Országgyűlési napló, 1980. II. kötet • 1983. március 24. - 1985. április 19.

Ülésnapok - 1980-21

1371 Az Országgyűlés 21. ülése, javítani az ingatlankezelés területén is, főleg ami a gyorsaságot és a takarékos gazdálkodást illeti. A lakásellátás javítása szempontjából nagy jelentőségű a lakóház-felújítás és fenntartás. A pénzügyi lehetőségek, a megelőző tervidőszakhoz képest jelentősen javultak. Ennek, valamint az ingatlankezelési tevékenység kezdeti javulásának eredményeként a felújítási és korszerűsítési feladatok teljesültek. A VI. ötéves tervidőszak indításánál a budapesti lakóépület-állomány állapota több évtizede felhalmozódott mintegy 30—35 milliárd forintra tehető, felújítási elmaradással, valamint 29 ezer lakott, aládúcolt vagy gazdaságosan fel nem újítható lakásszámmal jellemezhető. A felújítási elmaradás 55 százaléka, a korszerűtlen lakások 44 százaléka öt belső kerületben található, ahol 3500 lakás és 93 ezer négyzetméter függőfolyosó volt aládúcolva. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978-as határozatában foglaltaknak megfelelően a főváros VI. ötéves terve az elmaradt felújítások felszámolásának fokozását, annak a belső kerületekre történő koncentrálását tartalmazza. A tervidőszak első két évében a tervezettnél valamivel több, húszezer lakásfelújítás valósult meg, amelyből 13 ezer a felújítási elmaradást csökkentette. A tervezettet lényegesen meghaladóan teljesült a lakáskorszerűsítés. Ezzel a komfort nélküli és félkomfortos lakások száma mintegy tízezerrel csökkent. Az aládúcolások számát és felületét — ha kis mértékben is —, de végre sikerült csökkenteni. A felújítási munkák történetében nagy jelentőségű, hogy megkezdődtek a hetedik kerületi rehabilitációs tömb kivitelezési munkái és folynak a hatodik kerületben beindítandó rehabilitációs tömb tervezési és kivitelezési előkészületei. A rehabilitáció: az adott városrész korszerűsítése, az ott élő vagy dolgozó emberek életkörülményeinek tartós javítása összhangban az egész várost átfogó fejlesztési politikával. A hagyományos városszerkezet épületek, utak, közművek és zöldterületek megőrzése, felújítása, újjáépítése oly módon, hogy növekedjék élettartama, egyben emelkedjék funkcionális, műszaki és esztétikai színvonala. A rehabilitációra kijelölt területen, a VI., VII., VIII. és IX. kerületben több mint négyszáz lakótömb és közel százharmincezer lakás található, amelyben a főváros összes lakosságának mintegy a 20 százaléka él. Az épületek állapota túlnyomórészt súlyosan leromlott. A felújítási elmaradás itt halmozódott fel elsősorban. A belső kerületekben folyó rehabilitáció egyik példája a VII. kerületben levő egyik tömb. Ez a tömb hagyományos konstrukcióban, állami pénzeszközökből valósul meg. A másik példa a rehabilitációra a hatodik kerületi A tömb. A VI. kerületi Ingatlankezelő Vállalat 1981ben megkezdte az Anker köz, Bajcsy-Zsilinszky út, a Paulay Ede utca, a Káldy Gyula utca és a Majakovszkij utca által határolt épülettömb rehabilitációs programjának építését. A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1981 október 22-én a lakásépítés és fenntartás, elosztás és gazdálkodás fejlesztésére kiadott irányelve és az azt követő társadalmi vita igazolta, hogy a fővárosban, különösen a belső városrészek felújításával kapcsolatos feladatokat a lakosság érdekeltté tételével, anyagi erejének bevonásával lehet és célszerű megoldani. A magánerős lakásépítés növelését, lehetőségeinek bővítését, a 1983. június 24-én, pénteken 1372 további lakótömbök rehabilitációja során is meg lehet valósítani. A VI. kerületi tömb esetében a rehabilitációt egyrészt lakossági'és vállalati pénzeszközök bevonásából valósítanák meg, kivéve az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében maradó és az általa felújított épületeket. Az újjáépített, illetve a foghíj-telkeken új épületekben létesülő lakások a terv szerint személyi, vállalati, szövetkezeti tulajdonba kerülnek. Az építésre, újjáépítésre építőközösségek alakulnak, a beköltözés után lakásfenntartó szövetkezetekként működnek. A tömbrehabilitáció gazdaságosságát elsősorban az indokolja, hogy a város belsejében levő lakótömbök közművesítettsége, infrastrukturális ellátottsága magas fokú. Új lakótelepek építésénél az infrastrukturális létesítmények megvalósítása jelentős anyagi megterhelést jelent. Ami a társadalmi mozgásokat illeti a statisztikai adatok szerint a VI. kerület lakossága az elmúlt évtizedekben állandóan csökkent. Az V. ötéves terv időszakában 10 százalékos csökkenést mutatnak a statisztikai adatok. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy a kerületen belül jelentősebb lakáépítés, fejlesztés ismert okok miatt nem volt. Főleg a fiatalabbkorú lakosság a külső kerületekben épülő új városrészekbe települt. Ez automatikusan hozta magával, hogy a kerület lakosságának összetételében az idősebbek részaránya növekedett. A felújítási folyamat ezt a tendenciát feltehetően kedvezően fogja megváltoztatni. A belső városrészek rehabilitációjának gyorsítását a főváros, a kerületi tanácsok és az illetékes szervek kiemelt feladatként kezelik, így reálisak azok a remények, hogy a belső kerületek legnagyobb gondja fokozatosan és tervszerűen megoldódik. ' Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Lázár elvtárs beszámolóját elfogadom, s képviselőtársaimnak elfogadásra javasolom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz több hozzászóló nincs. A vitát bezárom. Lázár György elvtárs, a Minisztertanács elnöke kíván szólni. LÁZÁR GYÖRGY miniszterelnök: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A kormány munkájáról elhangzott beszámoló kapcsán 26 felszólaló fejtette ki a véleményét. A felszólaló képviselő elvtársak mindegyike kifejezte egyetértését a beszámolóval, helyeselte, hogy a kormány az 1980-ban megerősített program alapján és a beszámolóban elhangzottak szerint folytassa munkáját. Ezt úgy értem, mint a bizalom megerősítését, amit a kormány nevében köszönök. A felszólalások gazdag sokszínűséggel átfogták társadalmi életünk úgyszólván minden területét. Valódi kérdésekkel foglalkoztak, kritikus, de reális és kiegyensúlyozott hangon, olykor töprengve, de minden esetben a megoldást keresve szóltak gondjainkról is. A felszólalásokban még valami kifejezésre jutott, amit nagyon fontosnak tartok. A képviselő elvtársak tudatában vannak annak, hogy az egyensúly helyreállításához vezető útszakasz nehezén még nem jutottunk túl. De elindult egy nagyon fontos folyamat. Megerősödött és mindinkább tettekben is kifejezésre jut annak a felismerése, hogy fejlődé-