk, és felszólalásában Váncsa elvtárs is emlékeztetett rá, hogy munkánkban nemzetközi mércével mérve számos javítanivaló van, és ez nem kis feladatot jelent számunkra. Azon leszünk, hogy jobb színvonalú munkával segítsük a kor­mányprogram, a VI. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. Magunkóvá tesszük a Központi Bizottság 1983. évi áprilisi ülésén hozott határo­zatban foglaltakat, gondot fordítva a költségek mérséklésére, az anyag- és energiafelhasználás ész­szerűsítésére, a növénytermesztés, az állattenyész­tés hozamainak gazdaságos növelésére, piacképes­ségük fejlesztésére. Ránk képviselőkre nagy feladat vár munka­helyünkön, a közéletben egyaránt. Személyes pél­damutatásunkkal használhatunk a legtöbbet, azzal, ha optimista távlatokba vetett hittel fáradozunk az élethez álló szép, jó és hasznos alkotások létrehozásán. A kormány munkáját, erőfeszítéseit nagyra ér­tékelve fogadom el és ajánlom elfogadásra képvi­selőtársaimnak Lázár elvtárs beszámolóját. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents