Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

i749 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1750 zis ellátottságban leginkább alsótagozatos tanulók részesülhetnek, a 10—14 éves korosztály veszélyeztetettsége fokozódik, különösen a fővárosközeli településeken. Tisztelt Országgyűlés! Általános iskoláink a jelen körülmények között is eredményesen teljesítik a közoktatáspolitikai feladatot, a tankötelezettségi törvény megvalósítását, a középfokú tanulmányokra való előkészítését. Megyénkben a tankötelezettség úgy alakul, hogy 10 év alatt a tanulók 97 százaléka elvégzi a nyolc osztályt és az általános iskolából kikerülők 94— 96 százaléka akar továbbtanulni. Megyénkben több évtized művelődés-szerkezeti képe pozitív tendenciát mutat: az országosnál nagyobb mértékben csökken az analfabéták aránya, s ez ma alacsonyabb az országos átlagnál, a nyolc osztályt végzettek, különösen a szakmunkás végzettségűek részaránya a népességben jelzi az alsófokú oktatás eredményességét, és a szakképzés felé fordulást. Az utóbbi 30 évben a középiskolát végzett és az egyetemi, főiskolai diplomával rendelkező népességi arány növekedése kedvező. Mégis öszszességében Pest megye és az ország műveltségi szerkezete közötti rés egyre szélesebb. Ezért a továbbtanulási kedvet, szándékot meg akarjuk tartani, a középfokú intézményekbe ténylegesen bekerülők arányát 1990-ig tovább kívánjuk emelni, és a távlati fejlesztési programmal összhangban a középfokú oktatás belső arányait az érettségit adó középiskola irányában akarjuk erősíteni. Mindezt a célt akkor tűzzük magunk elé Pest megyében, amikor a tanulólétszám-növekedés egyidejűleg jellemzi az alsó- és a középfokú oktatást. A középfokú intézmény-hálózatban az utóbbi három évben megkezdődött a tanulólétszám növekedése. Annak érdekében, hogy a középfokú iskoláztatás célkitűzései megvalósíthatók legyenek, Pest megye középfokú intézményhálózatának lényeges javulása szükséges. Kedves Képviselőtársaim! Előttem szóló képviselőtársaim már említették, sokszor elmondjuk, de mégsem közhely, hogy a közoktatás tartalmi megújításának, eredményességének, hatékonyságának kulcsa a pedagógus személye, akinek szakmai tudása, hivatásszeretete, gyermekközpontúsága még kevésbé jó feltételek között is csodát tehet. Sajnos, olyan évtizedeket élünk, amikor az értelmiségi pályák egyik legszebbike, a pedagógus pálya összetett okokból elvesztette vonzását, emiatt egyre nő a szakképzett pedagógusok hiánya. Pest megyében két évtizedes probléma a pedagógusellátottság hiánya, annak ellenére, hogy a gond enyhítéséért, a pedagógusképzés zsámbéki bázisa megteremtéséért oly sokat tett Művelődési Minisztériumunk, amelyért itt is köszönetet mondunk. Általános iskoláinkban azonban a dolgozók több mint 10 százaléka ma is képesítés nélkül áll a katedrán. Az üres állásokat, a GYES-en levőket, a képesítés nélkülieket egybevéve mintegy 1300 szakképzett pedagógus hiányzik ma a megyében. Most, amikor évről évre egyre kevesebb pályakezdő vállal munkát megyénkben, a közoktatás előtt álló feladatok eredményes megvalósításához éppen ellenkező tendenciára lenne szükség. A pályán levőknek, Pest megye 12 000 pedagógusának többsége pedig kedvezőtlen munkakörülmények között dolgozik, nagy terhekkel a vállán végzi az embernevelés felelősségteljes munkáját. Ügy gondoljuk, hogy halaszthatatlan a pedagógushiány megszüntetése, mert ha nem teszszük, veszélybe kerül közoktatásunk minden eddig elért eredménye. Pest megyében a pedagógusképzés további bázisainak megteremtésén túl a letelepítés, az otthonteremtés gondjának megoldását tartjuk legfontosabbnak. A kedvezményes lakásépítési kölcsön megszüntetése — mint már említették is — érzékenyen érintette a pályát és az életüket kezdő fiatal pedagógusokat. Jogosan és egyre erőteljesebben megfogalmazódó igény körükben a lakásépítés feltételeinek, a munkáltatói kölcsönnek a sürgetése. Pest megye tanácsainak anyagi erőforrásai kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy a lépcsőzetes letelepedés feltételeit nagy számban megteremtsék. A szocialista jövő a kiművelt emberfők millióit igényli, ehhez pedig — sok egyéb között — szakmailag alaposan képzett, hivatásszerető és szocialista elveinkhez hű, azok szellemében élő és dolgozó pedagógusok ezreire van szükség Pest megyében, és tízezreire hazánkban. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Amikor a programot áttanulmányoztam, majd amikor felszólalásomra készültem, mint négy évtizede tanító nevelőt a témák sokasága vonzott. Mint képviselőt területi tapasztalataim alapján az elmondottakra köteleztek a tények. Pest megye — itt beleértem képviselő* társaimat és magamat is — részt akar vállalni a jövő szép és nemes feladatainak megvalósításában. Ezért kérem kormányunkat, Művelődési Minisztériumunkat, hogy Pest megye nagyságrendjéhez, sajátos helyzetéhez mérten részesedjék a népgazdaságnak a közoktatás fejlesztését célzó erőforrásaiból. A közoktatás és a felsőoktatás fejlesztéséről szóló programot, miniszter elvtárs expozéját köszönettel elfogadóm, és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Bődis Gábor képviselőtársunk. BÓDIS GÁBOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Felszólalásomban elsősorban a vitaanyag felsőoktatási részéhez kívánok észrevételeket tenni, majd ezt követően a műszaki felsőoktatás néhány kérdését szeretném érinteni. A fejlesztési program tézisei közül az alábbi két gondolatot emelném ki: Felsőoktatásunk valamennyi képzési ágára érvényes követelmény, hogy elméletileg szilárdan megalapozott tudást adjon és kialakítsa az önálló, a szakma művelését biztosító, alkotó gondolkodás, valamint tájékozódás készségét. Napjaink és a jövő felsőoktatásának feladata, hogy ne egyszerűen munkaerőt, szakembert képezzen, hanem értelmiségi állampolgárt neveljen. A fenti célkitűzéseknek felsőoktatási intézményeink csak megfelelő merítési bázis rendelkezésre állása esetén és folyamatos szelekció biztosításával tudnak eleget tenni. Az előbbi két