Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-20
1253 Az Országgyűlés 20. ülése, 1983. június 23-án, csütörtökön 1254 dása, tapasztalata a társadalom javait gyarapító önkéntes munkamozgalmat testesítenek meg. Jó érzéssel mondhatom, hogy az elmúlt években tovább növekedett azok száma, akik mindenkor készek önzetlen munkával hozzájárulni a kisebb-nagyobb közösségi gondok megoldásához. A példamutatásban a szocialista brigádok járnak az élen, és ezzel méltán vívtak ki tiszteletet és megbecsülést. A kormány nevében ez alkalommal is baráti érzésekkel köszöntöm a 25 éves szocialista brigádmozgalom veteránjait, és a fiatalabb nemzedékhez tartozó tagjait. Tisztelt Országgyűlés! Amint azt programunkban terveztük, folytattuk az állami irányítás munkamódszereinek korszerűsítését, a minisztériumok és az intézmények szervezeti megújítását, csökkentettük a létszámot, mérsékeltük az igazgatási kiadásokat. Intézkedtünk a hatáskörök és a döntésekért viselt felelősség pontosabb meghatározáráról. Az elmúlt években mintegy félszáz ügykörrel tovább növeltük a tanácsok hatáskörét. A tapasztalatok e téren igen pozitívak. Bebizonyosodott, hogy a nagyobb önállóság megnöveli a tanácsok felelősségérzetét, erősíti cselekvési készségüket és jobb feltételeket teremt az állampolgárok megnyeréséhez, a demokratikus munkastílus meghonosításához. A kormány ezért törekszik arra, hogy e folyamatot támogatva nagyobb lehetőségeket adjon a helyi önálló döntésekre. Szándékainkkal egyezően , növeltük a törvények és a fontosabb jogszabályok előkészítésének demokratizmusát, amelynek jegyében tíznél több esetben kezdeményeztünk társadalmi és szakmai vitát. Teljesítettük a jogalkotás időarányos feladatait. Sor került az államigazgatási eljárás új törvényi szabályozására, meggyorsítottuk az igazgatási munka számítástechnikára alapozott tárgyi feltételeinek kiépítését. Folytattuk az ügymenet egyszerűsítését. Az előrelépés mérhető, de nem elégséges. Még vannak megszüntethető szervezeti párhuzamosságok. A közszolgálatban dolgozók többsége lépést tart, a növekvő igényekkel, és magas színvonalon látja el feladatát, de még sok helyen tovább él és hat a régről beidegződött gyakorlat, a munka stílusa és tartalma nem mindenütt igazodik életünk mai igényeihez. A kelleténél kevesebb figyelmet fordítunk döntéseink időtálló megalapozására, intézkedéseink várható következményeinek felmérésére. A kormány nem tartja kielégítőnek azokat az intézkedéseket, amelyek a túlszabályozás felszámolására, a bürokratikus ügyintézés megszüntetésére születtek. Sok javítani való van a különböző szervek ellenőrzéseinek, összehangolásában. Keveset léptünk előre az állami személyzeti munkában. Az állami irányítás tartalmi és módszerbeli fejlesztését nem tekintjük, nem is tekinthetjük befejezettnek. Szándékaink valóra váltásában segítséget jelent, hogy megélénkült a szocialista állam szerepéről folytatott vita. Már eddig is sok, az igazgatási módszerek javítását célzó értékes elgondolás, javaslat látott napvilágot. Vannak azonban szélsőséges vélemények is, amelyeket nem tudunk magunkévá tenni. Ezek közé tartoznak azok, amelyek minden fontos ügyet központi döntéssel, hatósági előírással vagy jogszabályi úton kívánnak megoldani, valamint az is, amely szerint az államnak — úgymond — ki kell vonulnia a társadalmi élet olyan szféráiból, mint a gazdaság vagy a kultúra. A szocialista állam funkciói, s főleg e funkció gyakorlásának módszerei természetesen nem egyszerű, s mindenkorra adottak. Ezért újra és újra visszatérő feladat, hogy az irányítás módszereit és intézményrendszerét időről időre hozzáigazítsuk a társadalmi, gazdasági fejlődés történelmileg meghatározott, szükségleteihez. Munkaprogramunkban szerepel, hogy az állam -élet és a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztésével összehangoltan a kutatási eredményeket és az utóbbi évek gyakorlati lépéseinek tapasztalatait hasznosítva, a jövő évben tervet dolgozunk ki a központi és a helyi igazgatás hatásfokának egyidejű javítására, a hatáskörök pontosabb elhatárolására, a felelősség jobb érvényesítésére, az ügyintézés további egyszerűsítésére. A személyi feltételek, az irányítási módszerek javítása és az intézményi rendszer korszerűsítése mellett az állami funkciók jobb ellátásának a szocialista demokrácia fejlesztése is nélkülözhetetlen eleme. E téren is van előrehaladás. Most azonban, amikor különösen nehéz körülmények között dolgozunk, a korábbinál is nagyobb szükség van a demokratikus fórumok tartalmas működésére, a tanácsi önkormányzat erősítésére, a cselekvő közéletiség teljesebb kibontakoztatására. A kormány fontos és folyamatos feladatának tartja, hogy ehhez a maga eszközeivel is hozzájáruljon. Többek között ezt célozza az a legutóbbi határozatunk is, amely a döntések előkészítésének szakaszában növelni kívánja a társadalmi viták szerepét. A beleszólási jognak természetesen együtt kell járnia a közösen meghozott döntések végrehajtásáért viselt felelősséggel. Úgy gondolom, az is helyén való, ha magunkkal és másokkal szemben az eddiginél magasabb erkölcsi és szakmai -követelményt támasztunk, elsősorban a tisztségviselőktől, de az állampolgároktól is fegyelmezettebb magatartást kérünk a munkában és a mindennapi életben. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években is a népgazdaság irányítása adta a kormány számára a legtöbb, és egyúttal a legnehezebb feladatokat. A gazdasági munka alapja, a VI. ötéves terv minden korábbinál nagyobb hangsúllyal állítja előtérbe a hatékonyság növelését, a -módosult világgazdasági helyzethez való jobb igazodást, az egyensúly javítását. Ebből kiindulva határoztuk meg a konkrét tennivalókat. 1980 óta, mint arra már utaltam, tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgazdasági viszonyok további romlása. A tőkés országok gazdaságának pangása, a rekordméretű munkanélküliség, a példátlanul magas kamatlábak velejárójaként a világpiacon a kereslet, a beruházási javak és a fogyasztási cikkek iránt egyaránt csökkent. Rendkívül kiéleződött az eladók versenye. Helyzetünket esetenként tovább nehezítik a szocialista országokkal szemben alkalmazott, főleg az Egyesült Államok részéről erőltetett, politikai megfontolásokból fakadó kereskedelmi, és pénzügyi korlátozások. A világgazdasági válság hátrányos következményei mellett saját munkánk fogyatékosságai is hozzájárultak gondjaink növekedéséhez. A körülményeket figyelembe véve mindemellett megbecsülést érdemlő eredmény, hogy nemzeti