Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-30

2005 Az Országgyűlés 30. ülése, hogy az általuk művelt 25 ezer hektár terület átlagos földminősége hektáronként 7,9 aranykorona. Eredményeik elmaradnak a megye hasonló adottságú mezőgazdasági üzemeinek fejlődésétől is. Nálunk, Hajdú-Bihar megyében a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek a termőterület több mint egyötödén az állóeszközök tíz százalékával, az összes üzemi termelési érték 9 százalékát állítják elő, és a termelőszövetkezeti tagság 18 százalékának a megélhetéséről gondoskodnak. A VI. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben megyei szinten és összességében javul ezeknek az üzemeknek a munkája. Ezekben az üzemekben az adottságaikhoz jobban igazodott és egyszerűsödött a termelés és a vetés szerkezete. Figyelemre méltó eredményeket értek el a gabonatermelésben, amelyben a részesedési arányuk megközelíti a 13 százalékot. Az állattenyésztési főágazatban a juhászat nak és a húsirányú szarvasmarha-tenyésztésnek van meghatározó szerepe. A juhászat az alacsony jövedelmezőség, az értékesítési gondok miatt hasonlóan a megyei adatokhoz, viszszafejlődőben van. Az alaptevékenység jövedelmét az jellemzi, hogy az egyes tájegységek hagyományos termékei növekvőben vannak, így a torma, a málna, ugyanakkor a korábbi jelentős jövedelmet biztosító dohány és almatermesztés a ráfizetés miatt csökken. A megkülönböztetett támogatások elsősorban a gabonatermelés növekedésére, a húsirányú szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére, és a háztáji termelés fokozását eredményező integrációs tevékenység bővítésére ösztönözte az üzemeket. A helyzet felismerése és a több irányú külső kezdeményezés eredményeként e szövetkezetekben jelentősen bővült a kiegészítő tevékenység. Ez a korábbi dinamikus fejlődés után most megtorpant és egyre kevesebb eredményt hoz. Ujabb tevékenység kialakítása vagy bővítése a mai követelmények mellett már a tőke hiánya miatt sem oldható meg. E termelőszövetkezetek fejlesztési alapja oly mértékben leterhelt, hogy az alaptevékenységük eszközbővítéséhez sincs elegendő pénzük. Mindezeket figyelembe véve mégis eredménynek számít, hogy megyei szinten ennek az üzemi körnek a termelési értéke másfélszeresére, a nyereség több mint kétszeresére növekedett, a veszteség évről-évre csökken. Fokozódott a dolgozók anyagi érdekeltsége, megbecsülése. Ez a fejlődés megyei szinten sok erőfeszítést, intézkedést jelentett. Tisztelt Országgyűlés! Ezen megyei adatokkal összehasonlítva a választókörzetemben dolgozó szövetkezetek sokkal szerényebb eredményeket értek el. A kedvezőtlen talaj és vízrajz adottságok mellett a szélsőséges időjárás is elemi módon befolyásolja ezen üzemek gazdálkodásának eredményességét. Amikor aszály van, a szántóterület nagy részén a növénytermelés hozamai nem fedezik a ráfordításokat. Ha az átlagosnál több csapadék hullik le, akkor a kevés, jobb minőségű, mélyfekvésű területeket károsítja a belvíz. Ezek dacára a hatodik ötéves terv eddig eltelt időszaka alatt, az alaptevékenység termelése évente mintegy 9 57 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ 1984. december 19-én, szerdán 2006 százalékkal növekedett. De az összes termelési érték több mint a fele a kiegészítő tevékenységből származik. Ezen üzemek rákényszerülnek a kiegészítő tevékenység fokozottabb fejlesztésére, egyrészt a mostoha körülmények miatt, másrészt azért, mert sok a női munkaerő. A szövetkezetek vezetőségei felismerve a tagság érdekeit, vállalkoztak a kisüzemi termelés integrálására. Gazdasági építőmunkánk külső és belső feltételei nehezebbekké váltak. S ez a folyamat a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteinket súlyosabban érintette. Választókörzetem, de a megye több kedvezőtlen adottságú üzeme továbbra is gondokkal küzd, a feszültségek fokozódnak. Külön ki szeretném emelni, hogy ezekben a szövetkezetekben nagyon alacsony az eszközellátottság. Elhasználódtak a gépek. A meliorációs tevékenység megvalósítási üteme nagyon lassú, a gyorsításhoz szükséges pénz hiányzik. A piaci viszonyok változásai, a szabályozók szigorításai, egyes ágazatok jövedelmezőségét erősen csökkentették, és alapvetően a homoki termelőszövetkezetekben okoztak megtorpanást, eredményromlást. Az elemi kár miatti dotáció megszüntetését a külön árkiegészítés nem ellensúlyozta. Ezen üzemi körben a szabályozók gyakori változása nemcsak a mezőgazdasági alaptevékenység, hanem a kiegészítő tevékenység feltételrendszerét is hátrányosan érintette. Leszűkültek a gazdaságos tevékenységek létrehozásának, így a kieső jövedelmek pótlásának a lehetőségei. Sajnos választókörzetem szövetkezeteinek túlnyomó többsége visszatérően pénzügyi hiányos. Az alapjaikat felélték, eladósodtak. A hitel-terheik nagyon felhalmozódtak, és a likvidálási feszültségek állandósultak. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatos pénzügyi szabályozás szigorodása 1980-tól napjainkig maga után vonta az esedékes hitelek és kamatok nagyarányú növekedését. Ez a folyamat az ismételten veszteséges szövetkezeteknél mutatkozik legerőteljesebben, s ez oda vezet, hogy az üzem gazdasági teljesítőképességét lényegesen meghaladó bankszolgálati terhek önmagukban is a veszteséges gazdálkodás okozójává válnak. A gazdaságirányítás rendszerének 1968ban elkezdett korszerűsítése akkor együtt járt az üzem erejét meghaladó hitelterhek eltörlésével. Tudjuk, hogy ma erre nem nyílik lehetőség, de szükséges volna vizsgálat tárgyává tenni a pénzügyi gondokkal küzdő, veszteséges üzemek hitelterheinek befagyasztását és a kamatok mérséklését. Ezzel a pénzügyi intézkedéssel nemcsak az állandósult gondok szűnnének meg, hanem az üzem vezetése nagyobb figyelmet, több energiát tudna fordítani a napi feladatok megoldására, a gazdálkodás jobbítására. Ismereteink és a szövetkezeti vezető elvtársak számításai szerint az 1985. évi ár- és pénzügyi szabályozórendszer ezen szövetkezetek jövedelmét tovább csökkenti, mert a támogatásban részesülő üzemi kör bővülni fog, viszont a támogatási összeg nem. Az üzemek számított adatai bizonyítják, hogy az ismertetett gondok nem teszik lehetővé a hatékonyabb