Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1089 Az országgyűlés 18. ülése, 1982. december 16-án, csütörtökön 1090 vezetők operatív feladatai közül egyre több helyen vállalnak át gazdasági és ügyviteli teendőket. Pozitív jelenség, hogy például a nagy értékű műszerek közös használata tért hódít az Ipari Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia irányította intézményekben. Hasonló eredmény az is, hogy a Belkereskedelmi és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a kormány intencióiból kiindulva, öntevékenyen módosította irányítási és szervezeti rendszerét. Hasonló előkészületek folynak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnál is. A módosítások nyomán az irányító munkában erősödik a közgazdasági szemlélet, fokozódik a vállalati önállóság, és csökken az irányításban foglalkoztatottak száma. Indokolt és indokolt lesz 'bizonyos költségvetési, de szolgáltató jellegű intézmények vállalattá alakítása is. így például a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézmények közül több megszűnik, a szükséges feladatokat kevesebb intézmény és néhány újonnan alakított vállalat fogja ellátni. Tisztelt Országgyűlés! Az intézményi kiadások közül az egészségügyi és az oktatási, és a kulturális kiadások továbbra is az átlagosnál gyorsabban, több mint 6 százalékkal növekednek, az idei várható színvonalhoz képest, és ezáltal mód lesz rá, hogy imintegy 800 kórházi ágygyal, 2100 bölcsődei, 8000 óvodai férőhellyel és 1100 általános iskolai tanteremmel bővülő intézményhálózatot működtessünk. A költségvetési feladatok közt megfelelő szinten előirányozzuk a védelem kiadásait is, amelyekre az ideihez képest kereken 4 százalékkal fordítunk többet. A szorosan vett igazgatási kiadások két és fél százalékkal emelkednek. Az intézmények zöme a lakossággal szoros kapcsolatot tartó tanácsok irányítása alatt áll, az intézményi kiadások kétharmadával a tanácsok gazdálkodnak. Ebből adódik nagy politaikai felelősségük, de egyben az a lehetőségük is, hogy mint a múltban is, megfelelően kiaknázzák a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségeket. Ezzel némileg bővíthetik is eszközeiiket. Ez a munka akkor igazán eredményes, 'ha a tanácsok nyílt városés községpolitikát folytatnak, ha terveiket megismertetik a lakossággal, és azok végrehajtásában is a lakosságra támaszkodnak. Tisztelt Országgyűlés ! Nyugdíjakra és egyéb társadalombiztosítási kiadási célokra jövő évben 106 és fél milliárd forintot irányzunk elő, kilenc százalékkal többet az ez évi kiadásnál. Ez az öszszeg fedezi az eddigi kötelezettségeinkkel járó növekvő kiadásokat, és lehetővé teszi, hogy az év derekától a kétgyermekeseik és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótlékát gyermekenként havi 110 forinttal felemeljük. A fiatal családok és a pályakezdők támogatására az egygyermekesek körében 6 éves korig a 130 forintos jövedelempótlék ennél jóval nagyobb öszszegű családi pótlékká alakul át. Szeptember 1-től emelni tervezzük a kis nyugdíjjal bíró, régen nyugdíjazottaknak az ellátását is. Az arra rászoruló idős, vagy egészségileg súlyosan károsult kisjövedelmű háztartásoknak, főként egyedülállóknak a megsegítéséül a második félévben növelni tudjuk a tanácsok szociális segélykeretét is. A társadalmi juttatások növeléséből adódó kiadások fedezetét azonban részben más jövedelmek átcsoportosításával tudjuk előteremteni. Ezért egyes szervek költségvetési támogatását mérsékelnünk kell, illetőleg ezek befizetési kötelezettségét növelni, és növelnünk kell a hétezer forint feletti keresetek után fizetendő nyugdíjjárulékot is. A családi pótlék szélesebb körű emelése mellett meg fog szűnni az 1952-ben bevezetett gyermektej-árkedvezmény, amely csak néhány városban volt eddig megvalósítható, tehát a kisgyermekeknek csak kisebb hányadát szolgálta, míg a felemelt pótlékot minden jogosult kapja. Tisztelt Országgyűlés! A felhalmozási kiadások jövőre a költségvetésben az idei színvonalon maradnak. Ehhez meg kell jegyezni, hogy ezeket az előző évben nagymértékben, 1979-hez képest egyharmadával csökkentettük, és e kiadásoknak ma majdnem a fele lakásépítési és tanácsi beruházás. Állami nagyberuházás a jövő évben nem kezdődik, jelentős esemény lesz azonban a Paksi Atomerőmű első gépegységének üzembe helyezése. A költségvetés tervezett 10,2 milliárd forintos hiánya nem kis összeg, de nem éri el a költségvetési kiadások 2 százalékát. Ez a nemzetközi összehasonlítás próbáját ' a mai nehéz időkben kiállja. De hogy mégsem hangsúlyozhatjuk eléggé a takarékosságot, annak több nyomós oka van. Egyrészt: az előirányzatokat csak megfelelő takarékossággal tudjuk úgy megvalósítani, hogy közben az állami kötelezettségeket színvonalasan ellássuk. Másrészt: más országoktól eltérően nem számolhatunk azzal, hogy a költségvetési hiány fedezésére külföldi hiteleket veszünk fel. Korlátozott, 7—8 milliárd forint mértékű lehet a tartós, a kötelező vállalati betétek alapján jegyezhető, és idén először alkalmazott kötvénykibocsátás, illetve az ebből származó bevétel. Ezért a végrehajtás során a költségvetési hiány lehető további csökkentése mindenképpen indokolt célkitűzés. Mindennemű túlköltekezés veszélyeztetné a belső pénzügyi egyesúlyt, vagy a termelési szerkezet átalakítása elől vonna el további forrásokat, és gátolná a távlati kibontakozást. Tisztelt Országgyűlés! Az 1983. évi terv és költségvetés igényes feladatokat tükröz. Megköveteli, de meg is engedi minden embernek, minden közösségnek, hogy osztozzon saját korának cselekvéseiben, mert hiszen a teljesítmény, a költség, a szervezettség — olyan fogalmak, amelyekre minden dolgozónak a maga területén aktív ráhatása van. Az elmúlt éveik világgazdasági hatásainak hazai tapasztalatai rávezettek bennünket arra, hogy nem szabad a sokszor látszólag könnyebb úton haladnunk. Mindenütt meg kell találni a célravezető utat, még ha az rögös is. A vállalatoknál például úgy, hogy a demokratikus jogok és kötelezettségek szélesebb körű érvényesítésével, igényes vezetéssel és bátrabb vállalkozó készséggel jobban összhangba hozhatók legyenek a mai követelményeink és holnapi óhajaink. A tanácsoknál az ügyintézés lelkiismeretes, öntevékeny és emberi legyen, hiszen ez az igény erősödik. A kisvállalkozás, a magánerőből