Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-28

1819 Az Országgyűlés 28. ülése, 1984. június 20-án, szerdán 1820 kedésével szemben idén másfél-két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint 4 százalékkal emelte termelését és ezt csökkenő létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban. De vannak komoly figyelmeztető jelek is. A konvertibilis elszámolású exportbevétel eddig nem érte el az időarányosan tervezettet, és ebben nemcsak a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet, hanem egy-két komoly iparág nem kielégítő exportteljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akarjuk tartani és el akarjuk kerülni az import adminisztratív korlátozását, amit mindenképpen el kell kerülni, akkor még tevőlegesebben kell minden területen segíteni az export növelését. Ezt kell a termelés növekedése hajtóerejévé tenni. Az első hónapok adatai alapján nem látható, hogy ezt egyértelműen elértük-e! A termelés bővítésében a belföldi értékesítés juthat esetleg nagyobb szerephez, amit a beruházási vásárlóerő és a lakossági pénzbevételek terven felüli növekedése tenne lehetővé. Ezért kell hangsúlyoznunk az exportösztönzés fontosságát. Az idén is — és hozzáteszem: a jövőben is —, csak olyan jövedelmeket oszthatunk el, amelyeket megtermeltünk, de ezekből is csak annyit, amennyit nemzetközi kötelezettségeink teljesítése mellett itthon elkölthetünk. Ahhoz, hogy ezt szem előtt tartva is növekedhessen a társadalmi jólét, olyan eszközök kiépítésére, működtetésére van továbbra is szükség, amelyek a termelés súlypontját a jövedelemképződés növekedése irányába mozdítják. A bérkísérletek kiterjesztése, a teljesítményekhez kötött kedvezmények ezt az utat jelzik idei gazdálkodásunkban. A gazdaság teljesítményét azzal is serkenteni kívánjuk, hogy a teljesítménykényszert gyöngítő támogatásokat csökkentjük. Ez nehéz feladat, de mindenképpen előre vi vőbb, mint tovább terhelni a jól dolgozó vállalatokat, vagy engedni az életszínvonal védelméből. Amikor az életszínvonal védelmét első feladatunknak tartjuk, akkor természetesen arra is gondolnunk kell, hogy a lakossági bevételek terven felüli alakulása miatt a tervezett fogyasztói árszínvonal-növekedés idén sem lesz elkerülhető, vagy mérsékelhető. A kormány az első negyedévi tapasztalatok alapján több intézkedést hozott a gazdasági folyamatok befolyásolására. Mindenekelőtt arra, hogy a beruházások a terv keretei között maradjanak. A vállalati beruházások alakulását az eddiginél szelektívebb hitelpolitikával kívánjuk befolyásolni, de éppen a szelekciót jelzi, hogy energiamegtakarítási célokra több hitelt biztosítunk, mint amit eredetileg terveztünk. Az ifjúság lakáshoz jutási lehetőségeinek javítására pedig 300 millió forint többletjuttatásról született döntés. Differenciáltabb, az egyéni helyzetet jobban figyelembe vevő hitelbírálatot kell folytatni a lakáshiteleknél, hogy a jogos igényeket viszont teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. A költségvetési intézményeknél és a tanácsoknál is nagy megfontoltságra van szükség. Egyes intézményeknél a rendelkezésre álló források egy része elk ölthetetlen maradt, s ezeket olyan fontos feladatokra szeretnénk átcsoportosítani, mint például felújítások, — utalok itt a múzeumok kérdésére, vagy hasonlókra. Ehhez kérem a Tisztelt Országgyűlés jóváhagyását. A központi segítség mellett továbbra sem nélkülözhető, sőt jelentőségében nyilvánvalóan növelendő az infrastruktúra ellátásában a helyi öntevékenység. Ahogy néhány év óta súlyos nehézségeken segített át a rendelkezésre álló helyiségek általános iskolai osztályteremként történő hasznosítása, a következő években hasonló folyamatot kell elérnünk ahhoz, hogy a középiskolai tanteremgondokon enyhítsünk. Az előttünk álló feladatok megoldásánál azzal is számolni kell, hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahétre való átállás. Ezt azonban mindenképpen úgy kell megvalósítani, hogy a rövidebb törvényes, munkaidő teljes kihasználását szigorúan megköveteljük, és a szervezési előfeltételeket a vezetők mindenütt megteremtsék. Ezzel számoltunk akkor, amikor határoztunk a műszakpótlék és a melegüzemi pótlék emeléséről. Ezen túlmenően a szakszervezetek javaslatait figyelembevévé tervezzük az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, amelyek együtt közel negyedmillió dolgozót fognak érinteni. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjából egyaránt nagyfontosságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban alapvető jelentőségűek a szocialista gazdasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolatok. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredményességéhez is. Ezért a KGST-tagállamok közelmúltban lezajlott felsőszintű gazdasági értekezletén meghozott határozatok hosszú időre meghatározzák a szocialista gazdasági közösség, így hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagállamok közötti integráció elmélyítésében, a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés elmélyítésében. Nagy örömmel üdvözöltük tehát e találkozó létrehozásának gondolatát, aktívan részt vettünk az előkészítő munkában, egyetértünk az állásfoglalásokkal és azon* leszünk, hogy azok minél teljesebb mértékben megvalósuljanak. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről. Az állami szervek elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzák, bevezetésüket időben előkészítsék. Számítunk ebben, kapcsolódva a jövő évi terv és szabályozás munkálataihoz, az országgyűlési bizottságok közreműködésére is.