Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-26

1689 Az Országgyűlés 26. ülése, 1984. április 12-én, csütörtökön 1690 Szükségessé vált a népi ellenőrzés szervezeti rendszerének módosítása is. A helyi állami irányítás megváltozott szerkezetének megfelelően a megszűnt járási és járási-városi népi ellenőrzési bizottságok feladatkörét a jövőben a városi és a városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottságok látják el. A népi ellenőrzési bizottságok megválasztásával összefüggésben a törvényjavaslat az eddiginél szélesebb körben juttatja érvényre azt az elvet, hogy a hatáskörök gyakorlását azokra a szervezetekre kell bízni, amelyek annak ellátásához a legtöbb ismerettel rendelkeznek. Az új rendelkezések szerint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezentúl a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottságok elnökére, elnökhelyetteseire és tagjaira tesz javaslatot az őket megválasztó tanácsnak. A többi népi ellenőrzési bizottság tekintetében ez a jogkör a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottságokat illeti meg. A törvényjavaslat további rendelkezései közül kiemelést érdemel az ellenőrzési hatáskör szélesítése is. Társadalmunkban régóta számottevő szerepet tölt be a kisipar és a kiskereskedelem. Az elmúlt években több irányú intézkedést tettünk annak érdekében, hogy a kisvállalkozások jobban segítsék a lakossági szükségletek kielégítését és a háttéripari tevékenységet. Megszüntettük a kisipart és a kiskereskedelmet gátló korlátokat, s egyidejűleg új szervezeti formákat — mint például a gazdasági munkaközösségek, a kereskedelemben a szerződéses üzemeltetés — létrehozását tettük lehetővé. Alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai követelmény, hogy ezek az új vállalkozási formák államilag ellenőrzött keretek között működjenek. A hatékony állami ellenőrzés kialakításában jelentős szerep hárul a népi ellenőrzés szerveire is. Ezért a törvényjavaslat új módon fogalmazza meg a népi ellenőrzés hatáskörét, kiterjesztve azt a magánszemélyek és társulásaik üzletszerű gazdasági tevékenységére is. A népi ellenőrzés eljárására vonatkozó egyes szabályok módosítása, illetőleg kiegészítése azt a célt szolgálja, hogy a népi ellenőrzési szervek rendelkezzenek mindazokkal a jogosítványokkal és garanciákkal, amelyek az ellenőrzések eredményes elvégzése és a megállapítások realizálása végett számukra nélkülözhetetlenek. Az új szabályok a vizsgálatot végző, valamint a vizsgált szervek jogait és kötelességeit is egyértelműbben fogalmazzák meg, a garanciákat a szükséges mértékben kiegészítik, kiterjesztik, így például a vizsgált szervet a vizsgálat eredményéről és a javaslatokról akkor is értesíteni kell, ha a népi ellenőrzési bizottság ezekről a felügyeleti szervet is tájékoztatta. Az az illetékes vezető pedig, akit a népi ellenőrzési bizottság felkér, hogy a vizsgálat megállapításairól és javaslatok alapján tett intézkedéseiről, valamint azok hatásáról számoljon be, e felkérésnek köteles eleget tenni. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából kérem a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Ezt abban a reményben teszem, hogy a tervezett új rendelkezések hozzájárulnak a népi ellenőrzés eredményes, megbecsült munkájának továbbfejlesztéséhez, s ezáltal gazdasági és társadalmi céljaink megvalósulásához. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Szokola Károlyné dr. képviselőtársamat, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. SZOKOLA KÁROLYNÉ DR.: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttes ülésükön vitatták meg a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításáról előterjesztett javaslatot. A törvény időtállóságát és szükségességét igazolja, hogy több mint negyedszázaddal ezelőtt jelentkezett társadalmi igényen alapul. Az igény pedig az állampolgárok széles rétegének közreműködésére épülő állami ellenőrző szervezet létrehozására irányult. A népi ellenőrzésre vonatkozó szabályok újjáalkotására ezt követően, mint ahogy tudjuk, tíz év múltán, 1968-ban került sor. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatainak végrehajtása többek között megköveteli a jogszabályoknak, így a törvényeknek is az élethez, a társadalmi fejlődéshez történő igazítását. A mostani Országgyűlés elé került törvényjavaslat pedig fontos része a szocialista demokrácia, az állami élet továbbfejlesztésének. A gazdaságirányítás hatékonyabbá tétele, a gazdálkodásért viselt felelősség következetesebb érvényesítésére, valamint a törvényesség és az állampolgári fegyelem erősítésére irányuló igények az ellenőrzés szerepét napjainkban még inkább előtérbe állítják. Az új követelményeknek minden ellenőrzést végző szervnél meg kell felelni, ezért szükséges a népi ellenőrzésre vonatkozó jogi szabályozás továbbfejlesztése, az erről szóló törvény több rendelkezésének módosítása és kiegészítése. A törvény módosítását mint ahogy az az előadói beszédben is elhangzott, az alkotmány elmúlt évi módosítása is szükségessé teszi. A népi ellenőrzési szerveket, jogállását továbbfejleszti a javaslat azzal, hogy állami szervként jelöli, amely az állampolgárok bevonásával látja el feladatát a társadalmi szervekkel együttműködve. Ez a módosítás egyik fontos rendelkezése. A másik, hogy a törvényjavaslat a különböző szintű népi ellenőrzési bizottsági tagok választására irányuló javaslattételi szabályokat két irányban változtatja. Egyrészt az 1968. évi V. törvénynek a népi ellenőrzési bizottságok tisztségviselőinek jelölésével, választásával, felmentésével, illetőleg viszszahívásával kapcsolatos szabályai rendelkeznek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelöléséről és választásáról is. A másik, mint az előadói beszédben is elhangzott, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke tesz javaslatot a megyei, városi bizottságok tisztségviselőire, míg tagjaira a népi ellenőrzési bizottság elnöke. Ez egyben azt is jelenti, hogy a javaslattételt a legtöbb ismerettel bíró szervek gyakorolják. Tisztelt Országgyűlés ! A két bizottság együttes ülésén kialakult vitában a képviselők véleményéből a következő álláspont alakult ki. Teljes