Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1545 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1546 ken jelentkeznek. Abszolúte nem vitatkozási szán­dékból említem ezzel a zajszinttel kapcsolatosan azt, amit Káldy püspök úr mondott, hogy például a Lenin körúton 81.5 decibeles zaj van állandóan, az Árpád hídnál 81.7. Lényeges különbség azonban az, hogy egy állandó és monotonná váló zajszint­ben vannak emberek. Az sem kellemes és az is ká­ros, vagy például olyan iskolákban tanítani, ahol buszmegálló van. Itt a fő problémát az általános szinten belül a lökésszerű 20—25 másodperces nagy zajszintek jelentik. Eddig sem voltunk közömbösek — tehát a gyűlésig sem voltunk közömbösek — a rákoshe­gyiek helyzete iránt, és ott is ismertettem és szíves engedelmükkel, megismétlem, illetve kiegészítem az ott elmondottakat, hogy milyen intézkedéseket tet­tünk a zajszint csökkentése érdekében már jelen­leg. Az első intézkedésünk az, hogy a repülőgépek felszállását, illetve leszállását Rákosheggyel ellenté­tes irányba rendeltük el. Ez azt jelenti, hogy a je­lenlegi forgalmat figyelembe véve 30 százalékkal csökkentettük a terhelését Rákoshegynek. Ettől eltérni csak repülésbiztonsági vagy időjárási indo­kok alapján lehetséges a repülésirányításnak, illetve a püótáknak. Továbbá: ha ezek az indokok indokolják és Rákoshegy irányába kell a repülőgépeknek fel­szállni, elrendeltük a legnagyobb emelkedési szö­get és sebességet — hogy az emelkedés magasabb legyen —, továbbá jelenleg gyakorlatilag folyik annak a vizsgálata — ismétlem gyakorlatilag, nem elvileg —, hogy ebben az esetben a repülőgépeknek milyen manővereket kell tenni jobb vagy bal irányba, a felszállás után közvetlenül, hogy a leg­jobban zajártalomnak kitett területet elkerüljék, illetve áthaladjanak efölött. Ha időjárási vagy biztonsági okokból Rákoshegy felé kell leszállni, abban az esetben emeltük a repülésbiztonság ter­mészetes figyelembe vételével az úgynevezett be­repülési pályaszöget, ami azt jelenti, hogy a gépek valamivel magasabb siklópályán érkeznek Rá­koshegy fölé. Továbbá: megtiltottunk 22 óra és reggel 6 óra között mindenfajta gyakorlórepülést. A nappali repülőirányok vizsgálata változtatási lehetőség szempontjából szintén most folyik. Minden évben a repülőtársaságok kötelezettek arra, hogy menet­rendeket egyeztessenek. Az évi menetrendi egyez­tetésen a magyar hatóságok azzal az igénnyel lép­nek föl, hogy az éjszakai menetrend szerinti re­pülést 22 és 6 óra között Budapesten szüntessük meg. Ez a maximális célunk. Ha ezt nem tudjuk teljességgel végrehajtani, vagy a partnereket meg­győzni, elfogadtatni ezt az időpontot, a számot akkor is lehet csökkenteni, illetve a le- és felszálló manővereket az éjszakai repülés körülményei kö­zött is ilyen irányokból fogjuk végrehajtani, illet­ve a gépek ilyen irányokból közelítik meg a pá­lyát. Továbbá önműködő zajmérő-rendszert építünk, telepítünk ki Rákoshegyre is abból a célból, hogy a zajcsökkentő rendelkezéseket be nem tartó tár­saságokat vagy pilótákat — hiszen ezekről pontos, precíz kimutatás van — fel tudjuk fedni, büntet­ni — egészen a repülőtér használatbavételének megtiltásáig. Hosszabb távon természetesen a zajszintet nemzetközileg befolyásolni, illetve csökkenteni fog­ja az, hogy a Nemzetközi Repülő Szervezet a re­pülőgépgyártókat gyakorlatilag kötelezi arra, hogy a hajtóművek zaj szint jót csökkentsék, ellenkező esetben súlyos szankciók alá esnek. Tisztelt Elvtársak! Azt is mondhatom, hogy ez a forgalomirányítás és ezek a repülési szabá­lyok természetesen rendkívüli figyelmet, rendkí­vüli odaadást, nagy szakértelmet és precizitást jelentenek a légiirányítás számára, hiszen ellen­tétes irányban le- és felszállásokat hajtatnak vég­re, — illetve rendkívül nagy fegyelmezettséget a repülőgépvezetők részéről. A határokat ebben ad­dig tolhatjuk előre, ami nem veszélyezteti a repü­lésbiztonságot. Ilyen értelemben a katasztrófák el­kerülésének maximális biztosítékát keressük. Tájékoztatást szeretnék adni arról, hogy e hé­ten hétfőn, tehát 17-én az Állami Tervbizottság tár­gyalta a ferihegyi beruházás eddig megtett szakaszát, a következő lépéseket — egyenlő rangú napirenddel együtt a környezetvédelmi intézkedésekkel és a to­vábbi teendőkkel. Úgy gondolom, hogy az Állami Tervbizottság határozata, amely kötelező felada­tokat ír elő a Közlekedési —,az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési —, az Igazságügyi —, az Egészség­ügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és a Ter­mészetvédelmi Hivatal, a Fővárosi és a Pest me­gyei Tanács részére, szintén jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a zajszinteket csökentsük és megfe­lelő intézkedéseket hozzunk. Én ezt nem részlete­zem, azonban ezekben olyan új momentumok vannak, amelyek a repülésirányítás finomítását, precizírozását jelentik: hogy a repülésirányítás to­vábbi szervezésének feladatába bevonja határozati joggal, illetve kötelezően a Honvédelmi Miniszté­riumot, hiszen a légtérben más gépek is előfordul­nak, mint polgári repülőgépek. Az ÁTB határozata kötelez bennünket, hogy arra is választ adjunk, illetékes kormányszer­vek elé terjesszük, amiről Káldy képviselő úr beszélt, ami bizonyos anyagi kérdésekkel függ össze: kárté­rítési, felmérések, módszerek, stb. kérdésekkel. Áz intézkedéseket — ismétlem — részben már foganatosítottuk. Tapasztalataink alapján a helyzet már némileg érezhetően javult is. A lakos­ság igényeinek megfelelően — amit vasárnap el­mondottak — a legnagyobb nyilvánosságot adjuk azoknak az intézkedéseknek és méréseknek, amelyek a következő időben változatlanul folyni fognak, hi­szen a lakosság igénye volt, hogy részt vehessenek ezeken a beméréseken, ós én ezt nem bizalmat­lanságnak fogom fel, hanem természetes érdeklő­désnek, hogy inkább megnyugtató, ellenőrizhető legyen számukra az, amit e kérdésben teszünk vagy tenni akarunk. Az igazsághoz hűen arról is tájékoztatnom kell az országgyűlést, hogy természetesen ezek az intézkedések, amelyeket mi — mint hatóság — el­rendeltünk, illetve folyamatba tettünk, vállalati érdekeket sértenek. Elsősorban a MALÉV Vál­lalat érdekeit, mert itt több repülőperc-hosszabbí­tásról van szó. Például a leszállásnál mintegy 4,5— 6 perc, — és egy perc 2000 forint a 154-es repülő­gépekkel. De úgy gondolom, hogy ez teljesen indo­kolt, és ezt a vállalati érdeket ilyen értelemben nem vehetjük figyelembe, mert nagyon nehéz lenne forintban vagy egyáltalán valamiféle ilyesmiben

Next

/
Thumbnails
Contents