Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-30
2029 Az Országgyűlés 30. ülése, 1984. december 19-én, szerdán 2030 kibányászására már nem biztos, hogy sor kerülhet. Indokoltnak tartjuk, úgy a külszíni, mint a föld alatti bánya egyes részeit múzeumi célra lehetne majd felhasználni a termelés megszüntetése után. Mi, mint említettem, másfél évtizede készülünk arra a szomorú napra. Már akkor megkezdtük a vasércek mellett egyéb, a népgazdaság számára hasznos termékek termelését is. Ugyanis, amíg 1967-ben árbevételünk csak a vasérc termeléséből adódott, 1984-ben már a közel félmilliárdos termelési értékünk több mint 50 százaléka egyéb termékekből. Sorolnám: dolomit, anhidrit, különböző finomőrlemények, bauxitőrlemény, krómérc, kohósalak, stb. Ez év elejétől a zeolit és az égetett kovaföld szerepel további bővítésként most van tervezés alatt egy mészkőbánya üzemeltetése egy mezőgazdasági beruházó vállalattal közösen. A felsorolt termékek az utóbbi években nyereségessé tették a munkánkat amellett, hogy az állam közel 50 millió forint árkiegészítést is adott a vasércre. Tulajdonképpen ezek után mondanám el, hogy miért is kértem szót, ugyanis mi tovább szeretnénk a bányászatot folytatni. Rudabánya határában hatalmas, több tízmillió tonna gipsz én anhidrit vagyon van, amelynek külszíni letakarítási és mélyszinti feltárási munkálatai már a mai napon megkezdődhetnének. Ebből 1986-ban már az országos szükséglet közel felét tudnánk biztosítani. Figyelmébe ajánlom a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy hazánk cement- és építőipara teljes mértékben importból dolgozik, ez évente mintegy 300 ezer tonna. Ezen tervünk megvalósításához természetesen egy szerény mértékű — jelenleg vasérc árkiegészítésére fordított — állami támogatásból fejlesztési támogatásra lenne szükség 4—5 éven keresztül, mivel az Országos Érc- és Ásványbányáknak nincs ilyen mértékű és rövid időn belüli fejlesztési lehetősége. Ezért fordulok elsősorban Hetényi pénzügyminiszter elvtárshoz, hogy kérésünket támogassa személyes beosztásában és a Gazdasági Bizottságnál egyaránt. Mind a külszíni, mind a földalatti bányászkodás, valamint az égetett gipsz előállítására a technikai feltételek döntően — ismétlem: döntően — biztosítottak. Ez az egyik! A másik? A technológia. Ne vegyék túlzásnak, Rudabányán olyan bányászkultúra fejlődött ki az évszázadok során, amely biztosíték arra, hogy ennek a feladatnak is eleget tud tenni. Ezt a szakembergárdát áthelyezni vagy nyugdíjba küldeni nem volna szabad. Érveink között szerepel, hogy öt éven belül a gipsz exportálására is sor kerülhet, árban és minőségben is kedvezőbb lehet az importnál. Tudjuk, hogy a vasércbánya 1100 fős bányászkollektívája nem nagy, de vonzatában, jelentős volna népgazdasági érdekből is egy ilyen meglevő egység az eddiginél talán még értékesebb munkája. Befejezésül: elfogadom az 1985. évre szóló törvényjavaslatot, megismételve, hogy majdnem minden és mindenki készen áll a gipszbánya megnyitására. Köszönöm a figyelmet. Jó szerencsét! (Taps.) ELNÖK: Zahorecz József képviselőtársunk felszólalása következik. ZAHORECZ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A Békés megyei képviselőcsoport a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetési tervét megvitatta, s a vitában elhangzottaknak megfelelően, a képviselőcsoport megbízásából kívánok szólni. Hozzászólásomban Békés megye agrártermeléséről és az utóbbi két évben jelentkező aszály gazdálkodási és társadalmi hatásairól is beszélni. Békés megye előző évek agrártermelése eredményeivel évről-évre növekvő mértékben járult hozzá a népgazdaság termeléséhez. Megyénk nagyot lépett előre a gabona- és húsprogram teljesítésében, valamint a melléktevékenység fejlesztésében. Évente átlagosan 9 százalékkal több gabonát, 12 százalékkal több húst termelt, mint a VI. ötéves terv időszakában. Az egy lakosra jutó gabonatermelés meghaladja a három tonnát, a hústermelés pedig az 500 kilogrammot. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése a nagyüzemek segítségével tovább növekedett. Előrelépés történt a termőföld védelmében, termőképességének javításában, a meliorációs program ütemes megvalósításában. Jelentős eredmény született a kedvezőbb energiaszerkezet kialakításában, a folyékony energiahordozók kiváltásában. A termelés növekedésében meghatározó szerepe volt a termelékenység növekedésének, a szakmai színvonal emelkedésének, a nagyobb hozamú fajták és a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazásának, néhány nagyüzem esetében a számítástechnika és az integrációs formák elterjesztésének. A megye agrárgazdasága az egyre növekvő igények és a gyorsan változó körülmények között végezte a munkát. A megye lakossága nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy a nehezebb feltételek között is hatékonyabban járuljon hozzá a népgazdasági egyensúly javításához, az elért életszínvonal megvédéséhez. A megvalósítás alapvető feltételei az év során, de főleg az év második felében a tervezettnél is kedvezőtlenebbül alakultak. A végrehajtás tapasztalatai azt igazolják, hogy a megfelelő előkészítés, a teljesítés érdekében kifejtett erőfeszítések ellenére is a célkitűzések csak részben teljesülnek. Megyénk mezőgazdaságát ért súlyos aszálykár miatt a termelő nagyüzemek többségénél a pénzügyi pozíció ismét kedvezőtlenül alakult. Az aszály következményének kigazdálkodása várhatóan több évet vesz igénybe. Az őszi betakarítású növényi kultúrák kiesését a rekord búzatermés és a növekvő állattenyésztési bevétel sem ellensúlyozza. Az aszályos időjárás ez évben is folytatódott, amely a növénytermesztés célkitűzéseinek teljesítését akadályozta. A több éves átlaghoz képest kevesebb csapadék hullott. A gondos emberi munka, és a még időben érkezett csapadék megyénkben a kalászosokból rekordtermést eredményezett. Az őszi betakarítású növények helyzete a nyári csapadékhiány miatt kedvezőtlen volt. Az áru-kukoricában okozott legnagyobb