Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-4

181 Az Országgyűlés 4. ülése, 1980. december 17-én, szerdán 182 tett minden szakaszban a különböző tervezési törekvések és tervezési szintek között állandó összhangot teremteni, a külső feltételek is fo­lyamatosan változtak. A vállalatok többsége termelési elgondolá­sainak meghatározásakor, helyesen az értékesí­tési lehetőségekből indult ki, bár a számításba vett kivitel és behozatal főként a gépiparban és a vegyiparban még nincs teljesen összhang­ban népgazdaságunk céljaival. A tervekben a termelési szerkezet és a hatékonyság javításának feladatait néhány vállalatnál még nem dolgoz­ták ki elég részletesen. A termelés anyag- és energiafelhasználásának csökkentésére irányuló törekvés még nem erőteljes, nem veszik eléggé figyelembe, hogy a mai gazdálkodási feltételek között a hatékonyság-javító módszerek közül a takarékos megoldásoké az elsőség. A beruházá­sok viszont forrásokkal most már jobban meg­alapozottak, mert a vállalatok pénzügyi helyze­te kedvezőbb, mint azt a szabályozó módosítás idején feltételezték. Külön figyelmet érdemel a mezőgazdasági üzemek tervkészítő munkája. A mezőgazdasági termelés népgazdasági tervben számított növelé­sének egyebek között az a föltétele, hogy a jó természeti és üzemi adottságú gazdaságok to­vábbra is erőteljesen fejlődjenek. A közepes adottságú gazdaságokban az lehet a cél, hogy közülük minél többen elérjék az élenjárók szín­vonalát. A kedvezőtlen természeti adottságú mezőgazdasági üzemek pedig állami támogatás­ra számíthatnak, hogy adott területük lehetősé­geikhez jobban igazodó, egyszerű termelési szer­kezetet alakítsanak ki, és fejlesszék az úgyne­vezett melléktevékenységüket. Az ipari és fogyasztási szövetkezeteknek olyan tervet kell készíteniük, hogy még jobban betöltsék szerepüket a lakosság ellátásában, a szolgáltatás színvonalának emelésében. Számí­tunk arra, hogy feladataikat a szövetkezetekre jellemző rugalmas alkalmazkodással, kezdemé­nyezőkészséggel látják el, és még több futja majd erejükből exportra is. A vállalati és szövetkezeti terveket 1981 derekáig kell véglegesíteni. A hátralevő időt arra kell felhasználni, hogy jobban megalapoz­zák a terveket, és hozzáigazítsák a nép­gazdasági követelményekhez. A jó vállalati munkának az az egyik alap­feltétele, hogy a vállalati kollektíva idejében megismerje, megvitassa és magáénak vallja a tervet, hogy a vállalat ne csak mint gazdasági egység, hanem mint társadalmi intézmény is folyamatosan gyarapodjon. El kell jutni oda, hogy minden termelő szervezetben, minden egyes dolgozó ismerje, hogy a vállalat termé­kei mennyire értékesek a felhasználók számá­ra, hogyan befolyásolja versenyképességüket a termékek minősége és a termelés költsége. Nem fogadható el az a magatartás, hogy esetenként éppen a vállalat vezetése takarja el a verseny­képesség hiányának valódi okait. A tapasztalat azt mutatja, hogy csak ott sikerült mozgósítani a dolgozókat a költségcsökkentésre, fegyelme­zettebb, szervezettebb munkára, ahol ezen is­mereteknek birtokában vannak. A tervezés társadalmi jellegének kifejezé­sére irányuló szándék helyességét erősítették meg azok a viták is, amelyeket a társadalmi és tudományos szervezetek vezető testületeiben, a Hazafias Népfrontban, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsában, a Magyar Tudományos Akadémián, a Kommunista Ifjúsági Szövetség­ben és a többi szervezetben a VI. ötéves tervről folytattunk. A tanácskozások alkalmat adtak arra, hogy jobban felismerjük, egyeztessük és érvényesítsük a társadalmi érdekeket. A viták eredményeit részben a tervjavaslat véglegesíté­sekor hasznosítottuk, részben pedig a végre­hajtás során fogjuk hasznosítani. Tisztelt Országgyűlés! Az év végén és a jö­vő év elején sok ország parlamentje tárgyalja meg az 1980-as évtized első éveire szóló terve­ket, előrejelzéseket vagy éppen a kormányok követendő gazdaságpolitikáját. Keresik és meg­fogalmazzák a választ arra a — divatos szóval élve — kihívásra, amelyet a megváltozott világ­gazdaság intéz a nemzeti gazdaságokhoz. A mi válaszunk benne van ebben a törvényjavas­latban, elfogadásáról Önök hivatottak dönteni. Meggyőződésünk, ami végezetül ismételten hangsúlyozunk, hogy a törvényjavaslatban fog­lalt célok és feladatok megfelelnek népünk ér­dekeinek, s hogy azok hazánk további fölemel­kedésének reális lehetőségeire épülnek. A terv­javaslat számol eredményeinkkel, és nyíltan szembenéz gondjainkkal. Nem igér könnyű munkát senkinek a következő évekre, de a na­gyobb teljesítmények és az átmeneti áldozatvál­lalások eredményeként biztató jövőt vázol elénk. Olyan időszakban élünk, amelyben nemzeti kötelesség végiggondolni, hogy mit teszünk hoz­zá az elmúlt évtizedek becsülendő eredményei­hez, s mivel gyarapítjuk a szocialista közösség anyagi és szellemi értékeit. Ezt felismerni és ennek szellemében munkálkodni ma a legfőbb felelősségünk. A terv ezért is vár nagyobb tel­j esítményt mindenkitől ! Népünkben megvan a tehetség, a szorga­lom, és megteremthetjük azt a gazdasági erőt, amely az előttünk álló feladatok sikeres vég­rehajtásához szükséges. Ezért ajánlhatom — a kormány megbízásából — valamennyi minisz­tertársam nevében a Magyar Népköztársaság VI. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot szí­ves figyelmükbe, vitára és elfogadásra. (Taps.) ELNÖK: Dr. Bognár József, képviselőtár­sunk, a terv- és költségvetési bizottság előadója kíván szólni. DR. BOGNÁR JÓZSEF: Tisztelt Ország­gyűlés! Országgyűlésünk tíz állandó bizottsága tárgyalta meg a népgazdaság VI. ötéves tervé­ről benyújtott törvényjavaslatot s az ahhoz csa­tolt különböző irányelveket és számítási anya­gokat. A szakbizottságok ülésein nagy aktivitás volt megfigyelhető, amit az is bizonyít, hogy 69 képviselő szólalt fel. A terv- és költségvetési bizottság ülésén a szakbizottságok elnökei ösz­szegezték a vezetésük alatt működő bizottsá­gok véleményét a tervről, előterjesztettek egyes, a bizottságok által elfogadott módosító javas­latokat, valamint egyéb indítványokat s elgon­dolásokat fejtettek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents