Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-19

1197 Az országgyűlés 19. ülése, 1983. március 24-én, csütörtökön 1198 zottan fel kell lépni, felderítésükre, szankcioná­lásukra és ismételt előfordulásuk megelőzésére következetesen kell törekedni. A társadalom be­csületes többségének nyugalmát és biztonságát minden jogalkalmazó szervnek elsősorban tör­vényes tevékenységével kell elősegíteni. A még észlelhető jogsértések közül elsőként a bűnözéssel foglalkozva megállapíthatjuk, hogy az az utóbbi években némileg emelkedett. En­nek ellenére struktúrája, veszélyessége és terü­leti megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladatot jelent. Tennivalóinkat ennek tudatában kell kidolgoznunk. 1982-ben közel 140 ezer közvádas bűncselekmény vált is­mertté, ami az előző évhez képest 3,6 százalékos növekedést jelent. A bűnelkövetők száma 77 174 volt. A bűnözés jelentős része, körülbelül 70 szá­zaléka továbbra is az enyhébb társadalomveszé­lyességű cselekmények, a vétségek körébe tarto­zik. A bűnözés struktúrájában változatlanul leg­jelentősebb kategória a vagyon elleni bűncselek­mények nagy csoportja. Erről Szilbereky elvtárs is beszélt előbb hozzászólásában. Ezenbelül a társadalmi tulajdont károsítok részesedése 33,4 százalék, a személyek javai el­len irányulóké pedig 66,6 százalék. A vagyonel­leni bűnözés 4,1 százalékkal nőtt, mert mind a személyek javait károsító bűncselekmények, mind a társadalmi tulajdont károsítok szaporod­tak. A lopások és a betöréses lopások mindkét csoportban gyakoribbak lettek. A társadalmi tu­lajdon elleni lopások száma 8,8 százalékkal, a be­töréses lopásoké 5,8 százalékkal emelkedett. A társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott kár összege több mint egymilliárd forint volt. Ebben közrehatott, hogy szaporodtak a na­gyobb kárt okozó cselekmények, 33 társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény, egyenként egy­millió forint feletti kárt okozott. Egy gondatla­nul elkövetett bűncselekmény esetében pedig a kár a 700 millió forintot is meghaladta. Az emlí­tettek mellett azonban azt is mutatja a statiszti­ka, hogy a vagyonelleni bűncselekmények zöme 55,5 százaléka tavaly is 1001 és 10 ezer forint kö­zötti kárt okozott. Az összes bűnözésen belül a vagyonelleni bűncselekmények után a második legnagyobb kategóriát a közlekedési bűncselek­mények adják, bár arányuk csökkent, számuk is valamelyest kevesebb lett. Ezenbelül azonban a közúti járművek ittas vezetése némileg szaporo­dott. Az erőszakos és a garázda jellegű bűncse­lekményeknél némi csökkenés következett be. A befejezett emberölések száma, ide értve az erős felindulásban elkövetett bűncselekményeket is, az 1981. évi 214-ről 190-re, az emberölési kísérle­teké az előző évi 237-ről 167-re, a szándékos, sú­lyos testi sértéseké 5187-ről 5040-re csökkent. Az életveszélyt okozó testi sértések száma viszont növekedett. A rablásoknál a csökkenés 7,9 százalékos. Az elmúlt év adatai alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy az állam elleni bűncselekmények to­vább csökkentek, számuk nem érte el az összes bűncselekményekhez 1981-ben mért 0.1 százalé­kos arányt sem. A bűnözés területi változásai azt jelzik, hogy az elmúlt évben Nógrád, Borsod, Szabolcs-Szat­már, Heves és Békés megyében 10 és 2,4 százalé­kos nagyságrenden belüli mértékben csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, másutt mindenütt növekedett. Az 1982-ben ismertté vált 77 174 bűnelkö­vető közül 26 250, tehát az összesnek 34 százalé­ka volt büntetett előéletű. A bűnelkövetők 10,1 százaléka volt fiatalkorú, számuk 5,9 százalékkal növekedett. Előfordulásuk gyakorisága az 1965— 1982 közötti 18 évben sajnos, emelkedő tenden­ciát mutat. A 10 ezer fiatalkorú lakosra jutó fia­talkorú bűnelkövetők száma most volt a legma­gasabb: 146. Tisztelt Országgyűlés! A bűnözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat. Ez kiindulópontja a bűnözés megelőzé­sére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevékenységnek, de a bűnüldözés irányításának is. A bűncselekmények okainak vizsgálatával, il­letőleg a bűnmegelőzés feladatainak megjelölé­sével az ügyészi szervezet hagyományosan fog­lalkozik. E tevékenységünk a beszámolási idő­szakban a korábbinál is intenzívebbé és sokré­tűbbé vált. Tapasztalataink értékelése például azt igazolta, hogy a bűncselekmények elköveté­sét közvetlen kiváltó, úgynevezett egyszerűbb okokra az illetékesek gyakran oda sem figyelnek, noha már a régi rómaiak is kimondották, hogy az alkalom szüli a tolvajt. De mi szüli az alkal­mat? És miért van az, hogy az egyik ember él az adódó alkalommal, a másik pedig nem? , Tényként állapítható meg, hogy minden egyes bűncselekmény nem egy, hanem sok szub­jektív és objektív ok és körülmény együttes ha­tására vezethető vissza. A társadalmi előreha­ladást megtestesítő egyes körülmények is, így például az iparosodás, a motorizáció, a városia­sodás, az életszínvonal és az igények növekedése is járulékosan, más tényezőkkel kölcsönhatás­ban és bizonyos személyi körre kiterjedően sze­repet játszhatnak bizonyos bűncselekmények el­követésében. A bűnözés közvetlen és közvetett okai között továbbra is jelentős az alkoholizmus és a fizikai­lag legaktívabb életkorban levő személyek köré­ben tapasztalható munkakerülő életmód. A bűn­ügyi statisztikák évről évre visszatérő adatai sze­rint a bűncselekmények elkövetőinek körülbelül 22 százaléka alkoholtól befolyásolt állapotban cselekszik. Ezek között az ittas járművezetés kö­rülbelül 66 százalékot képvisel. A fennmaradó több mint 30 százalék az egyéb bűncselekmények között oszlik el. A tapasztalatok azt is igazolják, hogy az al­kohol a bűnözésre nemcsak az elkövető, hanem a sértett személyen keresztül is hat. Az ittas em­ber kiszolgáltatottsága, elesettsége, „gyengesé­ge" miatt gyakran válik a személy elleni bűn­cselekmények áldozatává. Ittas személyek közötti tettlegesség esetén nemegyszer az ittasság foka dönti el, hogy melyikük lesz az elkövető, illetve az áldozat. A mértéktelen alkoholfogyasztás ked­vezőtlen hatása a társadalomra csekélyebb súly­ban veszélyes jogellenes cselekményeknél, a sza­bálysértéseknél is kimutatható. A közrendet sér­tő súlyosabb szabálysértések elkövetését sajnos, gyakran a vendéglátóipari dolgozók segítik elő,

Next

/
Thumbnails
Contents