Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

301 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 302 tővé a létszám átcsoportosítását a termeléstől a beruházásra. Ez az út is járható, de az igazán jó az lenne, ha a kivitelezést teljes egészében külső szakvállalat végezné el. Jó példa erre, hogy amikor észrevettük, hogy a 14. sz. Volán, a Székesfehérvári Volán Vállalat magasabb színvonalon és jobb eszközkihasználással tudja elvégezni a külszíni szállítást, mint mi, 26 fős létszámot és 14 db Tátra tehergépkocsit — az eszközöket természetesen könyvjóváírással — ennek a vállalatnak átadtunk és régi költségeinken belül a szállítási munkát azóta is maradéktalanul elvégzik. Ezt tennénk a bányaépítésnél is, ha lenne garancia arra, hogy az új bányák határidőre és költségen belül felépülnek. Kérem a kormány odafigyelését, mert ez a kérdés jelenleg nincs rendezve, mert a termelő vállalat beruházási munkaerő foglalkoztatása esetén az érvényben levő bérszabályozás miatt hátrányos helyzetbe kerül. Például 1981. évi terveink szerint nekünk csak negatív előjelű bérfejlesztés jut. Ha elengedjük az embereket, hogy lehessen bért fejleszteni, akkor pedig nem épül fel a bánya és nem tudunk termelni. Ebben a kérdésben nagyon sürgősen, még a VI. ötéves terv kezdetén meg kell keresni a mindenki számára megfelelő megoldást. Nem kívánok jogtalan előnyöket, de hátrányos helyzetbe sem akarunk kerülni, és ne kerüljön senki azért, mert a termelésen túl kényszerül kivitelezési munkák elvégzésére is. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egyetértek azzal, hogy a VI. ötéves tervtörvényjavaslat legfontosabb paragrafusa azt mondja, hogy minőségben és mennyiségben meg kell termelni mindazt, amit megígérünk és törvénybe iktatunk, hogy el is tudjuk osztani úgy, ahogyan terveztük. Meggyőződésem, hogy azzal a társadalmi összefogással, amely itt az utóbbi években megnyilvánult, ennek a törvénynek a kedvezőbb változatát, magasabb számait teljesíteni fogjuk. Javaslom a VI. ötéves tervtörvény elfogadását és megköszönöm a tisztelt Országgyűlés figyelmét. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Miskó István képviselőtársunk. MISKÓ ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Mint községi tanácselnök, szívesen szavazok egyetértéssel arra az ötéves tervre, amely a politika rangjára emelte a községek népességmegtartó szerepének növelését, azzal a céllal, hogy az alacsonyabb szerepkörű települések lakosságának is biztosítsuk az alapfokú ellátást, az emberibb életkörülményeket. Mit jelent ez a gyakorlatban? Véleményem szerint nagyon sokrétűen gazdag távlatot, a társadalmi összefogás célját és lehetőségét minden emberrel, aki ezekben a településekben él. A tanyán élő embereknek mindenekelőtt a villanyt. A villany segítségével nemcsak a petróleumlámpa füstös világa tűnik el örökre, hanem a rádió és televízió révén bekopogtat a tanyák ajtaján az ország, a nagyvilág. Megkönnyíti a háztartás, a háztáji gazdálkodás feladatait és lényegében új életet jelent. A kisközségeknek jó ivóvizet, fürdőszobás lakásokat, biztonságos, kulturált élelmiszer- és napicikk ellátást. Jobban felszerelt orvosi rendelőt, ahol a körzeti orvos bővebb eszköztárával már nem lesz kénytelen a legalapvetőbb vizsgálatokra is százakat és ezreket beutalni a távoli városok túlzsúfolt rendelőintézeteibe. Űj óvodákat, jól felszerelt iskolákat, hogy az új generáció a falun se örökölje már a tegnap és a ma hátrányos körülményeit, amikor az életpája küszöbéhez kerül. Sokcélúan hasznosított közművelődési alapintézményeket, egyes programszegénységben pókhálósodé kultúrházak új felfogású hasznosítását, ahol kedvükre tölthetik estéiket az emberek és találhatnak új közösségre, társakra. Azután jó közlekedést, hogy célszerűen érhesse el a falusi ember a várost, amikor erre szüksége van. A város környéki községeknek jó munkamegosztáson alapuló előnyös együttműködést a várossal, élvezve az előnyökből, de vállalva a közös gondokból is. A nagyközségeknek a helyi iparra és a termelőszövetkezeti kisegítő üzemágakra alapozott helyi foglalkoztatást. Bővülő önzetlen együttműködést szomszédaival, átlépve, ha szükséges, gondolkodásmódban is és cselekvésben is a járások és megyék merevnek látszó határait. Mindezt a lehetőséget megvalósíthatónak látom, amikor a községek népességtartó szerepének növeléséről olvasok a VI. ötéves tervben. Tisztelt Országgyűlés! Különösen kiemelem a törvényjavaslatnak azokat a tételeit, amelyek a lakáshelyzet javításával foglalkoznak. Kérem a kormányt, hogy segítse fenntartani, sőt fokozni a vállalkozói kedvet a magánerős családiház-építés bővülésében, biztosítson hasonló kedvezményeket, mint amilyeneket más építési formákhoz már biztosított, s ne tegyük félre az építési módok hagyományos, olcsó formáit sem. Ne engedje a kormány a házgyári elemekből történő lakásépítést úgy gazdaságossá tenni, hogy drágítsák a magánerős építkezések hagyományos építési anyagait. Adjon nagyobb kezdeményezési lehetőséget a falusi lakosságnak azzal is, hogy a különböző közművek, szilárdburkolatú utak, járdák kiépítéséhez az érintett lakosság teljes mértékű öntevékenységére és áldozatvállalására alapozott társulások létrehozását új társulati törvénnyel, egyszerű, rugalmas jogszabályokkal segítse és hárítsa el a társadalmi közösség alkotó energiái elől az akadályokat. Adjon lehetőséget a helyi tanácsoknak, hogy a jelenleginél hosszabb lejárattal értékesíthessék kamatmentes részletfizetéssel az építési telkeket. Hosszabbítsuk meg a beépítési időt, hogy a családok céltakarékosságukat, összefogásukat nagyobb, hosszabb idő alatt fektethessék be gyermekeik leendő lakásgondjainak megoldásába is. Tisztelt Képviselőtársak! Az utóbbi időben aligha van nagyobb egyetértést felkeltő társadalmi program, mint az idős, magukra maradt emberekről való gondoskodás. A mi falunkban évek óta az öregek napközi otthona működik, a belterületen otthonmaradottakkal gondozónők törődnek. A közeli hetekben nyitjuk meg az öregek panzióját, a távoli tanyákon eddig egyedül élt emberek érdekében. Ezt a munkát nagy önzetlenséggel segítik az üzemi dolgozók,