Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1299 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1300 Ennek érdekében az eddiginél nagyobb hatáskört kell adni a vállalatok, a vállalati kollektívák és testületek számára a stratégiai döntések meghozatalában, ez pedig megkívánja, hogy vállalataink belső vezetési, szervezési, irányítási és érdekeltségi rendszere mindenütt korszerűsödjék. Avégett, hogy a vállalati vezetés és a vállalati kollektíva valóban vállalkozó módjára döntsön és cselekedjen, egyfelől a hatékonyság nemzetközi mércéjét szem előtt tartva jobbítjuk a szabályozórendszer fő elemeit : az árrendszert, a vállalati jövedelem- és bérszabályozást, a hitelezés rendszerét és szervezetét, másfelöl erre alapozva — a gazdasági lehetőségektől függően — fokozatosan feloldjuk a szabályozás mai, úgymond visszafogó elemeit. A gazdasági szabályozásnak olyan módszereit szeretnénk kidolgozni, alkalmazni, amelyekkel a központi célok anélkül érhetők el, hogy a vállalatok döntési lehetőségeit túlságosan korlátoznánk, és évközben a feltételeket gyakran változtatnánk. Figyelembe kell vennünk azonban azt a tapasztalatot, hogy mind a népgazdaság egyensúlyi helyhelyzetére, mind a gazdasági fejlődés hosszútávú pályájára kedvezőtlenül hatna az, ha a helyi, vállalati stabilitást a népgazdasági hatékonysági követelmények elé helyeznénk. Sokéves tapasztalataink igazolják azt is, hogy csak összehangolt ós tervszerű változások vezethetnek eredményre. Éppen ezért a gazdaságirányítás fejlesztésének egyik fontos eleme, hogy tervezési rendszerünket is tökéletesítsük, jobbítsuk, s a ma tapasztalható gyengeségeket ós bizonytalankodást magunk is belássuk és megszüntessük. A népgazdasági tervezésnek egyaránt szilárd támpontot kell adnia a nagyobb távlatokra kiható szerkezeti döntésekhez, valamint ahhoz, hogy a szabályozórendszer fő elemei az egyensúlyi és hatékonysági követelményekkel összehangolódjanak, s a folyamatos gazdaságirányító tevékenységet a tervek megbízhatóbban eligazítsák. Tisztelt Országgyűlés! Egy igényesebb, bonyolultabb fejlődési szakasz 'gazdasági és társadalmi értelemben is folyamatos megújulást követel. Meg kell őrizni az elért gazdasági pozíciókat, a megbecsülendő társadalmi értékeket, és újakkal kell gyarapítani azokat. A mindennapokban a régi és az új együtt él, olykor szembenáll egymással. Az ebből származó félreértések nem szolgálják a haladást. Ugyanúgy nem, mintha gazdasági téren a távlati gondolkodás, illetve a tervezés ellentmondását emelik ki a sürgető napi cselekvéssel szemben. A távlati előrelátás nem helyettesíthető jó szándékú, nélkülözhetetlen operativitással, mint ahogy a legjobb elgondolások, a legjobb tervek sem menthetnek föl senkit a nap-nap után elvégzendő gyakorlatias, kemény munka alól. Mindezek okán mi a társadalmunk felé nyitott, előrelátó és határozottan cselekedni kész tervezésnek és gazdaságirányításnak az elkötelezettjei vagyunk. Tudjuk, ennek az a feltétele, hogy a szocialista demokrácia fórumai egyre nagyobb hatással legyenek a társadalom jövőjét formáló nemzeti programokra, a vállalati kollektíváknak, a településeknek és a helyi közösségeknek az életére. Ez teremtheti meg azt a közeget, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az előremutató, nemzetközi mérce szerint is hatékony gazdálkodásnak a céljait és követelményeit mindenki elfogadja, s így azok szocialista társadalmi és gazdasági fejlődésünk termékenyebb hajtóerőivé váljanak. A népgazdasági tervezés és a gazdaságirányítás feladatait ellátó kormánybizottságok, minisztériumok ós hivatalok ebben a szellemben kívánják szolgálni a jövőben az Országgyűlés által jóváhagyott, követendő gazdaságpolitikai célokat. Köszönöm a figyelmet, (taps) ELNÖK: Szólásra következik dr. Rusz Márk képviselőtársunk. DR. RUSZ MÁRK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom első részében a, Minisztertanács elnökének beszámolója azon részéhez szeretnék kapcsolódni, amely az oktatási és közművelődési helyzetről szól, és a Magyarországon élő nemzetiségek anyanyelvi oktatásának és művelődésének eredményeiről beszélnék, a nemzetiségi társszövetségek nevében is. Második részben, mint Csongrád megye képviselője szólnék megyénk helyzetéről és eredményeiről az elmúlt három év alatt, ezen belül is a szegedi járás néhány eredményéről és gondjáról. Kedves képviselőtársak! A kormány beszámolója az oktatás színvonalának megőrzéséről és a közművelődési hálózat bővítéséről szól, amellyel erősödött a szocialista szellemiség, az intézményi demokratizmus, önállóság és ez kihatott az irányítás és gazdálkodás korszerűsítésére, örömmel mondhatom, hogy ezek az eredmények hasonló módon és mértékben jelentkeztek a Magyarországon élő délszlávok, németek, románok és szlovákok anyanyelvi oktatásának és közművelődésének területén is. Ennek alkotmányos alapja a teljes egyenjogúság, az anyanyelv használata egyrészt az anyanyelvi oktatás és művelődés terén, másrészt a különböző testületekben és fórumokon. Engedjék meg, hogy ezen alkotmányos jog iránti tiszteletből anyanyelven is köszöntsem az Országgyűlést. „U ime juznih slavena, nemaca, rumuna is slovaka u madarskoj sa postovanjem pozdravljam letnje zasedanje skupstine madarske narodne republike, i zelim svim narodnim poslanicima plodonosan rad." A magyarországi délszlávok, németek románok, szlovákok nevében tisztelettel köszöntöm az Országgyűlés nyári ülésszakát és kívánok a képviselőtársaimnak eredményes munkát, (taps) Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom során azokról az eredményekről szeretnék szólni, amelyeket a nemzetiségi politika megvalósításában értünk el az elmúlt időszakban. Ez év novemberében kerülnek megtartásra a nemzetiségi kongresszusok, ahol az elmúlt öt év munkájának mérlegét készítjük el. Nemzetiségi szövetségeink a szocialista tudat fejlesztése mellett a legnagyobb figyelmet az anyanyelvi oktatásra és közművelődésre fordítják. Az illetékes állami szervekkel törtónt együttműködéssel sikerült mind az oktatás, mint a közművelődés terén a korábbiakhoz képest előrelépnünk a nehezedő gazdasági körülmények ellenére is. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a kormány, a Hazafias Népfront következetes lenini nemzetiségi politikája a Magyarországon élő nemzetiségek állampolgári közérzetét nemcsak pozitívan befolyásolja, hanem nagyobb ak-