Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.
Ülésnapok - 1980-19
1197 Az országgyűlés 19. ülése, 1983. március 24-én, csütörtökön 1198 zottan fel kell lépni, felderítésükre, szankcionálásukra és ismételt előfordulásuk megelőzésére következetesen kell törekedni. A társadalom becsületes többségének nyugalmát és biztonságát minden jogalkalmazó szervnek elsősorban törvényes tevékenységével kell elősegíteni. A még észlelhető jogsértések közül elsőként a bűnözéssel foglalkozva megállapíthatjuk, hogy az az utóbbi években némileg emelkedett. Ennek ellenére struktúrája, veszélyessége és területi megoszlása alapvetően nem változik. Ez is arra utal, hogy visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladatot jelent. Tennivalóinkat ennek tudatában kell kidolgoznunk. 1982-ben közel 140 ezer közvádas bűncselekmény vált ismertté, ami az előző évhez képest 3,6 százalékos növekedést jelent. A bűnelkövetők száma 77 174 volt. A bűnözés jelentős része, körülbelül 70 százaléka továbbra is az enyhébb társadalomveszélyességű cselekmények, a vétségek körébe tartozik. A bűnözés struktúrájában változatlanul legjelentősebb kategória a vagyon elleni bűncselekmények nagy csoportja. Erről Szilbereky elvtárs is beszélt előbb hozzászólásában. Ezenbelül a társadalmi tulajdont károsítok részesedése 33,4 százalék, a személyek javai ellen irányulóké pedig 66,6 százalék. A vagyonelleni bűnözés 4,1 százalékkal nőtt, mert mind a személyek javait károsító bűncselekmények, mind a társadalmi tulajdont károsítok szaporodtak. A lopások és a betöréses lopások mindkét csoportban gyakoribbak lettek. A társadalmi tulajdon elleni lopások száma 8,8 százalékkal, a betöréses lopásoké 5,8 százalékkal emelkedett. A társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott kár összege több mint egymilliárd forint volt. Ebben közrehatott, hogy szaporodtak a nagyobb kárt okozó cselekmények, 33 társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény, egyenként egymillió forint feletti kárt okozott. Egy gondatlanul elkövetett bűncselekmény esetében pedig a kár a 700 millió forintot is meghaladta. Az említettek mellett azonban azt is mutatja a statisztika, hogy a vagyonelleni bűncselekmények zöme 55,5 százaléka tavaly is 1001 és 10 ezer forint közötti kárt okozott. Az összes bűnözésen belül a vagyonelleni bűncselekmények után a második legnagyobb kategóriát a közlekedési bűncselekmények adják, bár arányuk csökkent, számuk is valamelyest kevesebb lett. Ezenbelül azonban a közúti járművek ittas vezetése némileg szaporodott. Az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekményeknél némi csökkenés következett be. A befejezett emberölések száma, ide értve az erős felindulásban elkövetett bűncselekményeket is, az 1981. évi 214-ről 190-re, az emberölési kísérleteké az előző évi 237-ről 167-re, a szándékos, súlyos testi sértéseké 5187-ről 5040-re csökkent. Az életveszélyt okozó testi sértések száma viszont növekedett. A rablásoknál a csökkenés 7,9 százalékos. Az elmúlt év adatai alapján örömmel állapíthatjuk meg, hogy az állam elleni bűncselekmények tovább csökkentek, számuk nem érte el az összes bűncselekményekhez 1981-ben mért 0.1 százalékos arányt sem. A bűnözés területi változásai azt jelzik, hogy az elmúlt évben Nógrád, Borsod, Szabolcs-Szatmár, Heves és Békés megyében 10 és 2,4 százalékos nagyságrenden belüli mértékben csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, másutt mindenütt növekedett. Az 1982-ben ismertté vált 77 174 bűnelkövető közül 26 250, tehát az összesnek 34 százaléka volt büntetett előéletű. A bűnelkövetők 10,1 százaléka volt fiatalkorú, számuk 5,9 százalékkal növekedett. Előfordulásuk gyakorisága az 1965— 1982 közötti 18 évben sajnos, emelkedő tendenciát mutat. A 10 ezer fiatalkorú lakosra jutó fiatalkorú bűnelkövetők száma most volt a legmagasabb: 146. Tisztelt Országgyűlés! A bűnözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat. Ez kiindulópontja a bűnözés megelőzésére és visszaszorítására irányuló össztársadalmi tevékenységnek, de a bűnüldözés irányításának is. A bűncselekmények okainak vizsgálatával, illetőleg a bűnmegelőzés feladatainak megjelölésével az ügyészi szervezet hagyományosan foglalkozik. E tevékenységünk a beszámolási időszakban a korábbinál is intenzívebbé és sokrétűbbé vált. Tapasztalataink értékelése például azt igazolta, hogy a bűncselekmények elkövetését közvetlen kiváltó, úgynevezett egyszerűbb okokra az illetékesek gyakran oda sem figyelnek, noha már a régi rómaiak is kimondották, hogy az alkalom szüli a tolvajt. De mi szüli az alkalmat? És miért van az, hogy az egyik ember él az adódó alkalommal, a másik pedig nem? , Tényként állapítható meg, hogy minden egyes bűncselekmény nem egy, hanem sok szubjektív és objektív ok és körülmény együttes hatására vezethető vissza. A társadalmi előrehaladást megtestesítő egyes körülmények is, így például az iparosodás, a motorizáció, a városiasodás, az életszínvonal és az igények növekedése is járulékosan, más tényezőkkel kölcsönhatásban és bizonyos személyi körre kiterjedően szerepet játszhatnak bizonyos bűncselekmények elkövetésében. A bűnözés közvetlen és közvetett okai között továbbra is jelentős az alkoholizmus és a fizikailag legaktívabb életkorban levő személyek körében tapasztalható munkakerülő életmód. A bűnügyi statisztikák évről évre visszatérő adatai szerint a bűncselekmények elkövetőinek körülbelül 22 százaléka alkoholtól befolyásolt állapotban cselekszik. Ezek között az ittas járművezetés körülbelül 66 százalékot képvisel. A fennmaradó több mint 30 százalék az egyéb bűncselekmények között oszlik el. A tapasztalatok azt is igazolják, hogy az alkohol a bűnözésre nemcsak az elkövető, hanem a sértett személyen keresztül is hat. Az ittas ember kiszolgáltatottsága, elesettsége, „gyengesége" miatt gyakran válik a személy elleni bűncselekmények áldozatává. Ittas személyek közötti tettlegesség esetén nemegyszer az ittasság foka dönti el, hogy melyikük lesz az elkövető, illetve az áldozat. A mértéktelen alkoholfogyasztás kedvezőtlen hatása a társadalomra csekélyebb súlyban veszélyes jogellenes cselekményeknél, a szabálysértéseknél is kimutatható. A közrendet sértő súlyosabb szabálysértések elkövetését sajnos, gyakran a vendéglátóipari dolgozók segítik elő,