Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1273 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1274 tunk a lakásépítés és a lakáselosztási rendszer kér­déseire. Az eredeti összetételhez képest módosult arányokban, de teljesítettük az elmúlt kétévi la­kásépítési előirányzatokat. Az önerőből történő lakásépítést segíti a javuló telekgazdálkodás. A VI. ötéves tervidőszakra elő­irányzott magánlakásépítéshez a szükséges telkek ez év végéig rendelkezésre állnak. 1982-ben ezer la­kosra számolva Hajdú-Bihar megyében épült a leg­több lakás; (megjegyezném viszont, hogy az ezer lakosra jutó személygépkocsik szerinti sorrendben az utolsók között vagyunk — a kettő ugyanis egy­idejűleg nehezen teljesíthető családi program.) Jelentőségének megfelelő figyelemmel készítet­tük elő a lakbéremelés helyi intézkedéseit, ame­lyek Debrecenben minden harmadik családot érin­tenek. A fiatalok és nyugdíjasok házának megépíté­sével, valamint átmeneti megoldások alkalmazásá­val is igyekeztünk közös gondjainkon enyhíteni. Fontos feladatunknak tekintettük az általános iskolai tantermek számának növelését: az elmúlt két évben Debrecenben 98-cal gyarapodott az álta­lános iskolai tantermek száma — ez megfelel az V. ötéves tervidőszak egésze alatt felépített tantermek számának. Mindezek az eredmények sok erőfeszítés árán születtek, és nem kevés gondunkkal együtt jellem­zik szűkebb hazánk életét. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló idő­szakra rendelkezünk tervekkel, programokkal — or­szágos és helyi adaptációban egyaránt. A tervek főbb célkitűzései széles körben ismertek, és támoga­tásban részesülnek, annak tudatában is, hogy meg­valósításuk esetenként kényszerintézkedésekkel jár. Mindezekkel együtt a bizalom, a tenniakarás jellemzi az emberek nagy többségének megnyilat­kozásait. Mind szélesebb körben válik nyilvánvalóvá, hogy a kormányzati munka cselekvési irányával, szándékaival összhangban újszerű, korszerűbb vég­rehajtásra, az előrehaladást jobban segítő gyakor­lat kialakítására van szükség. Ezzel összefüggésben szeretném — két téma­kört érintve — néhány tapasztalatunkat és gon­dunkat szóvá tenni. A Központi Bizottság 1983. áprilisi határoza­ta nagy hangsúllyal szól arról, hogy azok a vállala­tok fejlődjenek dinamikusan, amelyek a külső és belső feltételekhez alkalmazkodva nyereségesen gazdálkodnak. A megye egyik ilyen, fejlődőképes ipari üzeme: a Biogal Gyógyszergyár. 1980 óta ter­melése 57 százalékkal, exportja 100 százalékkal nőtt — változatlan létszám mellett. A gyár kinőtte régi kereteit, így új üzemeihez új építési területre volna szükség. Az ezzel kapcsolatos vita négy év óta tart, és sajnos még ma sem fejeződött be. Eddig öt főhatóság részvételével négy nagyobb megbeszé­lésre, egyeztetésre kerül sor, amelyen összesen szá­zan vettek részt — de végleges döntés nem szüle­tett. Én itt és most nem elsősorban ilyen vagy olyan döntést szeretnék szorgalmazni, hanem az ügy ér­demi lezárását. Ami a döntés érdemi részét illeti: mi úgy látjuk, hogy a Biogal Gyógyszergyárnak a jelenlegi helyén .való bővülése olyan gazdasági kényszerűség, amelyhez népgazdasági érdek fűző­dik. Ebből kiindulva szükséges érvényt szerezni a jogos környezeetvédelmi követelményeknek is. A gazdaság témakörén belül utalni szeretnék azokra a nagyfontosságú intézkedésekre, amelyek a magánlakás-építés ösztönzésére irányulnak. Már az országgyűlés plénumán sem első alkalommal kerül szóba a magánlakásépítést nehezítő építőanyag­hiány. Ennek az építőanyagipar illetékesei szerint elsősorban a kereskedelem az okozója, a kereskede­lem illetékesei szerint az építőanyagipar. A vég­eredmény viszont az, hogy egyre nagyobb problé­mát okoz a cserép, a falazóanyag, az ajtó, az ablak hiánya. Mielőbbi intézkedésekre volna itt szükség, hogy a fellendülőben levő magánlakás-építést az emelkedő anyagárakon túl az anyaghiány ne fékez­ze le. Ennek bekövetkezte ugyais egész lakásépítési programunkat veszélyezteti. Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram a legfontosabb kötelességek között tartja számon a szocialista demokrácia még teljesebb érvényre jutá­sának elősegítését, a közügyek intézésének társa­dalmi ellenőrzését. Ennek szellemében mi is azon munkákodtunk, hogy növekedjen a helyi tanácsok hatásköre és felelőssége, váljon még nyíltabbá, nyi­tottabbá a várospolitika. Anélkül, hogy eddigi erő­feszítéseink eredményeit alábecsülnénk, úgy lát­juk, hogy a szocialista demokrácia e fontos helyi érvényesülési területein jelentős tartalmi gazdago­dásra van szükség és lehetőség is. Ladányi elvtárs fejtegetéséhez kapcsolódva, én a következőket szeretném hangsúlyozni. A tele­pülések fenntartására és fejlesztésére szolgáló anya­gi eszközök elosztásának jelenlegi rendjében ala­csony a tanácsi saját források részaránya. A helyi tanácsok gazdasági önállósága és a helyi döntési rendszer további szélesítésének igénye között ma még nincs kellő összhang. Célszerű volna annak vizsgálata, hogy a források más megosztásával mi­ként lehetne tovább erősíteni a helyi tanácsokgaz­dálkodását, gazdasági érdekeltségét, az önkormány­zat jobb anyagi megalapozását. Az alapközösségek saját anyagi erejének bővülése feltétele e demokra­tikus vonások gazdagodásának ; '— ez pedig előse­gíti a marxi értelemben vett takarékosságot is a kö­zösség anyagi erejével és az emberi munkával. Ide kívánkozik annak megállapítása is, hogy ma még nem kielégítő nálunk az észrevételek, ja­vaslatok hasznosítása. Saját mulasztásaink mel­lett hozzájárul ehhez az is, hogy a különböző dönté­sek, állásfoglalások előkészítésének menetrendje, mechanizmusa nem nyújt mindig megfelelő időt a lakossági vélemények alapos feldolgozására, követ­keztetések levonására, így azok esetében nem épül­nek be az előkészítés folyamatába, elmarad érdemi hasznosításuk. Szükség volna ezért alkalmanként ilyen szempontból is végig gondolni egy-egy tervező, előkészítő munka programozását, végrehajtását. Ez további ösztönzést adna a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló helyi szervek tevékenységének fejlesztéséhez. A Hajdú—Bihar megyei képviselőcsoport ne­vében biztosítani szeretném a kormányt: mindent megteszünk a programban foglaltak további, ered­ményes végrehajtásáért. Miniszterelnök elvtárs be­számolóját elfogadom. Köszönöm szíves figyelmü­ket. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.50—12.13)

Next

/
Thumbnails
Contents