Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1621 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1622 örömmel számolhatok be arról, hogy választókerületemben a magatehetetlen, idős emberek ápolása megoldott, ahhoz azonban, hogy ezeknek a munkában elfáradt, lényegében a szocialista mezőgazdaság kialakításában így vagy úgy, de kezdő, úttörő helytálló embereknek anyagi gondjain is segítünk, széles körű társadalmi öszszefogásra van szükség. Tisztelt Országgyűlés! Aztán vagyunk mi fiatalok is. Vannak aktuális problémáink ott vidéken is. Amint az 1984. évi tervek között szerepel, csökkenni fog az állami erőből épülő lakások száma, emelkedni fog viszont a személyi tulajdonú lakásépítések aránya. Az igazsághoz tartozik, hogy jelentős az állami támogatás, örülünk ennek. A fiatalok lakásépítési kedve erősítéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy jobb legyen az építőanyag-ellátás és jó lenne, ha nem emelkedne tovább az építőanyagok ára. A választókerületemben működő tanácsok kiemelt figyelmet fordítanak a magánerős építkezésekhez szükséges telkek biztosítására, elsősorban építésre alkalmas, közművesített állami telkek tartós használatbaadásával, őszintén meg kell azonban azt is mondani, hogy a fiatalok körében is tapasztalható idegenkedés a tartós használat iránt. Szívesebben vásárolnak meg esetenként drágább személyi tulajdonban levő telkeket, ami a tulajdonosi szemlélettel magyarázható. És ebben szükség van még a szemléletformálásra. A kisebb községeinkben kevés a munkalehetőség, ezért à fiatalok zöme a nagyobb települések felé áramlik. Elsősorban a kicsi településeken lakó kisgyermekes édesanyák foglalkoztatása jelent gondot, mivel két^iárom gyerek nevelése mellett nem tudnak több műszakot vállalni. Bővíteni kellene a bedolgozói rendszert, ezzel is segítve az ilyen családokat abban, hogy az édesanya a gyereknevelés mellett jövedelemhez jusson. Feladatunk a megyében gazdaságainkkal közösen ebben fellépni. Mint az előzőekben is említettem, a választókerületemhez tartozó községek mezőgazdasági jellegűek. A lakosság rengeteg zöldséget, gyümölcsöt, sertést és baromfit_állít elő a háztáji gazdaságokban. Nagy erőfeszítések árán és jelentős intézkedésekkel sikerült elérni, hogy a háztáji gazdaságokban megtermelt minden szál zöldséget és egyéb termeivényt felvásároljanak, ami a lakosság körében kedvező közhangulatot váltott ki, és jelentősen növelte a termelési kedvet. A háztáji és kisegítő gazdaságokban megtermelt termékek népgazdasági szinten is jelentős arányt képviselnek. Szólni kell azonban ezzel kapcsolatban arról is, hogy a termelőnek kifizetett termelői ár és a fogyasztói ár között sok esetben indokolatlanul nagy a különbség. Mire a megtermelt zöldség és gyümölcs a fogyasztó asztalára kerül, a fogyasztó a termelői ár esetenként kétszeresét, sőt háromszorosát fizeti. Igaz, akkor sohasem szólunk, amikor az ár alacsonyabb. Ilyen a természetünk. Egy azonban feltétlenül kívánható: a kereskedelemben legyen nagyobb megbecsülése a megtermelt árunak. Rossz látni a fonnyadást, a rothadást, a nemtörődömséget. Ez önmagában visszavetheti a termelési kedvet. Ezzel együtt mindenképpen célszerű lenne a termelői és a fogyasztói ár rugalmasabb kezelése, ezzel is óvni az áru minőségét. Tisztelt Országgyűlés! A következő év gazdasági tervezése nagy jelentőségű politikai esemény. Azért is, mert a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetet és az egyre nehezedő külgazdasági körülményéket sem lehet figyelmen kívül hagyni. A következő esztendő gazdaságpolitikai céljainak közkinccsé tétele és a lakossággal való megértetése céljából hatékonyabb politikai felvilágosító munkára van szükség mindannyiunk részéről. Hozzászólásomban elsősorban azokra a problémákra szerettem volna^ ráirányítani a figyelmet, melyek választókerületemben a lakosság köréiben előfordulnak. A követikező év sem lesz könnyebb, ezért abhoz, hogy a népgazdaság 1984. évre tervezett feladatai megvalósuljanak, az egész ország valamennyi állampolgárának az eddigieknél még többet kell tenni és fegyelmezettebb, odaadóbb munkát kell végezni, ahogy mi mondjuk, figyeljünk oda arra, amit teszünk. Az 1984. évi költségvetést és népgazdasági tervet a Fejér megyei képviselőcsoport nevében elfogadom, a megfogalmazott célkitűzésekkel egyetértek és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Stadinger István képviselőtársunk felszólalása következik. STADINGER ISTVÁN : Tisztelt Országgyűlés! Az 1984. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat indoklása és a pénzügyminiszter elvtárs azt kiegészítő expozéja, valamint az 1984-es tervről szóló tájékoztató kellő áttekintést ad gazdasági és pénzügyi helyzetünkről. Az elért eredmények értékelése és a feladatok meghatározása mellett felhívja a figyelmet azokra a tényezőkre is, amelyek a kiegyensúlyozottabb fejlődésünket hátráltatták. 1983-ban a népgazdaság fő vonásaiban az elhatározott gazdaságpolitika szerint fejlődött, eleget tudtunk tenni nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek, ezért az 1983-as évi gazdasági munka egészét és ezen belül a költségvetés eszközeivel történő gazdálkodást összességében jónak, fejlődőnek tartom. A budapesti képviselőcsoportban folytatott vita is megerősítette, hogy az eredmények tiszteletreméltóak, és jó alapul szolgálnak az 1984-es feladatokhoz. Bár ilyen nyugodtak lehetnénk azokat a külső feltételeit illetően, amelyek szintén hozzátartoznak majd az 1984-es munkánkhoz. Az előterjesztés feszített, a ma belátható realitásokra épít, és bár remélem, hogy lesz még az országgyűlésünk előtt dinamikusabb fejlődést, az életszínvonal növekedését tartalmazó költségvetés is, belátom, hogy ma a kívánatos helyett a lehetségesre szabad csak építeni. Tisztelt Országgyűlés ! Megjegyzéseim elsősorban a terv- és költségvetés végrehajtására vonatkoznak, de érinteni kívánok egy4cét területet javaslat és figyelemfelhívás miatt is. A pénzügyminiszter elvtárs expozéjában elsősorban azt emelem ki, hogy 1984-ben folytatjuk az elmúlt években követett gazdaságpolitikát. Azt folytatjuk, de úgy, hogy