Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-23
1545 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1546 ken jelentkeznek. Abszolúte nem vitatkozási szándékból említem ezzel a zajszinttel kapcsolatosan azt, amit Káldy püspök úr mondott, hogy például a Lenin körúton 81.5 decibeles zaj van állandóan, az Árpád hídnál 81.7. Lényeges különbség azonban az, hogy egy állandó és monotonná váló zajszintben vannak emberek. Az sem kellemes és az is káros, vagy például olyan iskolákban tanítani, ahol buszmegálló van. Itt a fő problémát az általános szinten belül a lökésszerű 20—25 másodperces nagy zajszintek jelentik. Eddig sem voltunk közömbösek — tehát a gyűlésig sem voltunk közömbösek — a rákoshegyiek helyzete iránt, és ott is ismertettem és szíves engedelmükkel, megismétlem, illetve kiegészítem az ott elmondottakat, hogy milyen intézkedéseket tettünk a zajszint csökkentése érdekében már jelenleg. Az első intézkedésünk az, hogy a repülőgépek felszállását, illetve leszállását Rákosheggyel ellentétes irányba rendeltük el. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi forgalmat figyelembe véve 30 százalékkal csökkentettük a terhelését Rákoshegynek. Ettől eltérni csak repülésbiztonsági vagy időjárási indokok alapján lehetséges a repülésirányításnak, illetve a püótáknak. Továbbá: ha ezek az indokok indokolják és Rákoshegy irányába kell a repülőgépeknek felszállni, elrendeltük a legnagyobb emelkedési szöget és sebességet — hogy az emelkedés magasabb legyen —, továbbá jelenleg gyakorlatilag folyik annak a vizsgálata — ismétlem gyakorlatilag, nem elvileg —, hogy ebben az esetben a repülőgépeknek milyen manővereket kell tenni jobb vagy bal irányba, a felszállás után közvetlenül, hogy a legjobban zajártalomnak kitett területet elkerüljék, illetve áthaladjanak efölött. Ha időjárási vagy biztonsági okokból Rákoshegy felé kell leszállni, abban az esetben emeltük a repülésbiztonság természetes figyelembe vételével az úgynevezett berepülési pályaszöget, ami azt jelenti, hogy a gépek valamivel magasabb siklópályán érkeznek Rákoshegy fölé. Továbbá: megtiltottunk 22 óra és reggel 6 óra között mindenfajta gyakorlórepülést. A nappali repülőirányok vizsgálata változtatási lehetőség szempontjából szintén most folyik. Minden évben a repülőtársaságok kötelezettek arra, hogy menetrendeket egyeztessenek. Az évi menetrendi egyeztetésen a magyar hatóságok azzal az igénnyel lépnek föl, hogy az éjszakai menetrend szerinti repülést 22 és 6 óra között Budapesten szüntessük meg. Ez a maximális célunk. Ha ezt nem tudjuk teljességgel végrehajtani, vagy a partnereket meggyőzni, elfogadtatni ezt az időpontot, a számot akkor is lehet csökkenteni, illetve a le- és felszálló manővereket az éjszakai repülés körülményei között is ilyen irányokból fogjuk végrehajtani, illetve a gépek ilyen irányokból közelítik meg a pályát. Továbbá önműködő zajmérő-rendszert építünk, telepítünk ki Rákoshegyre is abból a célból, hogy a zajcsökkentő rendelkezéseket be nem tartó társaságokat vagy pilótákat — hiszen ezekről pontos, precíz kimutatás van — fel tudjuk fedni, büntetni — egészen a repülőtér használatbavételének megtiltásáig. Hosszabb távon természetesen a zajszintet nemzetközileg befolyásolni, illetve csökkenteni fogja az, hogy a Nemzetközi Repülő Szervezet a repülőgépgyártókat gyakorlatilag kötelezi arra, hogy a hajtóművek zaj szint jót csökkentsék, ellenkező esetben súlyos szankciók alá esnek. Tisztelt Elvtársak! Azt is mondhatom, hogy ez a forgalomirányítás és ezek a repülési szabályok természetesen rendkívüli figyelmet, rendkívüli odaadást, nagy szakértelmet és precizitást jelentenek a légiirányítás számára, hiszen ellentétes irányban le- és felszállásokat hajtatnak végre, — illetve rendkívül nagy fegyelmezettséget a repülőgépvezetők részéről. A határokat ebben addig tolhatjuk előre, ami nem veszélyezteti a repülésbiztonságot. Ilyen értelemben a katasztrófák elkerülésének maximális biztosítékát keressük. Tájékoztatást szeretnék adni arról, hogy e héten hétfőn, tehát 17-én az Állami Tervbizottság tárgyalta a ferihegyi beruházás eddig megtett szakaszát, a következő lépéseket — egyenlő rangú napirenddel együtt a környezetvédelmi intézkedésekkel és a további teendőkkel. Úgy gondolom, hogy az Állami Tervbizottság határozata, amely kötelező feladatokat ír elő a Közlekedési —,az Építésügyi és Városfejlesztési —, az Igazságügyi —, az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és a Természetvédelmi Hivatal, a Fővárosi és a Pest megyei Tanács részére, szintén jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a zajszinteket csökentsük és megfelelő intézkedéseket hozzunk. Én ezt nem részletezem, azonban ezekben olyan új momentumok vannak, amelyek a repülésirányítás finomítását, precizírozását jelentik: hogy a repülésirányítás további szervezésének feladatába bevonja határozati joggal, illetve kötelezően a Honvédelmi Minisztériumot, hiszen a légtérben más gépek is előfordulnak, mint polgári repülőgépek. Az ÁTB határozata kötelez bennünket, hogy arra is választ adjunk, illetékes kormányszervek elé terjesszük, amiről Káldy képviselő úr beszélt, ami bizonyos anyagi kérdésekkel függ össze: kártérítési, felmérések, módszerek, stb. kérdésekkel. Áz intézkedéseket — ismétlem — részben már foganatosítottuk. Tapasztalataink alapján a helyzet már némileg érezhetően javult is. A lakosság igényeinek megfelelően — amit vasárnap elmondottak — a legnagyobb nyilvánosságot adjuk azoknak az intézkedéseknek és méréseknek, amelyek a következő időben változatlanul folyni fognak, hiszen a lakosság igénye volt, hogy részt vehessenek ezeken a beméréseken, ós én ezt nem bizalmatlanságnak fogom fel, hanem természetes érdeklődésnek, hogy inkább megnyugtató, ellenőrizhető legyen számukra az, amit e kérdésben teszünk vagy tenni akarunk. Az igazsághoz hűen arról is tájékoztatnom kell az országgyűlést, hogy természetesen ezek az intézkedések, amelyeket mi — mint hatóság — elrendeltünk, illetve folyamatba tettünk, vállalati érdekeket sértenek. Elsősorban a MALÉV Vállalat érdekeit, mert itt több repülőperc-hosszabbításról van szó. Például a leszállásnál mintegy 4,5— 6 perc, — és egy perc 2000 forint a 154-es repülőgépekkel. De úgy gondolom, hogy ez teljesen indokolt, és ezt a vállalati érdeket ilyen értelemben nem vehetjük figyelembe, mert nagyon nehéz lenne forintban vagy egyáltalán valamiféle ilyesmiben