Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

181 Az Országgyűlés 4. ülése, 1980. december 17-én, szerdán 182 tett minden szakaszban a különböző tervezési törekvések és tervezési szintek között állandó összhangot teremteni, a külső feltételek is folyamatosan változtak. A vállalatok többsége termelési elgondolásainak meghatározásakor, helyesen az értékesítési lehetőségekből indult ki, bár a számításba vett kivitel és behozatal főként a gépiparban és a vegyiparban még nincs teljesen összhangban népgazdaságunk céljaival. A tervekben a termelési szerkezet és a hatékonyság javításának feladatait néhány vállalatnál még nem dolgozták ki elég részletesen. A termelés anyag- és energiafelhasználásának csökkentésére irányuló törekvés még nem erőteljes, nem veszik eléggé figyelembe, hogy a mai gazdálkodási feltételek között a hatékonyság-javító módszerek közül a takarékos megoldásoké az elsőség. A beruházások viszont forrásokkal most már jobban megalapozottak, mert a vállalatok pénzügyi helyzete kedvezőbb, mint azt a szabályozó módosítás idején feltételezték. Külön figyelmet érdemel a mezőgazdasági üzemek tervkészítő munkája. A mezőgazdasági termelés népgazdasági tervben számított növelésének egyebek között az a föltétele, hogy a jó természeti és üzemi adottságú gazdaságok továbbra is erőteljesen fejlődjenek. A közepes adottságú gazdaságokban az lehet a cél, hogy közülük minél többen elérjék az élenjárók színvonalát. A kedvezőtlen természeti adottságú mezőgazdasági üzemek pedig állami támogatásra számíthatnak, hogy adott területük lehetőségeikhez jobban igazodó, egyszerű termelési szerkezetet alakítsanak ki, és fejlesszék az úgynevezett melléktevékenységüket. Az ipari és fogyasztási szövetkezeteknek olyan tervet kell készíteniük, hogy még jobban betöltsék szerepüket a lakosság ellátásában, a szolgáltatás színvonalának emelésében. Számítunk arra, hogy feladataikat a szövetkezetekre jellemző rugalmas alkalmazkodással, kezdeményezőkészséggel látják el, és még több futja majd erejükből exportra is. A vállalati és szövetkezeti terveket 1981 derekáig kell véglegesíteni. A hátralevő időt arra kell felhasználni, hogy jobban megalapozzák a terveket, és hozzáigazítsák a népgazdasági követelményekhez. A jó vállalati munkának az az egyik alapfeltétele, hogy a vállalati kollektíva idejében megismerje, megvitassa és magáénak vallja a tervet, hogy a vállalat ne csak mint gazdasági egység, hanem mint társadalmi intézmény is folyamatosan gyarapodjon. El kell jutni oda, hogy minden termelő szervezetben, minden egyes dolgozó ismerje, hogy a vállalat termékei mennyire értékesek a felhasználók számára, hogyan befolyásolja versenyképességüket a termékek minősége és a termelés költsége. Nem fogadható el az a magatartás, hogy esetenként éppen a vállalat vezetése takarja el a versenyképesség hiányának valódi okait. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak ott sikerült mozgósítani a dolgozókat a költségcsökkentésre, fegyelmezettebb, szervezettebb munkára, ahol ezen ismereteknek birtokában vannak. A tervezés társadalmi jellegének kifejezésére irányuló szándék helyességét erősítették meg azok a viták is, amelyeket a társadalmi és tudományos szervezetek vezető testületeiben, a Hazafias Népfrontban, a Szakszervezetek Országos Tanácsában, a Magyar Tudományos Akadémián, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben és a többi szervezetben a VI. ötéves tervről folytattunk. A tanácskozások alkalmat adtak arra, hogy jobban felismerjük, egyeztessük és érvényesítsük a társadalmi érdekeket. A viták eredményeit részben a tervjavaslat véglegesítésekor hasznosítottuk, részben pedig a végrehajtás során fogjuk hasznosítani. Tisztelt Országgyűlés! Az év végén és a jövő év elején sok ország parlamentje tárgyalja meg az 1980-as évtized első éveire szóló terveket, előrejelzéseket vagy éppen a kormányok követendő gazdaságpolitikáját. Keresik és megfogalmazzák a választ arra a — divatos szóval élve — kihívásra, amelyet a megváltozott világgazdaság intéz a nemzeti gazdaságokhoz. A mi válaszunk benne van ebben a törvényjavaslatban, elfogadásáról Önök hivatottak dönteni. Meggyőződésünk, ami végezetül ismételten hangsúlyozunk, hogy a törvényjavaslatban foglalt célok és feladatok megfelelnek népünk érdekeinek, s hogy azok hazánk további fölemelkedésének reális lehetőségeire épülnek. A tervjavaslat számol eredményeinkkel, és nyíltan szembenéz gondjainkkal. Nem igér könnyű munkát senkinek a következő évekre, de a nagyobb teljesítmények és az átmeneti áldozatvállalások eredményeként biztató jövőt vázol elénk. Olyan időszakban élünk, amelyben nemzeti kötelesség végiggondolni, hogy mit teszünk hozzá az elmúlt évtizedek becsülendő eredményeihez, s mivel gyarapítjuk a szocialista közösség anyagi és szellemi értékeit. Ezt felismerni és ennek szellemében munkálkodni ma a legfőbb felelősségünk. A terv ezért is vár nagyobb telj esítményt mindenkitől ! Népünkben megvan a tehetség, a szorgalom, és megteremthetjük azt a gazdasági erőt, amely az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához szükséges. Ezért ajánlhatom — a kormány megbízásából — valamennyi minisztertársam nevében a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot szíves figyelmükbe, vitára és elfogadásra. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bognár József, képviselőtársunk, a terv- és költségvetési bizottság előadója kíván szólni. DR. BOGNÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Országgyűlésünk tíz állandó bizottsága tárgyalta meg a népgazdaság VI. ötéves tervéről benyújtott törvényjavaslatot s az ahhoz csatolt különböző irányelveket és számítási anyagokat. A szakbizottságok ülésein nagy aktivitás volt megfigyelhető, amit az is bizonyít, hogy 69 képviselő szólalt fel. A terv- és költségvetési bizottság ülésén a szakbizottságok elnökei öszszegezték a vezetésük alatt működő bizottságok véleményét a tervről, előterjesztettek egyes, a bizottságok által elfogadott módosító javaslatokat, valamint egyéb indítványokat s elgondolásokat fejtettek ki.