Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-29

196/7 Az Országgyűlés 29. ülése, 1984. október 18-án, csütörtökön Í968 A tanácsi gazdálkodást illetően szeretném elmondani, hogy a tanácsi gazdaságirányítási szabályozók 1986. január 1-től lépnek életbe. Tehát most arra a kérdésre, hogy a választásokat megelőzően már ismertek legyenek, csak annyit mondhatok, hogy a jövő év első felében várható a tanácsi területen a gazdaságirányítást érintő jogszabályok megszületése. Ilyen értelemben akkor lehet majd konkrétan is a tanácsokat érintő lépéseket megtenni. Tisztelt Országgyűlés! Jövőre lesz harmincöt éve annak, hogy a tanácsok megalakultak. 1950-ben amikor az ehő tanácstörvényt a Parlament megalkotta, Kádár János elvtárs volt az előterjesztő. Kádár elvtárs akkor azt mondta, hogy a tanácsok megalakulásával, az államunknak egy tartós pilléreit hozzuk létre. ügy gondolom, az elmúlt harmincnégy év, benne a beszámolást érintő tíz év, bizonyította, hogy a tanácsok a társadalmi fejlődés követelményeihez igazították munkájukat. Az államélet szerves részévé, a lakosság életkörülményei alakításának mindinkább jelentős tényezőjévé váltak. Meggyőződésem, hogy a tanácstörvény végrehajtásának mostani országgyűlési vitája is nagyban elősegíti majd a tanácsi munka megélénkülését, színvonalasabbá tételét. Ezért ismételten köszönetet mondva kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy az írásos és szóbeli beszámolómat és a válaszomat is elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát elfogadja-e. Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem). Kimondom a határozatot: az Országgyűlés v Tanácsi Hivatal elnökének beszámolóját a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint áttérünk az interpellációkra. Turcsek Ferenc képviselőtársunk interpellál a közlekedési miniszterhez, az albertirsai vasútállomás korszerűsítése tárgyában. Turcsek Ferenc képviselőtársunkat illeti a szó. TURCSEK FERENC: Tisztelt Miniszter elvtárs! Albertirsa nagyközség lakosságának több, mint egy évtizedes panasza a vasútállomás és az állomás környékének állapota. Falugyűlésen, képviselői fogadóórán egyre türelmetlenebbül vetik fel a választók ezt a kérdést. Az elmúlt napokban látogatást tettem az állomás épületében. Az épület falai vizesek, az egész épület fel van ázva, levegője nyirkos, egészségtelen. A legutóbbi esőzések idején 10—12 vödör vizet vittek ki a váróteremből. Az utazóközönség részére egy külső WC van, de ezt használja a 35 fős személyzet is. Tisztálkodási lehetőség egy mosdókagyló az egész államásépületben. Ilyen nehéz körülmények között látják el a vasutasok felelősségteljes munkájukat. A raktárak szintén beáznak, tíz év óta nincs felújítási munka, mert arra van ígéret, hogy az egész vasútállomás épületét, valamint a pályát felújítja a MÁV. Ezt azonban többször elhalasztották. Az állomásfőnök tájékoztatása szerint a felújításhoz szükséges pénz rendelkezésre áll, 1984. év elején engedélyezték a beruházás kivitelezését. ígéret volt arra, hogy még ebben az évben beépítésre kerül mintegy 20—27 millió forint. Jelenleg nem tapasztalható mozgás a területen, de úgy tájékoztattak, hogy már ebben az évben nem kezdik el a korszerűsítést. Albertirsáról 3800 fő körül van a bejáró dolgozók száma, akiknek nagy része budapesti üzemekben dolgozó munkás. Az eladott jegyek alapján megállapítható, hogy a napi átlagos utaslétszám 4500 fő körül van Az előbbi adatok bizonyítják azt, hogy hány ember fordul meg naponta az állomás épületében. Az elmúlt évi teherforgalom megközelítette a 20 ezer tonnát, megkezdte működését az ezer vagonos mirelit-üzem is, a környéken telepített gyümölcsültetvények lassan termőre fordulnak. Es ez újabb terheket ró a MÁV-ra. A nagyközségi tanács építési tilalmat rendelt el a közelben levő ingatlanokra, szeretnék tudni az emberek, mikor kezdik el a szanálást. Mindezeken túl van még egy olyan dolog, amit mint vidéken lakó és dolgozó képviselőnek itt az országg3'űlésen a nyilvánosság előtt úgy érzem, el kell mondania. Gondoljon a tisztelt országgyűlés arra, mit érezhet az a bejáró munkás, aki naponta hajnalban elindul az albertirsai nyugodtan mondhatom — elnézést a kifejezésért — ütött-kopott állomásról és kiszáll Budapesten a Marx téren, micsoda különbség van a kettő között. Azt hiszem, hogy itt van a lényeg, és ez az, amit a vidéki emberek joggal sérelmeznek. Nagyon büszkék vagyunk erre a Marx térre, a Metróra, az aluljárókra, a Skála Metró fényeire, és tudjuk azt, hogy Albertirsán nem lehet Marx teret építeni. Nincs is rá szükség, de ezt a nagy különbséget csökkenteni lehetne egy tiszta, korszerű állomásépülettel. Kérem a Miniszter elvtárs válaszát arról, hogy mikor kezdik meg, illetve mikor fejezik be az albertirsai vasútállomás és a pálya korszerűsítését? ELNÖK: Az interpellációra Urbán Lajos közlekedési miniszter elvtárs válaszol. URBÁN LAJOS közlekedési miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Turcsek Ferenc képviselő elvtárs, általam jogosnak tartott interpellációjára, kedvező választ tudok adni, ezért gondolom, rövid lehetek. Az ország egyik legnagyobb forgalmi vasútvonaláról van szó — a budapest—szolnoki vasútvonalról —, ennek rekonstrukciója tíz éve rendesen elkészített tervek szerint folyik és most érkeztünk el Albertirsához. Albertirsa vasútállomás átépítése 1983 óta szervezés alatt áll, körülbelül 350 millió forintba kerül, ebből azok a létesítmények, amelyekre a képviselő elvtárs utalt, mintegy 20—25 millió forintot képviselnek. Ahhoz, hogy az állomás épületének az átépítése megkezdődhessék, az ott lakókat ki kell telepíteni. Ezt a Magyar Államvasutak vezetése és a helyi tanács közösen vállalták. Amint ez megtörténik, az építés azonnal meg-