Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1311 Az Országgyűlés 20. ülése, lí létről szeretném elmondani véleményemet, tapasztalataimat. Pest megyében is úgy érzékeljük, hogy a kormányzati munkában a mai helyzethez és feladatokhoz igazodó jó döntések, határozatok látnak napvilágot. Társadalompolitikaiig is jó a hatása annak, hogy lényeges ügyekben a döntést széles körű konzultáció, véleménykérés előzi meg. Helyeselhető az a kormányzati döntés is, hogy az ágazati főhatóságok is tovább szélesítsék ezt a gyakorlatot. Jobban éljenek a végrehajtásban érdekelt megyékkel való előzetes konzultáció lehetőségével, különösen az alapvető jogszabály-alkotás során. Ez is segítheti a jogszabály-alkotást és -végrehajtást, pldhatja a ma még előforduló túlzott ágazati szemléletet. A lakóhelyi életkörülmények javítására és az életszínvonal megtartására megyénkben is jelentős erőfeszítések történnek. Alapvető törekvéseink, hogy a lakosság alapellátása a VI. ötéves tervben kiemelt tervfeladatoknak megfelelően megvalósuljon, még a szűkösebb gazdasági körülmények között is. Azt is tapasztaljuk, hogy a tanácsok gazdaságszervező munkája és felelőssége a lakosság ellátása érdekében erősödött. Javult a gazdálkodási fegyelem, csökkent az ügyintézésben a bürokratizmus. Mind jobban terjed az a szemlélet és gyakorlat, hogy az alapellátást nemcsak új fejlesztéssel, hanem a meglévő hálózat és eszközök okosabb, rugalmasabb, ésszerűbb működtetésével, folyamatos szervezési intézkedésekkel is javíthatjuk. Például így vált lehetővé, hogy a három év során a VI. ötéves tervben tervezett 705 általános iskolai tanteremből ez év végéig közel 600 tanterem segítheti az oktatást. Igaz, egyes településeken így is túlzsúfoltak az iskolák. Azt tapasztaljuk, hogy a lakosság részéről megvan a készség és a tenniakarás a településfejlesztés támogatására. Ezt bizonyítja, hogy évről évre növekszik a társadalmi munka értéke, amely 1982-ben 804 millió forint értékben segítette a települések fejlődését, részben kiegészítve a szűkösebb tanácsi anyagi lehetőséget. Enélkül nehezen tudnánk terveinket, céljainkat megvalósítani. A lakosság, különösen közműfejlesztésnél a kötelezően előírt pénzbeli hozzájáruláson felül további pénzbeli támogatást is nyújt a települések fejlesztéséhez. Én úgy vélem, hogy a közös dolgainkért való tenniakarás, az állampolgári magatartás szép példái rácáfolnak azokra a manapság föl-fölbukkanó nézetekre, szemléletekre, amelyek a közömbösség, paszszivitás terjedésének pesszimista jelenét és jövőjét ecsetelik. Természetesen az is igaz, hogy a lakossági készség ott kedvezőbb, ahol az állampolgárok jól informáltak a lehetőségekről, megkérdezik a véleményüket, jó a közmorál, jó az ügyintézés, a lakosság gondjaival, ellátásával való törődés. Ebben megyénkben is sok még a lehetőség és tennivaló. Tisztelt Országgyűlés! A párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülésén hosszú távra megjelölte a lakásépítés, fenntartás, lakásgazdálkodás, elosztás fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó társadalompolitikai célokat. A végrehajtással összefüggő feladatok a megyében is kialakításra kerültek. Érthetően a tapasztalat kevés. A megyében megvannak a feltételei annak, hogy a hatodik ötéves tervben előirányzott 37 ezer lakás megépüljön. Ebből 12 ezer lakótelepeken, korszerű '3. június 23-án, csütörtökön 1312 csoportos formában, 25 ezer lakás pedig hagyományos családi házként. Ez az arány nem új jelenség, hiszen Pest megyére hagyományosan a magánerős lakásépítés volt a jellemző és most is az. Ezzel összefüggésben két gondot szeretnék magam is jelezni, illetőleg ismételni, amelyek az építési és közlekedési bizottság vitájában is nagy hangsúlyt kaptak. Az egyik: a lakosság építőanyag-ellátása, különösen a hagyományos családiház-építósnél. A másik : a telekellátás. Az építőanyag-ellátással kapcsolatban közismert, hogy hiánycikk a cserép, egyes falazóanyagok és nyílászáró szerkezetek, béléstestek, de sorolhatnék további példákat is. Már a múlt évben is volt hosszabb-rövidebb ideig tégla- és cseréphiány. A nehézséget, feszültséget növeli, hogy az 1983. január 1-től életbe lépett új hitelkedvezmények hatására a múlt évhez viszonyítva ebben az évben több mint kétszeresére növekedett a családiház-építésre, tatarozásra, korszerűsítésre igénybe vett kölcsönök száma. Pest megyében a múlt év hasonló időszakában 2600 építtető vett fel kölcsönt, ebben az évben pedig eddig 6400 kölcsön került felvételre. A tapasztalatok alapján azonban az építőanyag-fedezet ehhez — sajnos — csak részben biztosított. Ez egyes településeken az építtetők között igen rossz hangulatot vált ki. A hiányt még tovább növelik az esetenkénti indokolatlan elővásárlások. Tudom, hogy több központi intézkedés történt a lakosság építőanyag-ellátására, de erről a közvéleményt is jobban kellene tájékoztatni. Javítaná az ellátást az is, hogy a nagy vállalatok mellett a kisebb szervezeteket még jobban be kellene vonni ós ösztönözni a helyi építőanyag feltárásában, és az egyes építőanyagok előállításában. Ebben — igaz — a tanácsok is sokat tehetnek. Lassúnak tűnik az építőanyagok továbbfejlesztésére vonatkozó pályázatok elbírálása is. Például a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalatnak másfél éve van a pályázata beadva, amely szerint a jelenlegi 50 ezer darab nyílászáró szerkezet gyártását kétszeresére tudná növelni. Én a döntés elhúzódását tenném szóvá. Vagy az elfogadása, vagy az elutasítása mellett, de dönteni kellene. A telekellátásról: tudom, hogy a telekgazdálkodást a kormány a közeljövőben tárgyalja. Az előkészítés során a megyei tanácsoktól is véleményt kértek. Ma már a tanácsok feladata a teljes körű telekgazdálkodás, a lakásépítésre alkalmas területek biztosítása. Tehát a lakosság joggal marasztalja el azt a tanácsot, ahol nincs vagy kevés az építési telek, és nem keresik a lehetőséget a telek biztosítására. Az sem menti a helyzetet, hogy a hatodik ötéves terv készítése során a tanácsok elsősorban a telepszerű lakásépítés előkészítéséért voltak felelősek. Ezért indokolt, hogy a tanácsok komplex telekgazdálkodást folytassanak, illetőleg gyorsítsák fel az egyéni lakásépítkezők telekhez juttatását, hogy ez ne legyen akadálya a magánlakás-építésnek. Pest megyében jelenleg 14 ezer a beépíthető telek. Ebből több mint 12 ezer magántulajdonban van. Mivel az állami telekkínálat alacsony, ez is hozzájárul nagymértékben ahhoz, hogy a telekárak igen magasak. Ezért a megyében több mint tízezer állami telek kialakítása kezdődött meg, elsősorban belterületek feltárásával, valamint építési tilalmak 32 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ