Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-22

1451 Az Országgyűlés 22. ülése, 1983. október 20-án, csütörtökön 1452 i mit, mennyiért gyárt. Tehát olyan információs rendszert kell kialakítani, amely ezt lehetővé teszi. Mindezt úgy, hogy tudja, ismerje a hasonló terméket gyártó nemzetközi élvonalban lévő külföldi és belföldi vállalatok mutatóit. Kedves Elvtársak! Az ipar előtt álló feladatok megvalósítása a megújulási készség fokozottabb kibontakoztatásához nélkülözhetetlen az iparban dolgozók szakmai felkészültsége, műveltsége. Ennek érdekében szükség van az iparban dolgozók korszerű, az élet, a kor követelményének megfelelő képzésére, továbbképzésére. Ami a jövő szakmunkásait illeti, a képzésükben a tantervi reformot is figyelembe véve nem tartunk lépést az ipar egyre magasabb követelményeivel. Ebben is nagyobb együttműködés szükséges az ipar és az iskolák között. Javítani kell az ipar információadó képességét úgy, hogy a képzés alkalmassá tegye az ifjú szakmunkásokat az egyre modernebb technika kezelésére. A jövőtől kell várni ezen a területen a minőségi átrendeződést. Feltétlenül meg kell teremteni mind a munkások, mind a középvezetők, valamint a műszaki értelmiségieknél a fizetésbeli feltételeket. Meg kell oldani a középvezetők, a műszakiértelmiségiek presztízsének kérdéseit. Tudom, hogy ezek nem egyszerű feladatok, azt is, hogy a megoldáson közösen kell tevékenykednünk. Képviselőtársaim! A megyénkben a figyelem a helyi erőfeszítésekre, a meglévő lehetőségek kihasználására, feltárására irányul. A szocialista ipar növedésével nőtt az ipari állóeszköz-állomány. Míg 1965-ben 2,5 milliárd forint volt, 1982-ben már 17,5 milliárd forint. Fokozatosan nőtt az ipari termelés, 1965-ben 3,5 milliárd forint, addig tavaly már 35 milliárd forint termelési értéket értünk el. A szakmunkásképzés terén 7 ezer szakmunkás kerül ki az iskolákból évente. Ez elhelyezkedési gondokat is jelent a megyének. Mindezek alapján elmondhatom, hogy az eredmények és a gondok ellenére lehet számítani a Szabolcs-Szatmár megyei emberekre. Az ipari miniszter elvtárs beszámolóját elfogadom és elfogadásra javaslom. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK : Szólásra következik Antal Imre képviselőtársunk. ANTAL IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársaim! Hozzászólásomat azzal kezdem, hogy a miniszter elvtárs írásos és szóbeli beszámolóját az ipar helyzetéről és a tennivalókról jónak tartom, ezért elfogadom, önöknek is elfogadásra ajánlom. Előre elmondom, hogy nem fogok sem sírni, sem panaszkodni több okból, így azért sem, mert van egy jó régi közmondás, amely úgy szól, hogy aki sír, attól el kell venni. Bár Hetényi elvtárs nincs itt, de tudom ezt a közmondást ismeri Madarasi elvtárs is. Ezért majd ha lehetőség lesz rá, akkor inkább juttatni kell a központi alapokból annak a műszaki háttérnek, amelynek a tevékenységéről tájékoztatnám nagyon röviden a tisztelt országgyűlést. A 33 ezer főt számláló Mezőgép Tröszt munkájáról szólnék, amelynek egyik gyáregységét vezetem választókörzetemben, Érden, s én is közel 30 éve dolgozom ott. így talán a mundér becsülete is megkívánja, hogy elmondjam azt, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar gépigényének közel 50 százalékát a magyar gépipar gyártja, exportjával pedig teljes egészében ellentételezi a szocialista és egyre nagyobb mértékben a tőkés mezőgazdasági gépimportot is. Méhes elvtárs szavait idézve a Népszabadság hasábjairól: talán mi is halkan beszéltünk eddig a megtett útról, és így kevesen tudják, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripari gépgyártás háromnegyed részét a Mezőgép Tröszthöz tartozó 16 vállalat keretén belül tevékenykedő, a volt gépállomásokra épülő 87 gyár és gyáregység biztosítja szerte az országban. Közöttük határainkon túl is jó hírnevet szerzett ÉLGÉP, HÓDGÉP, KAPOSGÉP, megyénkben a monori MEZŐGÉP, de még sorolhatnék jónéhányat. A MEZŐGÉP hálózat évi 19 milliárd forint értékű terméket gyárt, s ebből a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar 10 milliárd forinttal részesül, ötmilliárd forint értékben szállítunk szocialista piacra, és 2,1 milliárdot tesz ki, azaz 50 millió dollárt évente a tőkés exportunk. Ez évben is közel kétmilliárd forintot megközelítő nyereséget realizálunk. A MEZŐGÉP hálózat, tevékenységében tehát meghatározó a hazai igények kielégítése. Több mint ötszázféle mezőgazdasági és több mint ezerféle élelmiszeripari gép és berendezés gyártását jelenti ez, ami gépféleségben is a hazai igények több mint 70 százaléka. Igen erőteljesen növekszik a tőkés importból beszerezhető gépek, berendezések és pótalkatrészek hazaival történő kiváltása, amelyek értéke már eléri az évi 1,2 milliárd forintot. Gyártmányaink korszerűségét és versenyképességét az is bizonyítja, hogy a gabonaprogramra kiírt világbanki tenderen tíz gépünk nyert. Hazai fejlesztéssel, licencek vásárlásával, szocialista országokkal és tőkés cégekkel kiépített kooperációk útján évente 100 féle új termékkel jelenünk meg a hazai és az exportpiacokon. Eredményeink eléréséhez nagy segítséget kaptunk mezőgazdasági termelési rendszerektől, elsősorban a műszaki fejlesztés, a szolgáltatás, a minőség fokozása vonatkozásában, amit ezen a helyen is külön szeretnék megköszönni a MEZŐGÉP hálózat vezetése nevében és kérni ezt a segítséget a jövőben is. Tisztelt Országgyűlés! Azért nálunk sem zökkenőmentes az élet. Nekünk is vannak bérezési gondjaink és bérhátrányunk sok hasonló tevékenységet folytató ágazattal szemben., Nekünk is vannak több műszakos gyáraink, gyáregységeink, öntödéink és kovácsoló-üzemünk, ahol a magasabb bérigények kielégítése — a létszám megtartása érdekében — meghaladja a lehetőségeinket és hasonlóan az ország többi, e gondokkal küzdő iparágához, mi is bizakodva várjuk a kormányzat segítő intézkedéseit. Erről bővebben Nies elvtárs nagyon szenvedélyesen szólt. A mezőgépeknek is komoly gondot okoz a kintlevőség, ez a mindenki mindenkinek tartozó állapot, és nagyon sok hasonló helyzetben lévő termelő vállalattal együtt mi is nehezen értjük meg, hogy ilyen esetben a bank miért azokat sújtja a magas kamatlábú kölcsönökkel, akiknek mások tartoznak. Úgy vélem, hogy egy igazságosabb banki rendelkezés segítené a folyamatosabb munkát a termelő-szférában. Méhes elvtárs és Veress elvtárs is szólt róla, én is megemlítem, hogy nekünk is komoly szervezési 37 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESlTO