Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1555 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1556 vek, valamint a jogalkotás koordinálását végző igazságügyminiszter hatásköre és felelőssége csökkenne. Az Alkotmányjogi Tanácsnak, mint sajátos szervnek a jelentősége indokolja, hogy róla, ma­ga az alkotmány rendelkezzék. A javaslat szerint az Alkotmányjogi Tanács vizsgálhatja a jogsza­bályok és jogi iránymutatások alkotmánosságát és az általa alkotmányellenesnek tartott jogi ren­delkezés végrehajtását felfüggesztheti. Termé­szetesen nem teheti ezt meg az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által hozott rendelkezések te­kintetében, mert az Alkotmányjogi Tanács az Országgyűlés szerve. Ugyancsak nem függesztheti fel a Tanács a Legfelsőbb Bíróságnak a bíróságokra kötelező irányelveit és elvi döntéseit, mert ez beavatkozás lenne a bíróság igazságszolgáltatási jogkörébe. A törvényjavaslat az Alkotmányjogi Tanácsot az Országgyűlés által választott új önálló szervnek tekinti, amely jellegénél fogva sajátos feladatot lát el. Az Alkotmányjogi Tanács tehát az Ország­gyűlés megbízásából működik. Ez kellő társadal­mi és politikai súlyt ad tevékenységének, egyben erősíti a legfelsőbb államhatalmi népképviseleti testület irányító és ellenőrző szerepét. A törvényjavaslat tehát nem kívánja beve­zetni az úgynevezett „alkotmány bíráskodást", hanem továbbra is azon az elvi alapon marad, hogy az alkotmányosság védelmének legfőbb őre maga az Országgyűlés, amely azonban ezt a fel­adatkörét az Alkotmányjogi Tanács közreműkö­désével gyakorolja. Az Alkotmányjogi tanács szervezetének és működésének részletes szabá­lyait külön jogszabályban célszerű meghatározni. Tisztelt Országgyűlés! Ellenőrzési rendszerünk általában megfelel a követelményeknek. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, haté­konyabbá tételére ne tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ennek az elgondolásnak a jegyé­ben hozzuk létre az Alkotmányjogi Tanácsot, és ennek keretében javasoljuk a népi ellenőrzésre vonatkozó egyes szabályok módosítását is. A je­lenlegi szabályozási rendszer a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait — az Országgyűléstől kapott felhatalma­zás alapján — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke a Minisztertanács tagja lenne. Ez jobban ki­hangsúlyozná a legfelsőbb népképviseleti szer­vek iránti felelősségét, egyben lényegesen meg­növelné az egész szervezet politikai súlyát. Ugyanakkor a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ságnak a Minisztertanács által történő irányítása továbbra is kedvezőbb feltételeket biztosítana az állami ellenőrzés tervezésére és összehangolásá­ra, a vizsgálati eredmények közvetlen kormány­zati hasznosítására. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkári tisztség .1968-ban létesült. Ekkor az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár mindössze öt volt. A tör­vényerejű rendelettel lehetőséget teremtettünk az államtitkárok jogalkotói tevékenységére, de azzal a megkötéssel, hogy az államtitkári rendel­kezés, mint jogszabály az állampolgárokra köz­vetlenül kötelező szabályt nem tartalmazhat. Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár tehát jelenleg csak az állami szervek­re, a vállalatokra, a szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre vonatkozó kötelező rendel­kezést adhat ki. Az utóbbi évtizedben az állami irányítás módszereiben jelentős változások történtek. A gazdaság és általában a társadalom irányításá­ban a már említett közvetett irányítási módsze­reknek megnőtt a szerepük. Vagyis a jogi szabá­lyozás útján való irányítás is szélesebb körűvé vált. Alkalmazása felmerül az államtitkárok által vezetett országos hatáskörű szervek munkájá­ban is. Ma 12 országos hatáskörű szervet vezet államtitkár, közöttük több olyan feladatot ellátó szerv is van, mint például az Országos Vízügyi Hivatal, vagy az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal, ahol a tevékenységi kör jel­legéből fakad, hogy a szabályozást igénylő terület nemcsak jogi személyeket, hanem az állampol­gárokat is érint, és a rendelkezéseket nem lehet különválasztani, mivel az a szabályozás megket­tőzését vonná maga után. Az ipar irányításának átszervezése következ­tében bővült az Országos Anyag- és Árhivatal hatásköre is. Hiszen átvette az ipari miniszter ágazati irányítása alá tartozó területen az árha­tósági funkciókat. Ezzel még több olyan feladat került hatáskörébe, amelynek ellátása az állam­polgárokra kötelező jogszabályok kibocsátását is szükségessé teszi. A Munkaügyi Minisztérium megszűnésével új országos hatáskörű szervként, államtitkár vezetésével, létrejött az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatal. Ez az országos hatáskörű szerv fontos feladatot lát el olyan bér- és mun­kaügyi szabályok megalkotásában is, amelyek jelentős része szintén érinti az állampolgárok jo­gait és kötelességeit. Ma már az országos hatás­körű szerveket vezető államtitkárok feladatai és jogalkotási hatásköre között nincs meg a kellő összhang. Indokolt megteremteni annak a lehető­ségét, hogy az országos hatáskörű szerv vezetésé­vel megbízott államtitkár az állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket adhasson ki. Magától értetődően ezek a rendelkezések nem lehetnek ellentétesek az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, vagy a Minisztertanács által alkotott jogszabá­lyokkal, valamint a miniszteri rendeletekkel. Természetesen továbbra is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az állampolgárok jogaira és köte­lezettségeire vonatkozó rendelkezések lehetőleg magasabb szintű jogszabályokban fogalmazódja­nak meg. Tisztelt Országgyűlés ! Alkotmányunk a tanácsokról szóló fejezeté­ben meghatározza a tanácsi rendszer legfonto­sabb alapegységeit. Az elmúlt évtized politikai, gazdasági és társadalmi fejlődése szükségessé tette e tanácsi rendszernek, mint az irányítás egyik legfontosabb területének, a szocialista fej­lődést elősegítő korszerűsítését. Az ország köz­ségei, városai nagy társadalmi átalakuláson men­tek át. Városaink száma 1984. január 1-től 109-re emelkedik. E városok mind jelentősebb szerepet töltenek be a vonzáskörzetükben élő lakosság el­látásában, ügyeinek intézésében. Fokozatosan bő-

Next

/
Thumbnails
Contents