Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-23
1517 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1518 tönözzünk arra, hogy kialakuljon azoknak a csoportja, akik tudták, ugye, megmondták, ugye, látták előre, — de csak utólag! Meg kell találni az igazságos felelősségre vonás módját, de úgy, hogy a munka hevében elkövetett hibáért kiszabott felelősségre vonás társadalmilag is igazságos legyen, és életutakat ne törjön ketté, mert egy pályáját kettétört ember még sokat tehetett volna a társadalom javára. A beszámoló vitája során többször szóba került a népi ellenőrzésben részt vevők politikai, erkölcsi, anyagi megbecsülése, általában a társadalmi munka elismerése. Az ide vonatkozó törvényerejű rendelet betartását is meg kell követelni. Nem szabad megengedni, hogy jól végzett társadalmi munkája alapján a munkahelyén úgy különböztessenek meg valakit, hogy mást nem csinál, csak népi ellenőriz, vagy csak képviselő, és így tovább. Több helyen a vezetők részéről van erre némi hajlamosság. A Fejér megyei csoport véleménye egyöntetű volt abban, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és területi bizottságai keresik hatékonyságuk új módszereit, jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez, vívják a harcot a társadalom, a közösség érdekében. Végül azzal fejezem ki tiszteletemet, elismerésemet a 360 hivatásos és a 30 ezer társadalmi aktivista népi ellenőrnek, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését elfogadom, és a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 15 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.28—15.01. Elnök: Cservenka Ferencné) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácskozásunkat folytatjuk. Dr. Havasi Béla képviselőtársunk felszólalása következik. DR. HAVASI BÉLA: Tisztelt Országgyűlés! Két ilyen fontos napirend tárgyalása esetén nehéz eldönteni, hogy melyik vitához szólaljon föl az ember. Számomra is gondot okozott ez, mert Borsod megye közismerten ipari megye, az eredmények mellett sok gonddal és problémával, amelyekről nem ártott volna szólni. Mégis úgy döntöttem, hogy e témához szólok hozzá, mert a népi ellenőrzés vizsgálati megállapításaival és javaslataival jelentősen hozzájárul a társadalom- és gazdaságpolitikai, ezen belül az iparpolitikai kérdésekkel kapcsolatos döntések, párt- és kormányhatározatok előkészítéséhez, végrehajtásához. Tisztelt képviselő elvtársak! Úgy gondolom a népi ellenőrök tevékenységének szükségességót és jelentőségét nem kell különösebben hangsúlyoznom, hisz ezt párt- és kormányhatározatok rögzítik, s az egész ország elismerte, kifejezésre juttatta a népi ellenőrzés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából is. Ez történt ós történik nap mint nap megyénkben is. Képviselőcsoportunk legutóbbi ülésén például a jelenlévő 20 képviselő közül 12 szólalt fel és mondott véleményt a népi ellenőrök ós a kisszámú függetlenített apparátus eredményes munkájáról, tevékenységük fontosságáról. Megállapítottuk, hogy a megyei népi ellenőrzés elmúlt négy évi tevékenysége eredményes volt, hozzájárult a párt- és kormánypolitika iránti bizalom erősödéséhez, az életés munkakörülmények, a rend és fegyelem, a közérzet javulásához. A népi ellenőrök döntő többsége az elmúlt években is hozzáértéssel, nagy felelősséggel és lelkesedéssel végezte az ellenőrzési feladatokat. Következésképpen minden túlzás nélkül mondhatom, hogy a népi ellenőrzés a vezetési folyamat szerves részévé vált. Erőit az aktuális, a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai feladatokra összpontosítja. Igen örvendetesnek tartja a megye politikai vezetése, hogy már a vizsgálatok során tesznek javaslatokat a hiányosságok megszüntetésére. Tették ezt például az energiagazdálkodási és racionalizálási, a lakásépítés-gazdálkodás, a gyermeknevelést szolgáló szociális, társadalmi juttatások és még lehetne sorolni más egyéb témákat is. Engedjék meg a tisztelt képviselőtársak, hogy a teljesség igénye nélkül, az elmúlt években a megyénkben végzett több száz témavizsgálat közül egynéhányat külön is megemlítsek, azokat is alapvetően a hatékonyság oldaláról. Az energiagazdálkodás 1980-tól évente megismétlődő ellenőrzése hozzájárult az e téren tapasztalható szemléletváltozáshoz és az elért jelentős megtakarításokhoz. A népi ellenőreink által tett 218 javaslat többségét a vizsgált szervek megvalósították, amelyek eredményeként több mint 45 millió forint megtakarítást értek el. A forintban kifejezhető megtakarítás mellett lényegesnek tartjuk, hogy a vizsgált területek vezetőinél érezhető a szemléletváltozás, az energiamegtakarítással való rendszeres foglalkozás. Természetesen vannak még gondjaink, ami elsősorban az energia fajlagos felhasználása, az ezzel összefüggő technológiai fegyelem lazasága felé mutatkozik meg. Az újítómozgalom helyzetének és fejlesztésének lehetőségei című vizsgálat során 20 gazdálkodó egységnek és irányítószerveiknek 223 realizáló javaslatot tettek. Ezek 84 százalékát egy év alatt megvalósították. Az eredményük, hogy egy év alatt majdnem 7 százalékkal nőtt a beadott és több mint 2 százalékkal az elfogadott újítások száma. Jelentősen csökkent az ügyintézés átfutási ideje, javult a szervező- és a propagandamunka, fokozódott az erkölcsi-anyagi elismerés. A tejtermelés, feldolgozás és forgalmazás vizsgálata is hozzájárult ahhoz, hogy 1980—82 között 6 százalékkal növekedett a tejtermelés és 7 százalékkal a felvásárlás. Bővült a termékválaszték, több új termékcsalád jelent meg a piacon és javult az iskolák tej ellátása. A parlagterületek hasznosítását célzó vizsgálatok hatására az 1977. évi 6175 hektárról 1982-re 2024 hektárra csökkent a megműveletlen földterület. A tanácsi szervek folyamatosan alakították ki a hétvégi telkeket és zártkerteket. Ezek eredményei különösen a zöldség- és gyümölcsellátásban tapasztalhatók. A lakásépítés és gazdálkodás és a magánerős lakásépítés segítése című vizsgálat tapasztalatait és javaslatait a tanácsi szervek hasznosították a VI. ötéves lakásépítési terv és az új lakásrendelet elkészítésében. Ennek eredményeként javult a
