Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-20

1271 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1272 szék gyártása is utol tudja érni a követelményeket, és valóban bázisa legyen egy olyan berendezésgyár­tó iparnak, amely képes kielégíteni a népgazdaság különböző ágaztainak elektronikus eszközigényét, és olyan exportra is képes, amelyért a világpiacon megvásárolhatók az ipar további fejlesztéséhez nél­külözhetetlen termékek. Tisztelt képviselőtársaim! Megpróbáltam rövi­den szólni az eddigiekben az elektronikai ipar múlt­járól és jelenéről hazánkban. Utolsó gondolatsorom­mal szeretnék a közeljövőre utalni. Az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési programjának sikeres végre­hajtása esetén 1985-re létrejön egy integrált eszköz­park, az ehhez szükséges szellemi háttér és az induló termékválaszték. Remélhetően a választék kérdé­sében az egyéb elektronikai alkatrészek területén is sikerül megnyugtatóan előrelépni. Ezért úgy gon­dolom, hogy ma már a figyelmet összpontosítani kellene egy, a népgazdaságot átfogó elektronizá­lási program körvonalazására, hogy ezzel összefüg­gésben a felhasználó ipar, azaz a gépi berendezése­ket gyártók is felkészülhessenek termékszerkezetük átalakítására. A felhasználó iparnak fel kell készülnie az em­lített áramkörök alkalmazására, és ez az alkatrész­iparral való közvetlen, szoros műszaki együttmű­ködést is feltételezi. Ennek a feladatnak a megvaló­sításához az elektronikai iparban több ezer embert kell át-, illetve továbbképezni még időben, és ez új­ból egy olyan feladat, amely nem kevés pénzt, időt és fáradságot igényel, de megvalósítása ma — úgy érzem — elengedhetetlen. Befejezésül még egy, a közvéleményünket is már jó ideje foglalkoztató és megoldásra váró fel­adatot szeretnék megemlíteni. Meg kell teremte­nünk azokat a társadalmi és gazdasági feltételeket, amelyek gátat vethetnek a műszaki intelligencia nem kívánatos mozgásának és érdektelenségének, amely ma az egész iparban tapasztalható, és meg kell találnunk azt az utat, amellyel tudásukat, alko­tókészségüket technikai színvonalunk emelésének szolgálatába tudjuk állítani. Véleményem szerint a mainál magasabb műsza­ki színvonal elérése, a technika állandó további fejlesztése nemcsak az ipar — és ezen belül az elekt­ronikai ipar — magánügye, de egyik kulcskérdése is egész gazdasági életünknek. Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésszakra készülve az elektronikai kor­mányprogram kapcsán ezek a gondolatok jutottak eszembe, és azért kértem szót a mai vitában, mert úgy gondoltam, hogy csak hasznos lehet, ha ezekről a kérdésekről is közösen gondolkodunk. A kormány beszámolóját elfogadom és elfoga­dásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Postás Sándor képviselőtár­sunk felszólalása következik. DR. POSTÁS SÁNDOR: Tisztelt Országgyű­lés! A kormány törekvéseit tartalmazó munka^ program nemzeti programunk része. Kifejeződik ez abban is, hogy érinti hazánk minden állampolgárát, és a benne foglaltak csak az egész nemzet teljesít­ményeként válhatnak valóra. Ezért ma, amikor a megvalósulás folyamatának időközi számvetése sze­repel ülésszakunk napirendjén, különös felelősséget érezve veszünk részt az elvégzett munka értékelésé­ben és a további végrehajtást segítő javaslatok megtételében. Jó alapul szolgál ehhez a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1983. áprilisi határozata, amelynek napjainkban is folyó feldol­gozása politikai iránymutatást és segítséget nyújt a kormányprogram végrehajtásának helyi értékelé­séhez és a további tennivalóink ellátásához. Miniszterelnök elvtárs beszámolója alapos, élethű számvetés az eddigi munkáról, és végrehajt­ható feladatokat tartalmaz a jövőre vonatkozóan, őszintén számot ad arról, hogy a korábbi vállalá­sok a program szellemében és a konkrét helyzet alap­ján miként teljesültek. Olyan számadás ez, amelyet nyugodt lelkiismerettel képviselhetünk az ország é nyilvánossága és saját választókerületünk előtt egyaránt. A Minisztertanács fontosabb döntéseiről ki­adott tájékoztató is meggyőzően dokumentálja, hogy a kormány nem egyszerűen követője volt a gyorsan változó körülményeknek, hanem alakítója, szabályozója is társadalmi, gazdasági viszonyaink­nak. Minden időszakban szocialista megoldást kere­sett és talált aktuális feladataink teljesítéséhez. A Hajdú-Bihar megyei képviselők is úgy ítélik meg, hogy az 1980 őszén elfogadott kormányprog­ram képezi továbbra is azt a reális keretet, amelyen belül kezelendők, kezelhetők soron levő feladataink és gondjaink. Mi is látjuk, hogy a terv és a várható tényszá­mok egybevetésekor nem minden esetben lesz tel­jes majd a megfelelés, de azt is tudjuk, hogy a kitű­zött alapvető célok elérése érdekében tett okos erő­feszítésekkel többre megyünk, mint a tervtől való eltérések feletti töprengéssel. Tisztelt Országgyűlés! Mint az országban mindenhol, mi is elvégeztük az 1980 óta eltelt időszak értékelését, számot adva arról, hogyan vettük ki részünket az országos fel­adatok megoldásából, milyen mértékben vagyunk részesei az eredményeknek és a gondoknak. A megye, ezen belül Debrecen város gazdasági és társadalmi fejlődését érzékeltető eredményeink közül szeretnék néhányat megemlíteni. Az ipar ter­melésnövekedése a megyében 1980-hoz viszonyít­va 10,9 százalék volt, az országos 5 százalékkal szemben. Ugyanezen idő alatt az export 21 százalékkal növekedett. Említésre méltó, hogy az elmúlt két év­ben Debrecen városban nem volt veszteséges ipari vállalat. A megye mezőgazdasága eddigi legeredménye­sebb évét zárta 1982-ben. A termelőszövetkezetek termelési értéke 9,2 százalékkal nőtt, gazdálkodási eredménye pedig 10,3 százalékkal volt nagyobb az 1981. évinél. A háztáji gazdaságok termelői kedve tovább élénkült, termelésük 10 százalékkal növeke­dett. Figyelemre méltó eredményeket értünk el az energia- és anyagmegtakarítás, valamint a másod­nyersanyagok hasznosítása terén. A racionálási in­tézkedések hatására az ipar fajlagos energiafelhasz­nálása három százalékkal csökkent. A felhasznált energia szerkezetében is érzékelhető változás követ­kezett be. Mindezek Debrecenben évenként 1100 tonna kőolaj-megtakarítást eredményeztek. Mi is megkülönböztetett figyelmet fordítót-

Next

/
Thumbnails
Contents