Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-18

1081 Az országgyűlés 18. ülése, 1982 (Elnök: APRÓ ANTAL — 10.02 óra) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmányunk 22. §^ának (2) bekezdése alapján összehívott országgyűlés ülésszakát meg­nyitom. Megállapítom, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az országyűlés ez év október 8-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány ren­delkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen) Köszönöm. Megállapítom, hogy az országgyűlés a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának jelentését tudo­másul vette. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter benyújtotta az országgyű­lésnek a Magyar Népköztársaság 1983. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A törvény­javaslatot előzetes tárgyalás céljából az állandó bizottságoknak kiadtam, s az országgyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 47. §-ának megfelelően bejelentem, hogy három képviselőtársunk nyújtott be interpellációt. Ké­rem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpellációk tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző (olvassa): In­terpellálni kíván Avar István képviselőtársunk Budapest XXII. kerülete régi, valamint új lakó­negyedeinek telefontelepítési gondjai tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Dr. Mátay Pál képviselőtársunk a közút és vasút kereszteződésének közlekedési biztonsága tárgyában a közlekedés- és postaügyi miniszter­hez. Radnóti László képviselőtársunk a magyar külkereskedelem előtt álló akadályok csökken­tési lehetőségeinek tárgyában a külkereskedelmi miniszterhez. . ELNÖK: Az ülésszak tárgysorozatául java­solom: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. 2. Az interpellációkat. Elfogadja-e az országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel sza­vazzon. (Megtörténik) Köszönöm. Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazás­tól? (Nem). Határozatilag kimondom, az országgyűlés az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot elfo­gadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. HETÉNYI ISTVÁN pénzügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Az 1983. évi állami költ­december 16-án, csütörtökön 1082 ségvetésről szóló törvényjavaslat a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XII. kongresszusain és a VI. ötéves tervben megfogalmazott politikai és gaz­dasági célok szolgálatában áll. A pénzügyi sza­bályozás, az intézmények pénzellátása, a költ­ségvetési hiány tervezett csökkenése, mind segí­tenek abban, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságától a közelmúltban jóváhagyott határozat megvalósuljon. Javítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, meg­szilárdítsuk életszínvonal-politikai vívmányain­kat, és ehhez számítunk arra, hogy a termelés hatékonysága tovább javul, a társadalmi méretű takarékosság kibontakozik. Ez az év a gazdálkodás nemzetközi feltéte­leit tekintve egyáltalán nem kényeztetett el, sőt váratlan nehéz feladatok elé is állított bennün­ket. Kizárólag a folyamatos és a társadalom leg­szélesebb rétegeiben kifejtett erőfeszítéseknek köszönhető, hogy a körülményekhez mérten meg tudtuk valósítani a terv alapvető feladatait. És ez az összes gond ellenére nem kis eredmény. Mert mit látunk a világban? Azt látjuk, hogy a fejlett tőkés országok gyakorlatilag stagnáló, pangó gazdaság és rekordméretű munkanélküli­ség gondjai közt őrlődnek. Egy sereg fejlődő ország fizetőképtelenné vált vagy annak határán imbolyog. S minden szocialista ország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy gazdasági feladatait sikerrel megoldja. A világ­szerte csökkenő kereslet, az erősödő nemzetközi protekcionizmus és a nemzetközi pénzügyi zava­rok a mi gazdaságunkat sem kímélik. A terve­zettet meghaladóan kellett javítani idén a kül­kereskedelmi egyenleget, és a termelésnek csak kisebb hányada szolgálhatta a belföldi felhasz­nálást, mint ahogy azt eredetileg terveztük. Ezért miközben a nemzeti jövedelem, ha szerény mértékben is, de tovább növekszik, a belföldi jövedelemferhasználást valamelyest csök­kenteni kellett. Év közben számos, nem mindenkitől és nem mindig helyeselt intézkedést kellett hozni. 1981 végére ugyanis a belföldi felhasználás a telje­sítményekhez képest a tervezettnél jobban növe­kedett, és a tervezéskor az említett nemzetközi körülményeket sem lehetett minden vonatkozás­ban előre látni. A tétlenség mindenképpen meg­engedhetetlen lett volna. És szükség volt évközi lépésekre akkor is, ha némely intézkedés elég erélyesnek tűnt, vagy esetenként átmeneti loká­lis zavart, nehézséget is okozott. Végsősorban azonban ezek az intézkedések tették lehetővé, hogy fenntartsuk az ország fi­zetőképességét, a termelés alapvető folyamatos­ságát, a kielégítő áruellátást. A lakosság fogyasz­tása előreláthatólag egy fél százalékkal tovább növekszik, a reálbér, illetve az egy személyre jutó reáljövedelem az 1980., illetve 1981. évi szín­vonalon áll. A lakosság életszínvonalával legközvetle­nebbül összefüggő lakásépítési, egészségügyi, ok­tatási feladatokat ebben az évben teljesítjük, a költségvetés kiadásai a tervezettnek megfelelően alakulnak. Mindez arra mutat, hogy az életszín­vonal védelmére megfelelő figyelmet fordítot­tunk az év folyamán is. Ezek az erőfeszítések se­gítettek a költségvetési egyensúly megszilárdítá-

Next

/
Thumbnails
Contents