Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1627 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1628 Tisztelt Országgyűlés! Az 1984. évi költségvetés összeállításánál fi­gyelembe véve a megye sajátos helyzetét, külö­nös gondot fordítunk a lakosság megtartóképes­ségének és alapellátásának fejlesztésére. Kiemelt feladatnak tartjuk az oktatás, az egészségügyi alapellátás fejlesztését, az általános iskolai tan­teremfejlesztés kérdését. A lakásépítéssel azonos fontosságúnak tekintjük az állami lakások álla­gának megőrzését, javítását. Az elmúlt esztendő tapasztalatai alapján az 1984. évi költségvetés összeállítását megelőző tárgyalások során bizto­sak vagyunk abban, hogy a cselekvési program egyre teljesebb megvalósítása mellett megyénk intézményi ellátásának fejlesztésében nem lesz akadály. Tisztelt Képviselőtársak ! Választókerületemben, mely Nyírbátor város és vonzáskörzetének egy része, a megyénkre el­mondottak szintén fellelhetők, sőt több területen még fokozottabfoak. Ez azonban nem szegi a la­kosság kedvét, akikben megvan a készség az állandó megújulásra. (Legszűkebb hazám és szü­lővárosom, Nyírbátor fejlődése is számottevő, de gondjaink is nagyok. Nyírbátor tíz éve indult el a városiasodás útján. Az eltelt tíz év alatt erő­teljesen fejlődött, ma már a foglalkoztatottság­ban az ipar meghatározó. Ipari üzemeink csak­nem ötezer főt foglalkoztatnak, a termelési érté­kük 2,5 milliárd forint. Iparunkat olyan na­gyobb vállalatok fémjelzik, mint a Csepel Szer­számgépgyár fúrógépgyára, mely nagy értékű fúrógépeket gyárt exportra, a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat, mely országos viszony­latban is jelentős termelési értéket ad a növény­olajok előállításával, a mosószerek gyártásával, a Minőségi Cipőgyár nagy mennyiségű export­jával. A fejlődés ellenére a városban többirányú jelentős gondjaink is vannak. Kevés az óvodai férőhely és az általános iskolai tantermek száma. Számottevő gondot jelent a városban, hogy a nagylétszámú tanulóifjúság részére nem tudunk megfelelő oktatási feltételeket biztosítani. A szak­munkásképzés mostoha körülmények köeött fo­lyik, jelenleg hat tanteremben és hat szükség­tanteremben oktatnak mintegy 550 tanulót. Nem megoldott a munkásélelmezés, a ven­déglátás, így minden lehetőséget megragadunk a továbblépésre. Közművelődésünkben megha­tározó az évente (megrendezett zenei tábor és ze­nei napok rendezvénysorozata, amelyek növel­ték Nyírbátor hírnevét. A város műemlékekben gazdag, országosan is elismert múzeummal ren­delkezik. A zenei rendezvények, műemlékek sok ide­gent vonzanak városunkba, azonban sem szállás­lehetőséget, sem megfelelő vendéglátást nem tu­dunk biztosítani;. Kérem, hogy a pénzügyi lehe­tőségek függvényében a jövőben segítsék a vá­ros szakközépiskolai gondjainak enyhítését, illet­vén a vendéglátási és szállodai gondok megoldá­sát. Büszkén mondhatom, hogy a problémák el­lenére a város azonban él, fejlődik, gazdagodik és változik a változásokkal. Tisztelt Országgyűlés ! Befejezésképp elmondom, hogy messzeme­nően egyetértek a törvényjavaslattal, mert fő célkitűzései változatlanok, a VI. ötéves terv és kormányprogram időarányos teljesítését tar­talmazzák úgy, hogy fenntartsuk, ha lehet to­vább javítsuk külgazdasági egyensúlyi helyze­tünket és megőrizzük, védjük az elért életszínvo­nalat. Dolgozzunk hát érte, a törvény szellemé­ben, a kollektívák erejére támaszkodva, arriert az mindnyájunk alapvető érdeke. A törvényjavaslatot elfogadom, a Tisztelt Or­szággyűlésnek elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kovács László képviselőtársunk felszólalása következik. KOVÁCS LÁSZLÓ : Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársaim ! Napjainkban a gyorsan változó körülménye­ket és feladataink sokrétűségét figyelembe véve egyetlen magyar állampolgár számára sem lehet közömbös, hogy a népgazdaságunkban végbeme­nő változások milyen .mértékben szolgálják szo­cialista társadalmunk fejlődését. Áttanulmányozva az írásos anyagot és meg­hallgatva Hetényi elvtárs szóbeli kiegészítőjét, úgy gondolom, egyetérthetünk abban, hogy a jö­vő évi költségvetés és népgazdasági terv a reali­tásokból kiindulva jól határozza meg felada­tainkat. Felszólalásomban elsősorban a közvetlen vá­lasztókerületemben szerzett tapasztalatok alap­ján az ország ellátását is érintő kombinatív ener­giapolitika megvalósításának egyes tapasztala­taival és az alapellátás néhány területén jelent­kező gonddal szeretnék foglalkozni. Az ország egyik legnagyobb energetikai bázi­sa, Százhalombatta, választókerületemhez tarto­zik. Itt egymás szomszédságában működik egy szénhidrogéntüzelésű erőmű és egy kőolajfino­mító. A szénhidrogén alapú villamosenergia-ter­melés visszaszorításával kapcsolatosan a Duna­menti Hőerőmű csúcserőműként működik. Ez nehéz feltételeket teremt az üzemeltetők szá­mára. Most még nem világos, hogy a vállalat mi­lyen szerepet fog betölteni a jövőben, továbbra is szénhidrogén-tüzelésű csúcserőműként üze­mel-e, vagy egyes részeiben más energiahordozót fognak felhasználni. A vállalaton belüli tisztánlátást nehezíti, hogy elhúzódik a villamosenergia-termelés jövő­jét befolyásoló döntés meghozatala. Lehet, hogy e kérdés eldöntése ma még nem olyan sürgős, de kötelességemnek érzem elmondani, hogy a dolgozókat foglalkoztatja sorsuk. A város lakosságának közvéleményét élén­ken érdekli, hogy milyen környezetszennyező kihatásai lesznek az esetleges változtatásoknak. Az országos energiapolitikai koncepcióval össz­hangban tehát csökken az erőművekben eltüzelt folyékony szénhidrogének mennyisége, az így ki­váltott anyagok átalakítása, értékesebb termék­ké való feldolgozása hosszú távú stratégia kere­tében valósul meg a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál. Ennek első lépése a katalitikus krakktüzem­csoport kialakítása, melynek építése hazai vi-

Next

/
Thumbnails
Contents