Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1085 Az országgyűlés 18. ülése, 1982 személyszállítás menetrendszerűségére, kulturáltságára, az áruszállítási igényeik rugalmasabb kielégítésére. Ez utóbbi természetesen nemcsak a közlekedés, hanem a termelők, kereskedők feladata is. Minden vállalattól, kicsitől és nagytól egyaránt elvárjuk, hogy a világpiaci nehéz körülmények ellenére elősegítse gazdaságos exportjának növekedését. Ez nem csupán a mai devizális gondok leküzdésének feltétele, hanem egész gazdaságunk dinamizálásának legfőbb eszköze. Az exportválLalkozás, a fővállalkozások, a rendszerexport sokat tehetnek azért, hogy termékeinket, és a magyar munka jó hírnevét minden piacon megalapozzuk. A megfelelő áruellátás nem csekély felelősséget ró a kereskedelmi és szolgáltató vállalatokra is, igényli jobb munkájuk mellett szervezetük továbbfejlesztését. Annál is inkább, mert tudjuk, hogy a jelenlegi körülmények között a lakosság érzékenyen reagál a minőség és a kínálat, az áruellátás hiányosságaira. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés tervezett bevételei 1983-ban 523 és fél milliárd forintot tesznek ki, míg a kiadások összege 533,7 milliárd forint. A hiány 10,2 milliárd forint, az ez évinél kisebb. A bevételeket és kiadásokat alapjában kát tényező határozza meg. Egyfelől a vállalatoktól származó bevételeik, másfelől a költségvetési intézményékre és a pénzbeli társadalmi juttatásokra fordított kiadások. A vállalatoktól származó tiszta, tehát a támogatásokkal csökkentett bevételek előirányzata arra épül, hogy a népgazdaság összes jövedelme folyóárakon számítva az ideihez hasonlóan 7 százalékkal növekedik. A keresetkiáramlás üteme mérséklődik, és így a tiszta jövedelem 11 százalékos emelkedésére számítunk. A tiszta jövedelemből a költségvetésbe befizetett összeg aránya 1 százalékponttal nagyobb lesz az ideinél, ez szükséges ahhoz, hogy a hiányt csökkentsük. A jövedelem képződésére és terv szerinti elosztására nagy hatással vannak a szabályozók, köztük a pénzügyi szabályozók. Szerepüket akkor töltik be, ha az objektív követelményekhez igazodnak, legyenek azok számunkra kedvezők vagy kedvezőtlennék tűnők. Az élet azt bizonyítja, hogy számítani kell olyan körülményekre, amelyek nem tűrik meg, hogy a gazdaságirányítás passzív maradjon. Ha a szabályozók ennek nyomán elszakadnának a reális feltételeiktől, követelményektől, akkor a hatásukat gyorsító, azokra rásegítő operatív intézkedések szerepe szükségszerűen tovább növekszik. De a váratlan, nehéz problémákat nem intézhetjük el pusztán az egyébként szükséges és indokolt rendkívüli állami intézkedésekkel. Ezek szükségesek adott esetben, de nem mentenek fel a tartós hatású intézkedések alól. Ezért kell a pénzügyi szabályozás szelektív ösztönző és korlátozó vonásait lankadatlanul erősíteni. Azok a még oly korlátozó intézkedéseik is, amelyek jobb munkára serkentenek, új, hatékony folyamatokat indítanak meg, erősítik a teljesítményeken alapuló differenciálást, és ezek a szabályozórendszer tartós alapjai lesznek 1984-re és 1985-re is, minden 'bizonnyal. Azokat, amelyek nem késztetik a gazdaságos vállalatokat, a piacon is elismert többletteljesítménnyel kirukkoló kollektídecember 16-án, csütörtökön 1086 vákat további fejlődésre, sőt, módot adnak a közepeseknek a tartós fennmaradásra, azokat várhatóan a továbbiakban is változtatnunk kell. Gondosan mérlegeljük tehát az egyensúly gyors javításából fakadó, esetenként a kényszerű alkalmazkodás jegyeit magán viselő lépéseket, és az érdekeltség, a szervezetek rendszeres fejlesztését szolgáló, jövőre felkészítő követelményeket egyaránt. Tisztelt Országgyűlés! A vállalatok ma az 1983-ra érvényes szabályozók ismeretében készülnek a jövőre. A szabályozók módosításának egyik jellemző vonása az, hogy fokozottan elismerik, egyebek közt az árképzésben, az exportteljesítményeket, a külkereskedelmi érdekeket. Másik jellegzetes vonásuk az ,hogy a változtatás választott módszerével a tiszta jövedelem nagyobb központosítására irányuló lépések, szándékaink szerint, hosszabb távon jobban kedveznek az eredményesebben dolgozó vállalatoknak, mint eddig. Kedvezőbbek lesznek a feltételeik a keresetek növelésére, és a szigorúbb 'követelmények mellett is nagyobb lehetőségük van ahhoz, hogy fejlesztési forráshoz jussanak. Miközben egészében szükségszerűen korlátozzuk a fejlesztés forrásait, továbbra is kedvezményezzük a konvertálható exportárualapok növelését, az energia ésszerű felhasználását, az anyagtakarékosságot szolgáló beruházásokat. A vállalati befektetéseket kívánja hatékonyabbá tenni az. hogy a vállalatok a jövőben az érdekeltek közötti szabad megállapodás alapján saját forrásaikat nemcsak saját vállalatukban, hanem az eddigieknél rugalmasabban, kötetlenebbül, más vállalatoknál kínálkozó kedvező fejlesztésekre is befektethetik. Emellett a vállalatok a pénzintézetek közreműködésével kibocsátott, és vállalati fejlesztési forrásokból vásárolható kötvényekkel szintén növelhetik beruházási lehetőségeiket. A gazdasági szabályozás javítása mellett a vállalati gazdálkodást a vállalati irányítás, vezetés tökéletesítése és a szervezeti rendszer nagyobb rugalmassága is képes elősegíteni. A vállalati szervezet, méretek és funkciók alakításáról tavaly részletesebben szóltam. Ez a folyamat tovább halad, erősítjük a 'nagyvállalaton belüli önálló elszámolásnak, a belső érdekeltségnek a rendszerét is. Engedjék meg, hogy most csak néhány újszerű kérdéssel foglalkozzam. További lépéseket teszünk az irányban, hogy folyamatosan megreformáljuk a vállalatok felügyeletét és vezetését. A vállalati felügyelő bizottságok, illetőleg igazgató tanácsok tágabb körű, új funkciókat kapnak. Sok nagyvállalatnál olyan felügyelő bizottság működik majd, amely a minisztériumtól átveszi a felügyeleti ellenőrzés szerepét, és előremutató, véleményező feladatot is el fog látni. Elsősorban a több gyárból álló nagyvállalatoknál, a vezetés kollektív testületeként döntési joggal felruházott igazgató tanácsok fognak működni. Ezeknek az igazgató gyakorlati vezetői felelősségét nem korlátozva, a vállalati stratégia kialakításában lesz elsősorban szerepük. A vezetőkiválasztásban bővül az igazgatók jogköre, helyetteseiket ezentúl ők nevezik ki. Bővült a nyilvános pályázatok szerepe a ve-