Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1577 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1578 gyan fogjak hozzá a nagy feladat végrehajtásához. Mivel választóim nagyobb része tanyán él és gazdálkodik, az Országházban hallottakat nekik tolmácsolni, gondjaikat és problémáikat a megfelelő helyen képviselni, mindig a megfelelő ajtón kopogni, igen nehéz feladat volt. Az a véleményem, hogy a fentieket megvalósítják, úgy senkinek sem lesz „rémálom" a kettős jelölés, és az azt követő időszak. A továbbiakban szeretnék szólni azokról a gondokról, amelyeket elsősorban a tanyai lakosság életkörülményei miatt a választásoknál is figyelembe kell venni. Közismert tény az, hogy a tanyai lakosság ugyan csökken, azonban a még tanyán élők többsége idős korú, és sokszor igen beteges, megfáradt ember. Ők jórészt ragaszkodásból és anyagiak hiánya miatt nem kívánnak és nem is tudnak belterületre költözni. Eddig is, de a tanyák egy részének megszüntetésével is a távolság mind nagyobbá válik és sajnos, ez egy-egy rendezvény sikeres megvalósítását is jelentősen gátolja. A tanyai iskolák döntő többsége megszűnt, hasznosításuk eredményeként elsősorban gazdasági célokat szolgálnak, ezzel előidézve azt a helyzetet, hogy a jelölőgyűlés, vagy a szavazókör helyisége öt-hat kilométer távolságra van. Itt még az a megoldás segít, hogy valamelyik tanyát veszik igénybe e célra, de a távolság így is igen nagy. A törvénytervezet 50. §. (1) bekezdése — a társadalmi igényt figyelembe véve —, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy ezekben az esetekben a szavazatszedő bizottság felkereshesse a beteg, idős embereket. Az intézkedést választópolgáraim nevében is nagy örömmel fogadom. Ez az intézkedés a szavazást elősegíti ugyan, de további probléma marad a jelölőgyűlések és egyéb választói gyűlések megtartása egyrészt helyiség, másrészt a megfelelő részvétel biztosítása tekintetében. Ezen a területen kell a legnagyobb erőfeszítéseket tenni a helyi társadalmi, gazdasági szervezeteknek a sikeres szervezéshez. Véleményem szerint éppen a fentiekre tekintettel nem szerencsés a tervezet 24. §. (2) bekezdésének azon intézkedése, miszerint a szavazókörhöz tartozó választópolgárok száma legalább 600 fő legyen. Ennek betartása főként a kisebb lélekszámú és nagy tanyaterülettel rendelkező községeknél alig elképzelhető. Végezetül, hadd mondjam el azt a véleményemet, hogy a választás a magyar állampolgárok körében nemcsak joggá, hanem kötelességgé is vált. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az általam felvetett gondok ismertetésével csak erősíteni kívánom egyetértésemet a törvényjavaslattal, amelyet elfogadok és képviselőtársaim nevében elfogadásra javaslok. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.52—12.18. Elnök: Péter János) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Dr. Korom Mihály elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára kíván szólni. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít társadalmunk politikai intézményeire. Pártunk XII. Kongresszusa működésük demokratizmusának erősítését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. A kongresszus határozatai nyomán az elmúlt években a párt és az állam vezető testületei — közöttük az Országgyűlés is — visszatérően foglalkoztak e kérdéskör különböző részleteivel, mint például ezen az ülésszakon is az alkotmányjogi tanács létrehozásával, a népi ellenőrzés szerepének növelésével, a közigazgatás korszerűsítésével. Ebbe a sorba illeszkedik az előttünk fekvő törvényjavaslat is. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztése, elmélyítése hosszabb távra szóló program, rendszerünk életéből fakadó követelmény. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy az állami szervek és a szocialista demokrácia intézményeinek hatékony működése nagymértékben erősíti a dolgozó nép hatalmát, segíti céljaink elérését. Fejlődésünk olyan szakaszához érkeztünk, amelyben a szocialista társadalomépítés további feladatai csakis az emberekben rejlő alkotó energiáknak az eddiginél is nagyobb mértékű felszínre hozásával oldhatók meg. Ez főként a közélet demokratizmusától, a dolgozók cselekvő aktivitásától függ, attól, hogy maguk is érezzék, részesei sorsuk alakításának, az őket érintő döntések meghozatalának. Kedves Elvtársak! A választások társadalmunk életének mindenkor kiemelkedően fontos politikai eseménye. Az Országgyűlés és a tanácsok demokratikus államrendünk alapintézményei. Tükrözik társadalmunk osztály- és rétegviszonyait, a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti egységet. Az állampolgárok mindenekelőtt választott képviselőik útján vesznek részt az ország és a szűkebb lakóterület ügyeinek felelős intézésében, a társadalom irányításában. A választás olyan megmozdulás, amely az egész felnőtt lakosságot érinti. Milliók vesznek részt a jelölő-, illetve a választási gyűléseken, százezrek mondanak véleményt. Közel nyolcmillió ember dönt a jelöltekről és szavaz a Hazafias Népfront által meghirdetett programról. A választások alkalmat adnak arra is, hogy a legszélesebb körben megismerjük politikánk társadalmi fogadtatását, a lakosság véleményét céljainkról, és mozgósítsuk a becsületes állampolgárokat a társadalmunk előtt álló feladatok megoldására. A Magyar Szocialista Munkáspárt a társadalomban betöltött vezető szerepe folytán nagy figyelmet fordít politikai intézményeink sorában a népképviseleti testületek rendeltetésszerű működésére. Hivatásával együtt jár a gondoskodás arról, hogy az megfeleljen hazánk társadalmi viszonyainak, kifejezze szocialista közéletünk valóságos szükségleteit, a ma és a holnap igényeit, követelményeit. Ez a szándék közüggyé vált, általános egyetértésre, támogatásra talált a törvénytervezetről lefolytatott széles körű társadal-