Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1107 Az országgyűlés 18. ülése, 1982 felelősségteljesebb gazdálkodást. Intézményein­ket erre maga az élet, egyes helyeken a szűkre­szabott anyagi eszközök és a nagy feladatok is ösztönzik. Jelentős feladatunk és felelősségünk annak biztosítása, hogy a minőségi áruellátás színvonala — mint a bizalom egyik fontos fel­tétele — általában megmaradjon, illetve — ahol lehet — javuljon. Ennek érdekében ösztönöz­zük és segítjük, hogy vállalataink a jobb áruel­látás érdekében rugalmasabb üzletpolitikát foly­tassanak, bővítsék a termelőkkel való kapcso­lataikat, tegyenek erőfeszítéseket a hiánycik­kek csökkentésére, az áruátvételnél és a tárolás­nál fordítsunk fokozott figyelmet a minőségre. Biztosítani kívánjuk, hogy_ az üzletekben az alapvető élelmiszerek kínálata a boltnyitástól a zárásig folyamatos legyen, és az üzletekben kap­ni lehessen mindazt, ami az ipartól és a mező­gazdaságtól beszerezhető. Ezek teljesítése nem lehetetlen; nem több pénzt, hanem jobb szer­vezést, nagyobb lelkiismeretességet, figyelmes­séget és felelősségvállalást igényel. Tisztelt Országgyűlés! Jelentős fejlesztési feladataink teljesítése természetesen elsősorban a tanács területén igényel fokozott és javuló munkát, de nemcsak nálunk. Az 1983. évi nép­gazdasági tervről szóló tájékoztatóban olvas­ható, hogy jövőre tovább mérséklődik az építő­ipari tevékenység iránt a kereslet. Budapesten azonban még ma és feltételezhetően jövőre is nagy gondot jelent számunkra — hozzáteszem: az ÉVM számára is — az, hogy elsősorban a lét­szám jelentős csökkenése miatt is évről évre szűkül az építőipar teljesítőképessége, az indo­koltnál többnyire hosszabb a kivitelezési idő, sokszor nem megfelelő a végzett munka minő­sége. Nem tapasztalunk lényeges, a megváltozott helyzethez igazodó javulást a munka szerve­zettsége, ütemessége, a fegyelem és a szervezeti formák változása tekintetében sem. Ezek a gon­dok a fővárosban nemcsak az ÉVM és a KPM. hanem a fővárosi tanács vállalatainál is megol­dásra várnak. Népgazdasági szempontból is fontosnak tartjuk ezért vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy a szabályozók módosításával, az ár- és ösztön­zési rendszer és a követelmények korszerűsíté­sével, illetve szigorításával, a gazdaságban rejlő tartalékok feltárásával — esetleg más intézkedé­sekkel is —, hogyan lehetne gyorsabban előre­haladni e jelentős gondok megoldásában. Tisztelt Országgyűlés! A megnövekedett feladataink eredményes teljesítése valameny­nyiünktől, az irányításban és a végrehajtásban dolgozóktól egyaránt megköveteli, hogy alkal­mazkodjunk a változott körülményekhez, más­ként, jobban, hatékonyabban végezzük mun­kánkat. Tervünk végrehajtása érdekében ezek meg­értetésére és elfogadtatására törekszünk a ta­nács apparátusában, a hozzánk tartozó intéz­ményeknél és vállalatoknál egyaránt. Ennek ér­dekében már számos konkrét intézkedést tet­tünk és még teszünk majd ezután is. Meggyőződésem, hogy a fővárosi tanács jövő évi tervében szereplő fő célokat teljesíteni tudjuk, és ezzel hozzájárulhatunk a népgazda­december 16-án, csütörtökön 1108 sági tervben szereplő fő célok, feladatok telje­sítéséhez is. Tisztelt Országgyűlés! Az írásbeli és szó­beli beszámolóval egyetértek, azt elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadása aján­lom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szilágyi Sándor képviselőtársunk következik szólásra. SZILÁGYI SÁNDOR: Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Képviselőtársaim! Áttanulmányoz­va az 1983. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot, és meghallgatva a pénzügymi­niszter elvtárs expozéját, megállapíthatjuk, hogy reális képet ad a népgazdaság helyzetéről. Ez évi gazdasági fejlődésünk eredményei abban összegezhetők, hogy a nehezebb körülmények ellenére is pozitív a népgazdaság fejlődése, és ez megfelel a XII. kongresszus határozatainak, va­lamint a VI. ötéves terv és az ahhoz kapcsolódó kormányprogramban megfogalmazott fő irá­nyoknak. A nehezebb külső és belső feltételek mellett tovább gyarapodott gazdaságunk; ha nem is az elvárásoknak megfelelően, de javult az egyensúlyi helyzetünk, és az életszínvonalat dolgozó népünk megfeszített munkájának ered­ményeképpen sikerült megőrizni, az életkörül­ményeket pedig sok területen tovább javítani. Mindezen eredmények elérése érdekében igen keményen kellett dolgozni és gazdálkodni. Az 1983. évi költségvetésről szóló törvényjavas­latot a Központi Bizottság is megtárgyalta de­cember 1-én tartott ülésén, és megállapította, hogy szerényebbnek látszik a jövő évre terve­zett előrehaladásunk, megvalósítása azonban ta­karékosabb gazdálkodással, a munka hatékony­ságának fokozásával, az állampolgári fegye­lem javításával nagyobb feladatot jelent min­denki számára. Ez többet követel az eddigieknél, az irányí­tóktól és a végrehajtóktól egyaránt. Gyorsab­ban és rugalmasabban kell alkalmazkodni a vál­tozó feltételekhez, adottságainkra jobban épít­ve, a meglevő tartalékaink és lehetőségeink ma­ximális kihasználásával színvonalasabbá kell tennünk a gazdálkodást, és persze szervezetteb­ben, összehangoltabban, szorgalmasan kell dol­goznunk a munkafegyelem jobb betartásával minden területen. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizott­ság decemberi határozatából kiindulva, amely összhangban van a törvényjavaslattal, 1983-ban is az egyik legfontosabb feladat a külgazdasági egyensúly javítása, az elért életszínvonal meg­védése. Az előttünk levő népgazdasági terv- és költségvetésről szóló törvényjavaslat is e cél megvalósítását irányozza elő. Figyelembe veszi, hogy a gazdasági feltételeink 1983-ban sem lesz­nek jobbak és könnyebbek. A külgazdasági egyensúly helyzetének javítása viszont a gaz­daságos termelés hatékonyságának erőtelje­sebb növelésével, a termékszerkezet gyorsabb átalakításával, az import kiváltásával, illetve az export növelésével és a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának további mérséklésé­vel érhető el. Ezek az elsődleges feladataink.

Next

/
Thumbnails
Contents