Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1381 Az Országgyűlés 21. ülése, 1983. június 24-én, pénteken 1382 elérjük, sőt a tovább nehezedő feltételeket is számba véve még lejjebb szorítsuk, mert ez állami érdekünk. Az irányításnak igen nagy a felelőssége. Mindenekelőtt a jövedelmek gyarapításának elősegítésében, a nem hatékony tevékenység visszaszorításában, a közkiadások legfontosabb célokra való koncentrálásában, az intézményi munka további ésszerűsítésében. Ez igen bonyolult feladat, amely nem oldható meg úgy, hogy egyes esetekben egyes részérdekek a közérdekkel szemben alul ne maradjanak. Ez a kívánatos. Amikor ezt a felelősséget hangsúlyozom, szeretném megjegyezni, hogy a családi pótlék és a régen megállapított és alacsony nyugdíjak emelése jelzi elkötelezettségünket a tervben foglalt életszínvonal-politikai célok megvalósítására. Mindezeket szem előtt tartva kellett a kor? mánynak a termelés és felhasználás tervezett aránya betartása érdekében idén is évközi intézkedéseket hozni. Ettől való eltérés nem volt, és nem is lesz ebben az évben megengedhető. Ezért hoztunk olyan intézkedést, amellyel a belföldi felhasználás, ezen belül alapjában a felhalmozás terv szerinti alakítását kellett elvárnunk. Elemi érdekünk, hogy ne teljesítsük túl a felhalmozás tervét, mert ez vagy a fizetési mérleg, vagy az életszínvonal rovására történne, egyik sem megengedhető. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, fogadja el az 1982. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, ós támogassa a kormányt azon intézkedéseiben, amelyek a külső és belső egyensúly, az állami pénzügyek, az állami költségvetés és gazdálkodás további megszilárdítását célozzák. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Eleki János képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. DR. ELEKI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Azt a megtisztelő megbízást kaptam, hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak véleményét tolmácsoljam a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról. A bizottságok megtárgyalták a zárszámadási beszámolót, s ennek kapcsán véleményt nyilvánítottak. Ezt követően a tervés költségvetési bizottság ez év június 17.-Í ülésén a bizottságok vezetői tájékoztatást adtak az általuk vezetett testület észrevételeiről. A bizottságok véleménye egyöntetű volt a tekintetben, hogy a beszámoló hűen tükrözi a valóságot. MegáÚapíthatom, hogy minden bizottság elfogadta és elfogadásra ajánlottá az elmúlt év gazdálkodásáról szóló jelentést. Külön szeretnék utalni arra, hogy a költségvetés nem vett el forrásokat általában a tudománytól, a kutatástól, a közművelődéstől, az egészségügytől, sőt bizonyos százalékkal többet költhettünk ezekre a célokra, mint korábban. A források felhasználásában érvényesült azonban a differenciáltság, következésképpen voltak olyan területek, amelyek többet és voltak olyanok, amelyek kevesebbet használhattak fel szoros összefüggésben tevékenységük súlyával, társadalmi fontosságukkal. A rendelkezésemre álló időben az elhangzott főbb észrevételek, valamint az ezekhez kapcsolódó hozzászólások ismertetésére szorítkozom. Az ipari bizottság részletesen foglalkozott az ipar elmúlt évi teljesítményével, és a költségvetési beszámoló jelentésben kiemelt főbb adatokkal. Megállapította, hogy az ipar számára a belföldi termelési feltételek, az anyag- és energiaellátottság adva voltak, de csak az év második felében következett be élénkülés, ami végül is a tervezettől elmaradó termelésnövekedést eredményezett. Döntő szerepet játszott ebben a külpiaci értékesítés elmúlt évi alakulása. A második félévben elért lendületet sajnos nem sikerült állandósítani és áthozni erre az évre, ezért további fokozott erőfeszítésekre van szükség a tervben előirányzott fejlődés megvalósításához. Képviselőtársaim foglalkoztak az export-igényeket jobban kielégítő gyártmány szerkezet kialakításának gondjaival. Ez annál is fontosabb, mert a konvertibilis valutában elszámolt ipari export növelése elsősorban korszerű termékek kivitelével lehetséges. Népgazdaságunkban az ipar súlya és aránya meghatározó, ezért más ágak nem pótolhatják az e területen létre nem jött export árualapokat. Biztató jelenség volt az elmúlt esztendőben, hogy az iparon belül néhány ágazatban — így különösen a gépiparban — gyorsult a korszerű termékek gyártása, nőtt ezek értékesítése. Talán még gyorsabb lehetett volna a növekedés, ha jobban segítené a munkaerő-mozgás a korszerű gyártmányokat előállító vállalatok fejlődését. Az a tapasztalat, hogy a munkaerő-ellátottság oldaláról egyáltalán nem rosszabbodott a kevésbé hatékony, illetve korszerűtlen termékeket előállító vállalatok helyzete. Az ágazaton belül kellene tehát erőteljesebben többféle eszközzel ösztönözni a kívánatos irányú munkaerőmozgást. Kritikusan értékelték azt a tényt, hogy a nagy értékű gépeknél, korszerű berendezéseknél nem, vagy csak alig lehet megszervezni a többműszakos termelést. A Mezőgazdasági Bizottság — értékelve az elmúlt évi teljesítményeket — megállapította: több kedvező tényező találkozása játszott közre abban, hogy az ágazat jelentősen fokozni tudta a konvertibilis valutában lebonyolított exportot. Ugyanakkor a belföldi ellátást is sikerült fenntartani a tervezett színvonalon. A nagyüzemi termelés mellett ebben nagy szerepe van a kistermelés sokoldalúan megvalósuló integrálásának. Megállapítást nyert, hogy az anyagi—műszaki ellátás 1982-ben alapvetően biztosítva volt. Ennek további fenntartásával számolnak a termelők. Továbbra is gond van a tömegtakarmánytermesztés színvonalával. Javítani kellene a másodvetések és ezzel együtt az öntözés feltételeit. A mezőgazdasági termelők messzemenően méltányolják az értékesítési biztonságot, de néhány területen fokozódó gondjaik vannak a tárolás és a feldolgozás fejlesztésében, a nem tőlük függő cselekvés lassúsága miatt. Erre különösen a szőlőfeldolgozás és a borvertikum nyújt rossz példát, mert az ez évi új termésig már csak 3 hónap áll rendelkezésre. Gyorsan zöld utat kell kapnia az üzemi szándékoknak, ha meg akarjuk óvni az idei termést. Az építési- és közlekedési bizottság sokoldalúan foglalkozott az építőipar jelenlegi helyzetével, s megítélése szerint az ipar igazodik a megváltozott igényekhez. Megnyilvánul ez a felújítási munkákban való