Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1113 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1114 féleségekből. Ezeknek az intézkedéseknek elsősorban a termelésnöveléshez hiányzó termelőkapacitások létesítésére, és mint borsodi — gondolok itt például a Dubicsányi akna telepítésének mielőbbi megkezdésére, továbbá a termelékenységet jelentősen fokozó gépesítésre és a lakossági kommunális felhasználásra alkalmas szénfajták előállításához nélkülözhetetlen szénelőkészítő művi fejlesztésekre kellene irányulniuk. A gazdaságirányítás kialakuló új rendjében a normatív szabályozásból eredő kényszer erősödik, és sok gondot okoz a szénbánya vállalatoknak. A folyó tervidőszakban a szénbányászat állami támogatásán belül jelentősen megnő a visszterhes állami kölcsönök és banki hitelek aránya. Ezek következményeként a tervidőszak utolsó éveiben és a következő tervidőszakban a visszafizetési kötelezettség gyors ütemben növekedve csökkenti a fejlesztésre felhasználható forrásokat, amelyek a célkitűzések megvalósítását akadályozhatják. A Borsodi Szénbányák nyereséges vállalat. Azonban a nyereség egy részét a veszteséges szénbányavállalat eredménykiegyenlítésére elvonják. A nyereséges vállalatok alapjai azáltal csökkennek, ami kihat részint a dolgozók jövedelmére, részint nincs mód növelni a saját vállalati fejlesztési alapokat. Az egyes szénmedencékben, így a borsodi szénmedencében is, vannak olyan üzemek, amelyek veszteségesek, de a jelen szénigények mellett üzemeltetésük népgazdasági szempontból rendkívül fontos. így a szénbányászat nem tud a gazdasági optimumon működni, ennek hatását a nyereséges vállalatoknál valamilyen formában szükséges lenne figyelembe venni. A szénbányászat egésze ez évben több mint 800 millió forint nyereséget hoz, utolsó tartalékainak teljes felhasználásával, rendkívüli erőfeszítések árán. Az erőfeszítést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az általában jobb körülmények között levő európai szénbányászat nagy része állami dotációban részesül. Tisztelt Országgyűlés! A bányászlakásakciók, a katonai szolgálat kedvezményei segítettek a bányászlétszám erősen csökkenő tendenciáját mérsékelni, létszámgondjain enyhíteni. Emellett is változatlanul szükség van az elkövetkezendő időszakokban a bányászat létszámmegtartó erejére törekvő intézkedések megtartására, sőt annak növelésére. A magam részéről a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének tervezetét elfogadom, s azt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Szólásra következik Mérten Lajos képviselőtársunk. MÉRTEN LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1982. év gazdálkodásában Komárom megyében is érvényesültek mindazok a célkitűzések, amelyek a központi határozatokban kiemelt figyelmet kaptak. Törekvéseink arra irányultak, hogy megfeleljünk a minőségi átalakulás, a fejlődés követelményeinek. Visszaszoruljon a gazdaságtalan termelés, termelőegységeink kivédjék vagy lehetőleg csökkentsék, mérsékeljék a világpiaci kereslet csökkenéséből eredő kedvezőtlen hatásokat. Ezzel egy időben meg kellett felelnünk a szénbányászat területén a mennyiségi követelményeknek is. Mindez nagy feladatot jelentett, és jelent a jövőben is. E feladat nagysága erősítette megyénk dolgozó kollektívájának összefogását, a műszaki, közgazdasági munka iránti igényt és megbecsülést. Ennek kézzelfogható eredményei vannak. Mint például a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál az olajfeldolgozás csökkenésének ismeretében, a kapacitás kihasználásának lehetőségét keresve, egyetértés alakult ki, hogy a termelőberendezéseket alkalmassá teszik citromsav, almasav és B—12 gyártására. Az Almásfüzitői Tiniföldgyárban a hagyományos timföld iránti kereslet csökkenését részben speciális, több célra alkalmas timföld gyártásával ellensúlyozzák. A Tatabányai Alumíniumkohóban végigvizsgálták az egész technológiai folyamatot, keresték a veszteségfolyamatokat, s ezek megszüntetésével mintegy ötmillió forint értékű villamos energiát takarítottak meg. Gazdálkodó szervezeteinkre egyre inkább jellemző az energiával való nagyobb takarékoskodás. Erre utal, hogy a megye jelentősebb vállalatainál beépített hajtóerő növekedése jóval meghaladja a felhasznált energia növekedésének ütemét. Általánossá vált az olajtüzelés kiváltására való törekvés. Több gazdálkodó egység foglalkozik a korszerű, jó hatásfokú, szilárd tüzelésű fűtőberendezések gyártásával: ilyen például a kocsi mezőgazdasági termelőszövetkezet, a megyei építőipari vállalat jószerivel automatizáltnak mondható, széntüzelésű, ipari és lakossági célra alkalmas kazánjai, vagy a Tatabányai Szénbányák fuidágyas széntüzelésű kazánja. Széles körűvé vált a mérőszabályozó műszerek, automatikák beépítése, a lakások szigetelése. A tatabányai, oroszlányi szenes erőművek többlet villamosenergia-termeléssel olajat váltottak ki, mintegy 115 millió forint értéken, s 40 millió forint értékű tüzelőanyagot takarítottak meg a fajlagos hőfelhasználás javításával. Egy-két helyen, ahol van mód rá, geotermikus energiával fűtik a fóliaházakat; például az ácsi termelőszövetkezet vagy a parképítő vállalat. Mindezek nem azt jelentik, hogy zavartalan az életünk, hogy munkánkban nincsenek fogyatékosságok, elmaradások. Sajnos, népgazdaságunk gondjahoz mi is hozzájárultunk. Például a megye gazdálkodó egységeinek hatékonysága nem javult a kellő mértékben, exportunk a bázisnál ugyan magasabb, de terveinket nem tudtuk teljesíteni. Tisztelt Országgyűlés! Még egy kérdést szeretnék érinteni. Korábban a költségvetés., a vállalatokat, szövetkezeteket megvédte a külgazdasági hatásoktól. Később, azt hiszem, 1982ig a nagyvállalatok ugyanilyen magatartást tanúsítottak a gyárak, gyáregységek irányában. A külgazdasági nehézségeinket, gazdálkodásunk gondjait a dolgozó kollektívák tagjai, lakosságunk nem érezte a maguk valóságában. Jórészt