Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-23

1495 Az Országgyűlés 23. ülése, 1983. október 21-én, pénteken 1496 Imréné elvtársnő, Tollár elvtárs, Tóth Ilona elvtársnő által elmondottakra. Ezek a törekvések a termelékenység emelkedésében jelentős szerepet játszottak. Ugyanakkor több negatív jelenséget látok, és engedjék meg, hogy hadd emeljem ki ezek közül a munka- és üzemszervezés hiányosságát, és a Bódis elvtárs által elmondottakat hadd vegyem úgy, hogy csak erősítik e hiányosságról vallott nézetemet. Nem használjuk ki a lehetőségeket, sőt az utóbbi időben mintha megtorpanás lenne, mintha visszafejlődés lenne. Még akkor is állítom ezt, ha tudom és valamennyien tudjuk, hogy a munkaszervezés nem Önmagában létező valami, hanem ha jól emlékszem, Tóth Ilona elvtársnő mondta, akadályozza a munkaszervezést az anyagszállítás, tehát egyéb külső körülmények megléte és a dolgoknak nem a helyes gazdálkodási körülmények közötti vitele. A Központi Statisztikai Hivatal a közelmúltban kiadott adatai szerint — nem fogok sokat mondani — 1981-ről 1982-re 20 százalékkal csökkent a szervezési munkák száma. Az érintett létszám 15 százalékkal csökkent. A munkaerő-megtakarítás ennek révén a következőképpen alakult. 1981-ben 7200 fő volt, 1982-ben 6000 fő alá csökkent a létszám. Ezekből az adatokból, amelyek tényszerű felmérésen alapulnak, azt hiszem levonhatjuk azt a következtetést, hogy ezen a területen, amely a munkaerő felszabadításának, illetőleg a munkaerő hatékony felhasználásának legelsődlegesebb tényezője, jelentős feladataink vannak. De jelentős feladataink vannak a munkanormák karbantartásában is, mert nem merjük mondani a munkanormák szigorítását, ezért karbantartásukról beszélünk. Erről a kérdésről Gajdos elvtárs, Nies elvtárs és mások is beszéltek itt, és hadd kapcsolódjam hozzájuk, ha megengedik, folytatom a gondolatukat : nem lehet népszerű feladat, hogy a munkanorma nem általános és igaz, hogy bizonyos vezetők hozzáállásától, feladatuk elvégzésétől függ, hogy milyen módon valósul meg egyegy területen és itt az elvtársak mondták, a technológia határolja be, hogy kénytelen a munkaszervezés a munkanormákat változtatni. Márpedig itt olyan összefüggés van a két utóbbi tényezővel, hogyha nem általánosan, vagy csak a technológia összefüggésében változtatjuk, módosítjuk, és ha kell szigorítjuk a munkanormákat, akkor ez, ahogyan az elvtársak mondták, a munkaerőmozgást károsan befolyásolja, mert odamegy a munkaerő, ahol ugyanilyen kemény feltételekkel nem kell neki számolnia, és hozzá kell tennem, ha még a bérezésben sem tudunk olyan feltételeket teremteni, melyek ezt a különbséget ellensúlyozzák, akkor meg különösen káros a munkaerőmozgás emiatt a jelenség miatt. Persze tisztelt elvtársak tudom, hogy a központi irányításnak is vannak feladatai, és amiket eddig elmondtam, azzal a hozzászólásokban elhangzott vállalati tapasztalatokhoz kapcsolódtam. Méhes elvtárs több mindent elmondott, hogy miket tettünk, hadd ne ismételjem meg. Én csak röviden szeretném azt megmondani, hogy 1984 január 1-től tervezzük a bérbesorolási és tarifarendszer módosítását, ami nagyobb lehetőséget kínál a nehezebb munkakörülmények között dolgozók számára is felmerült a zajártalom, a monotónia figyelembevétele a tegnapi hozzászólásokban. Nagyobb lehetőséget nyújt a magasan képzett szakképzett műszaki-gazdasági szakemberek anyagi megbecsülésére, a kezdő diplomások jobb elismerésére. Tisztelt elvtársak, nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy ez csak lehetőség. Ahhoz, hogy ezzel éljünk, két feltételt teljesítenünk kell. A hozzá szükséges bért meg kell termelnünk, és a bér elosztásánál az előbb elmondott elveket, tehát a differenciálást, a teljesítmény szerinti bérezés elvét alkalmazni kell. Egyébként ez a tarifarendszer csak keret, amiről ha csak mondjuk, hogy van, alkalmazzuk, a valóságban sokra nem megyünk vele. Többen foglalkoztak a bérszabályozással, Weiszböck elvtársnő, Tollár elvtárs, Mérei elvtárs. Tisztelt Elvtársak! Mi tovább haladunk a megkezdett úton. Valljuk, hogy a vállalatok közötti különbségtételt ezután is a legfontosabbnak tartjuk a teljesítmények alapján. Az elvtársakkal egyetértek abban, hogy a mai mérték, amely gazdasági lehetőségeinket is tükrözi a bérkiáramlás területén, nem tesz látványos különbséget a jövedelmezőségben magasabb vagy alacsonyabb szinten dolgozó vállalatok között, de különbséget tesz, és én ezt már eredménynek tartom. Amennyiben gazdasági lehetőségeink jobbak és kedvezőbbek lesznek, akkor a mértékek ezzel együtt ezeket a különbségeket — hogy is mondjam — érzékelhetőbbé fogják tenni. Folytatni kívánjuk, sőt fokozni kívánjuk a jövő évtől a célirányos exportösztönzést és folytatni kívánjuk a sok vállalatnál elkezdett kísérleti bérszabályozást, amely már a jövőbeni gazdaságirányítási rendszer egészébe való beilleszkedést, hogy így mondjam, kísérletezi ki. Tisztelt Elvtársak! Sokan szóltak arról, hogy bérigény van különböző területeken. Ugye nem várják az elvtársak, hogy most itt olyan felsorolást kapnak tőlem, hogy ilyen és ilyen bérintézkedéseket tervez a kormányzat. Azt felelősséggel mondhatom, hogy a jövő évi népgazdasági tervben egyik legfontosabb kérdés a bérpolitikai intézkedések komoly és jó előkészítése, pontosan olyan oldalról, ahogyan itt felmerült, hogy azokban a szakmákban, amelyek kevésbé vonzóak, vagy olyan területeken, ahol a folytonos munka vagy a nehéz munkakörülmény vagy a több műszak miatti munkavállalás nehezítheti a munkaerőellátást, az anyagi lehetőségtől és a terv lehetőségeitől függően a jövő évben szándékozunk bérpolitikai intézkedéseket tenni. Tisztelt Elvtársak! Azzal fejezném be, hogy én ugyan a munkaügyi kérdésekhez szóltam és kapcsolódtam, de egész gazdaságirányítási rendszerünk nem épülhet részletek ösztönzésére, csak a különböző irányítási elemek összehangolt működtetésére. Vagyis nem lehet az ipar vagy egy-egy vállalat munkáját megítélni csak a bér oldaláról, de gondjait sem lehet megoldani csak a bér oldaláról. De fontos szerepe van ebben a bérnek. örülök, hogy sok oldalról szóltak hozzá az elvtársak ehhez a kérdéshez, sok tanulságos, számunkra megszívlelendő feladatot adtak nekünk. Ezeket hasznosítani fogjuk. Nekem az a véleményem hogy Méhes elvtárs beszámolója ebbe az irányba mutatott, és javaslom a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy fogadja el a beszámolóját. Köszönöm szépen. (Taps.)