Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1529 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1530 lakossági beadványok száma és tartalma jelentősen megváltozott. A falugyűlések és egyéb lakossági fórumok bevezetése, a beadványok számának csökkenését eredményezte megyénkben. A lakossági bejelentések tartalma jól tükrözi az adott időszak egy-egy megoldásra váró feladatát. Például háromnégy évvel ezelőtt a kontárkodással kapcsolatos jelzések szaporodása, a szolgáltatások terén megoldásra váró feladatokat jelezte. Napjainkban az új vállalkozási formákkal szemben fennálló jogos vagy túlzott aggályok nyilvánulnak meg néhány beadványban. A megyei lakossági bejelentések tapasztalatai összességében megegyeznek a beszámoló-jelentésben leírtakkal. Jelentős megyénkben is az alaptalannak bizonyuló bejelentések száma, ezek mögött általában a tájékozatlanság, a jelenségek felületes ismerete, néha a jogtalan és túlzott igények, olykor a rosszindulat húzódik meg. Ezért nagyobb szerepet kell kapni a kellő tájékoztatásnak. Erről már több képviselőtársam is szólt. Az emberek megfelelő információ hiányában csak találgatnak. Korábban jogos, de nem orvosolható panaszok többnyire a kielégítetlen lakásigények, óvodai, bölcsődei helyek hiánya miatt merültek fel, mintegy jelezve a fejlesztési lehetőségek korlátait. Ezek közül ma már csak a lakásigényekkel kapcsolatos beadványok aktuálisak. A kedvező tapasztalatok mellett szólni kívánok arról is, hogy néhány területen még nem lehetünk elégedettek a végzett munkával. A megyében ellenőrzést végző megyei szervek közötti jó kapcsolatot és eredményes koordinációt esetenként zavarja az a tény, hogy a minisztériumok, az országos főhatóságok egy része nem mindig küldi meg a megyei vállalatoknál, intézményeknél a tervezett vizsgálatok időpontját, és témáját a megyei tanácsnak. Emiatt az ellenőrzésben előfordul a párhuzamosság. A párhuzamos ellenőrzések kiküszöbölésére, a jobb koordinációra már az országgyűlés 1979. évi őszi ülésszakán is felhívták a képviselő elvtársak a figyelmet, de mint ahogy a beszámoló is tartalmazza, még nem volt kellő előrelépés e tekintetben. A következő terület a jogszabályok megtartásában az emberi tényezők figyelembevételének alkalmankénti hiánya. Ez megtörténik az intézkedésre jogosult gazdálkodó, intézményi, hivatali szerveknél, mint ahogyan az ellenőrzést végzőknél — és itt elsősorban a népi ellenőrökre gondolok — egyaránt. Előfordult például, hogy társbérletben lakók között a kezdeti békesség felborult, a viszony anynyira elromlott, hogy már elviselhetetlenné vált. Az illetékes tanácsi szervhez fordultak segítségért. Ott a jogszabályra hivatkozva, minthogy mindegyik panaszosnak volt hol laknia, kérésüket elutasították. Jogilag valóban nem követtek el mulasztást, de emberségből nem vizsgáztak jelesre. Tudom, hogy nehéz olyan jogszabályt alkotni, amely minden esetre egyaránt jó. Azt kell elérnünk, hogy lehetőleg a jogszabály szelleme és ne a betűje szerint történjenek az intézkedések. Tisztelt Országgyűlés! A népi ellenőrzési munka eredményességét mutatószámokban mérni nem lehet. Színvonalának megítélésében elsőrendű szempont az, hogy a végzett vizsgálatok eredményeként a kedvezőtlen jelenségek megszűntek-e, a nem kívánatos folyamat megállt-e, az illetékesek megtették-e a szükséges intézkedéseket a fejlődést gátló tényezők megszüntetésére, esetenkénti felelősségrevonásra. Az írásos beszámoló Szakali államtitkár elvtárs szóbeli expozéja, és a megyei tapasztalatok alapján képviselőcsoportunk ' véleménye az, hogy az elmúlt években végzett népi ellenőrzési munka megfelel a kitűzött céloknak, jól segíti országépítő munkánkat. Az államtitkári beszámolóval egyetértek, alkalmasnak tartom arra, hogy megállapításai nyomán a népi ellenőrzés munkája a jövőben is megfeleljen a vele szemben támasztott igényeknek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Medvetzky Antalnó képviselőtársunk. MEDVEtzKY ANTALNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársak! Tízéves társadalmi népi ellenőri munkám tapasztalatai alapján szeretném elmondani, hogy milyennek ismertem meg a népi ellenőrzést, és mit jelent egy képviselő számára, ha népi ellenőr is. A népi ellenőrök tevékenységét igazán akkor ismertem meg, amikor magam is kezdtem részt venni a vizsgálatokban. A fő funkcióját elsősorban a segítő szándókban látom. A közvélemény egy része hajlamos a népi ellenőrzés fogalmát összekapcsolni a mindenáron való hibakereséssel, a felelősségrevonással, holott nem ez az elsődleges cél, ha^ nem a társadalmi és gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése, a problémák időben való feltárása, segítés a helyes úton való haladásban. A vállalatok és intézmények többsége megérti a segítő szándékot és a vizsgálatok során őszinte alkotó partnerkapcsolat alakulhat ki a vizsgálatot végzők és a vizsgáltak között. Az ilyen vizsgálatok eredményesek, az észrevételeket és javaslatokat hasznosítják a vállalatok és intézmények a termelésben, a munkaszervezésben, a szellemi kapacitás jobb kihasználásában. Egy magas színvonalú vizsgálat javaslatának alkalmazásából a vállalatnak az is haszna, hogy térítésmentesen jut hozzá. Sokszor ugyanis a vállalatok és intézmények nagy összeget fizetnek hasonló megállapításokért, ha megbíznak egy intézményt termelési vagy szervezési rendszerük felülvizsgálatával. A vizsgálatok során, bár ritkán, de tapasztalható, hogy nem alakul ki jó kapcsolat a vizsgálatot végzők és a vizsgáltak között. Ennek általában az az oka, hogy van mit elhallgatnia a vizsgált szervnek, és arra törekszik, hogy ne tisztázódjék minden kérdés. Gyakran végződnek az ilyen vizsgálatok úgy, hogy a népi ellenőrök felelősségrevonást javasolnak. A közvéleményt érzékenyen érintik a mindennapi élettel kapcsolatos helytelen jelenségek a lakásügyek, az áru „másodlagos elosztása" a pult alól, a mesterséges hiánycikkteremtés, a csúszópénz, a jogos munkahelyi sérelmek. Ezeknek hatását akkor korlátozhatjuk, ha időben tudomást szereznek róla a vizsgálati és felügyeleti szervek. Ne csak az utcán beszéljünk azonban róla, hanem ott is, ahol tehetnek ellene. Ez mindannyiunk érdeke, össztársadalmi feladat. Mint a beszámoló is tartalmazza, a bejelentések száma magas. Meglehetősen sok a névtelen bejelentés, és nagy munkát jelent ezek közül kiszűrni c