Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-24

1555 Az Országgyűlés 24. ülése, 1983. december 22-én, csütörtökön 1556 vek, valamint a jogalkotás koordinálását végző igazságügyminiszter hatásköre és felelőssége csökkenne. Az Alkotmányjogi Tanácsnak, mint sajátos szervnek a jelentősége indokolja, hogy róla, maga az alkotmány rendelkezzék. A javaslat szerint az Alkotmányjogi Tanács vizsgálhatja a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmánosságát és az általa alkotmányellenesnek tartott jogi rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti. Természetesen nem teheti ezt meg az Országgyűlés és az Elnöki Tanács által hozott rendelkezések tekintetében, mert az Alkotmányjogi Tanács az Országgyűlés szerve. Ugyancsak nem függesztheti fel a Tanács a Legfelsőbb Bíróságnak a bíróságokra kötelező irányelveit és elvi döntéseit, mert ez beavatkozás lenne a bíróság igazságszolgáltatási jogkörébe. A törvényjavaslat az Alkotmányjogi Tanácsot az Országgyűlés által választott új önálló szervnek tekinti, amely jellegénél fogva sajátos feladatot lát el. Az Alkotmányjogi Tanács tehát az Országgyűlés megbízásából működik. Ez kellő társadalmi és politikai súlyt ad tevékenységének, egyben erősíti a legfelsőbb államhatalmi népképviseleti testület irányító és ellenőrző szerepét. A törvényjavaslat tehát nem kívánja bevezetni az úgynevezett „alkotmány bíráskodást", hanem továbbra is azon az elvi alapon marad, hogy az alkotmányosság védelmének legfőbb őre maga az Országgyűlés, amely azonban ezt a feladatkörét az Alkotmányjogi Tanács közreműködésével gyakorolja. Az Alkotmányjogi tanács szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabályban célszerű meghatározni. Tisztelt Országgyűlés! Ellenőrzési rendszerünk általában megfelel a követelményeknek. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésére, hatékonyabbá tételére ne tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ennek az elgondolásnak a jegyében hozzuk létre az Alkotmányjogi Tanácsot, és ennek keretében javasoljuk a népi ellenőrzésre vonatkozó egyes szabályok módosítását is. A jelenlegi szabályozási rendszer a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait — az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg. A javasolt módosítás elfogadása esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja lenne. Ez jobban kihangsúlyozná a legfelsőbb népképviseleti szervek iránti felelősségét, egyben lényegesen megnövelné az egész szervezet politikai súlyát. Ugyanakkor a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a Minisztertanács által történő irányítása továbbra is kedvezőbb feltételeket biztosítana az állami ellenőrzés tervezésére és összehangolására, a vizsgálati eredmények közvetlen kormányzati hasznosítására. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkári tisztség .1968-ban létesült. Ekkor az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár mindössze öt volt. A törvényerejű rendelettel lehetőséget teremtettünk az államtitkárok jogalkotói tevékenységére, de azzal a megkötéssel, hogy az államtitkári rendelkezés, mint jogszabály az állampolgárokra közvetlenül kötelező szabályt nem tartalmazhat. Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár tehát jelenleg csak az állami szervekre, a vállalatokra, a szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre vonatkozó kötelező rendelkezést adhat ki. Az utóbbi évtizedben az állami irányítás módszereiben jelentős változások történtek. A gazdaság és általában a társadalom irányításában a már említett közvetett irányítási módszereknek megnőtt a szerepük. Vagyis a jogi szabályozás útján való irányítás is szélesebb körűvé vált. Alkalmazása felmerül az államtitkárok által vezetett országos hatáskörű szervek munkájában is. Ma 12 országos hatáskörű szervet vezet államtitkár, közöttük több olyan feladatot ellátó szerv is van, mint például az Országos Vízügyi Hivatal, vagy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, ahol a tevékenységi kör jellegéből fakad, hogy a szabályozást igénylő terület nemcsak jogi személyeket, hanem az állampolgárokat is érint, és a rendelkezéseket nem lehet különválasztani, mivel az a szabályozás megkettőzését vonná maga után. Az ipar irányításának átszervezése következtében bővült az Országos Anyag- és Árhivatal hatásköre is. Hiszen átvette az ipari miniszter ágazati irányítása alá tartozó területen az árhatósági funkciókat. Ezzel még több olyan feladat került hatáskörébe, amelynek ellátása az állampolgárokra kötelező jogszabályok kibocsátását is szükségessé teszi. A Munkaügyi Minisztérium megszűnésével új országos hatáskörű szervként, államtitkár vezetésével, létrejött az Állami Béres Munkaügyi Hivatal. Ez az országos hatáskörű szerv fontos feladatot lát el olyan bér- és munkaügyi szabályok megalkotásában is, amelyek jelentős része szintén érinti az állampolgárok jogait és kötelességeit. Ma már az országos hatáskörű szerveket vezető államtitkárok feladatai és jogalkotási hatásköre között nincs meg a kellő összhang. Indokolt megteremteni annak a lehetőségét, hogy az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár az állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket adhasson ki. Magától értetődően ezek a rendelkezések nem lehetnek ellentétesek az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, vagy a Minisztertanács által alkotott jogszabályokkal, valamint a miniszteri rendeletekkel. Természetesen továbbra is érvényesíteni kell azt az elvet, hogy az állampolgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezések lehetőleg magasabb szintű jogszabályokban fogalmazódjanak meg. Tisztelt Országgyűlés ! Alkotmányunk a tanácsokról szóló fejezetében meghatározza a tanácsi rendszer legfontosabb alapegységeit. Az elmúlt évtized politikai, gazdasági és társadalmi fejlődése szükségessé tette e tanácsi rendszernek, mint az irányítás egyik legfontosabb területének, a szocialista fejlődést elősegítő korszerűsítését. Az ország községei, városai nagy társadalmi átalakuláson mentek át. Városaink száma 1984. január 1-től 109-re emelkedik. E városok mind jelentősebb szerepet töltenek be a vonzáskörzetükben élő lakosság ellátásában, ügyeinek intézésében. Fokozatosan bő-