Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1603 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1604 munkaközösség keretében végzett feladatok pontos elkülönítéséről, az összeférhetetlenség megakadályozásáról és a vállalási díjak ésszerű megállapításáról. Az állami pénzügyi ellenőrzést megerősítettük, hogy a szabálytalanságokat feltárjuk és az adózási kötelezettségnek teljes következetességgel érvényt szerezzünk. Tisztelt Országgyűlés! Ez évben is szólnom kell a veszteséges, alaphiányos vagy ^lacsony hatékonyságú vállalatokról, illetve gazdálkodásról, mert a sokszor emlegetett szerkezeti változások elsősorban itt szükségesek. Ezt a kérdést nem lehet a szigorú gazdasági feltételekre hivatkozással elodázni. Mivel azt tapasztaljuk, hogy a magasabb követelményekhez a vállalatok nagyobb része meghatározott program és elhatározás esetén fokról fokra alkalmazkodni tud, és csak egy szűkebb kör az, amely erre nem képes. A szokástól eltérően és némi biztatásként most arról is szólni kívánok, hogy vannak már e téren is jó kezdeményezések. A korábban nehéz pénzügyi gondokkal küszködő vállalatok közül egyre jobban megbirkózik a nehezebb feltételekkel, és javuló eredményességgel dolgozik például a Szerszámgépipari Művek, az Elektroakusztikai Gyár vagy a Savaria Cipőgyár, vagy például az építőiparban többek között a sokszor emlegetett 43. számú Állami Építőipari Vállalat és a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalat is. Más vállalatok ismétlődően jelentkező problémái viszont azt jelzik, hogy nem mindenütt találják meg a kibontakozás olykor persze fájdalmas útját. A vállalatok egy része a világszerte érzékelhető strukturális válság, illetve tartós dekonjunktúra nehézségeivel küzd. Ahol erről van szó, ott a kormány kész intervenciós támogatást nyújtani, erre külön alapot hoztunk létre. Az esetek jó részében azonban nem erről van szó. Több esetben például, a hiányos piacismeretre alapozott fejlesztés okozza az alaphiányt, illetve a kapacitások tartós kihasználatlanságát. Tehát, nem maga a vállalkozás ténye, mint ahogyan ezt néha hallani, hanem a téves vagy nem kellően előkészített döntés vezet gazdálkodási nehézségekhez. Ezért indokolt, hogy ezeknél a vállalatoknál szigorúan megköveteljük a kibontakozás kellő garanciát nyújtó programját. És ha időnként hallani olyat, hogy egyik-másik vállalat nehéz pénzügyi helyzetének úgynevezett rendezése lassan megy, az általában nem valamiféle adminisztratív késlekedés következménye, hanem az, hogy ez a program egyes vállalatoknál nagyon lassan készül el. A kibontakozással nem kecsegtető vállalatok tartós támogatására nincs mód. A támogatásokat mérsékelnünk kell, mert elszívják az erőt más hasznos célok elől. A vállalatok részére nyújtott támogatások és fogyasztói árkiegészítések ez idén 160 milliárd forintot tesznek ki, ezt jövőre 142 milliárd forintra kívánjuk csökkenteni. Az intézkedések nem lehetnek kampányszerűek, hanem a strukturális átalakulás részei, és összehangoltak kell hogy legyenek az életszínvonal általános követelényeivel. De a nagyfokú körültekintés nem odázhatja el a megérett intézkedéseket. Az idei év rendkívüli időjárása indokolja, hogy külön szóljak a mezőgazdaságról. Az aszály, amelynek méreteit jellemzi, hogy az éves csapadék 120.—200 milliméterrel maradt el az átlagostól, számottevő kiesést okozott a gabonatermésben. Az aszálykárok mérséklésében nagy szerepe van a mezőgazdaságban dolgozók helytállásának, lelkiismeretes munkájuknak. Központi intézkedések is segítették a termelés folyamatosságát, és előmozdították a jövő évi termés zavartalan megalapozását. A nagyüzemek pénzügyi helyzete az időjárás következtében a korábbinál differenciáltabb. A Dunántúlon a helyzet lényegesen jobb, a nagyüzemek pénzügyi gondjainak nagyobb hányada az aszály sújtotta alföldi megyékre koncentrálódik. A gondok ellenére a mezőgazdasági termékekből az ellátás továbbra is zavartalan és az is marad. Sőt, egyes termékekből túlkínálat okoz a termelőknek gondokat. Figyelmünket most a jövő évi termés előfeltételeinek megteremtésére fordítjuk. Mert jövőre az 1982. évinek lényegében megfelelő magas színvonalú termeléssel számolunk. A szabályozás, elsősorban az ár- és támogatási rendszer változásai segíteni fogják jövőre a termelési szerkezet némi módosítását is, kívánatos irányba. A reális költségnövekedéseket és néhány eddigi termelési támogatást az ágazatban mintegy 4,4 százalékos átlagos felvásárlási áremeléssel, a jövedelemadó 20 százalékos csökkentésével és a kötelező tartalékalap-képzés megszüntetésével ellensúlyozzuk. Azzal számolunk, hogy intézkedéseink hatására a mezőgazdasági termelés piacérzékenysége erősödik. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájárulnak az életkörülmények javításához, a sokirányú állami kötelezettségek teljesítéséhez. A társadalombiztosítási ellátás jövőre is a költségvetés legdinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. A nyugdíjasok számának növekedése, az újonnan nyugdíjazottak magasabb keresete, a nyugdíjak évi rendszeres emelése, valamint az ez évi, a családi pótlékot és egyes nyugdíjakat növelő intézkedések hatására a kiadások 9 százalékkal nőnek, és az átlagnál alacsonyabb nyugdíjak és családi pótlék vásárlóerejének védelmében további intézkedéseket teszünk. A költségvetési intézmények kiadásait szigorú rangsorolással az alapellátás, köztük mindenekelőtt az általános iskolai oktatás és egészségügy elsődlegességének szem előtt tartásával irányozzuk elő. Megköveteljük a rendelkezésre álló anyagi erők racionális és takarékos felhasználását, és ahol arra ésszerű lehetőség van, az intézmények szervezetének korszerűsítését, saját bevételeinek növelését. Az egészségügyi és szociális célú kiadás 30 milliárd forintot tesz ki, e kiadások 8 százalékkal fogják meghaladni az idei várható szintet. A kórházi ágyak száma további 1200—1300zal nő, és 1984-ben számuk meghaladja a 100 0Q0-et. 1984-re elkészül a felújított Trauma-