Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1061 Az országgyűlés 17. ülése, ben —, komplex meliorációs munkákat. Hogy mennyire veszik komolyan és érzik át a jelentőségét a munkáknak az itt gazdálkodó üzemek, azt remélem, mérni lehet azzal is, hogy a VI. ötéves tervben összberuházásaikat 33—34 százalékig az e célra lekötött anyagi erő is mutatja. Bizonyításul szolgál a magas termőképességű földek védelmére — amely 30 aranykorona/ hektár körül van vidékünkön —, az a közösen és meggyőződésből indíttatott szándék a legfontosabb nemzeti kincs, a termőföld megóvására, termőképességének fokozására való áldozatvállalásnak. Miért e kifejezést használom itt? Mert tudom és tudjuk, hogy nagy anyagi összegeket köt le mind az állami költségvetés részéről, mind az ott gazdálkodó mezőgazdasági üzemek részéről is —, de biztos, hogy megéri : hosszú távon a magas szintű és biztonságos mezőgazdasági termelést szolgálja, amely úgy érzem, nagyon szükséges lesz a jövőben is. Hogy miért hangsúlyozom hozzászólásomban a végrehajtás fontosságát és támogatását? Engedjék meg, hogy csak egy példát ismertessek illusztrálásképpen. A munkahelyem, a földeáki Egyetértés Tsz, amely sajnos, 4000 hektáros területével a maga kategóriájában 1976-ban az ország mezőgazdasági üzemei közül a legnagyobb veszteséget produkálta — ami körülbelül 50 millió forint volt negatív irányban —, igaz, a belvíz miatt két évben is 1000—1300 hektár beművelhetetlen volt. És most elmondhatom: a nálunk már befejezés előtt álló meliorációs munkák után több millió forintos várható nyereség mutatja az óriási kontrasztot az eredményesség irányában. Elmondhatom: az elmúlt néhány évben megyénkben és a mi vidékünkön is közepes nagyságrendű belvizek voltak, de az elvégzett meliorációs komplex munkák után 19 napról 12 napra csökkent a felesleges vizek levezetésének ideje átlagosan. A káros vizek kártétele a minimálisra csökkenthető így, s a termelési kedv és biztonság az optimálisra fokozható. Hogy mégis a több jóba egy kis „üröm" is vegyül az ilyen adottsággal gazdálkodó üzemeknél — azt sem szeretném elhallgatni. Ugyanis több éven át tartó alacsony eredményesség kihatásaként és a hitelleterheltségük miatt fejlesztési lehetőségük nincs, sőt még az amortizációs alapjuk egy részét vagy teljes egészét a saját erő biztosítására fordították és fordítják a meliorációs munkák végzése során. így jó hozzáállásuk és akaratuk ellenére — mondhatom: objektív okok miatt — felzárkózásuk a jókhoz lelassul, vagy kilátástalanná válik. Az ide vonatkozó támogatás és szabályozás felülvizsgálatát és módosítását ajánlom és kérem, kormányzati szerveink részéről. Másik, időszerűén felvetődő kérdés a már meliorált térségekben: a fenntartás, karbantartás kérdése. Ilyen profitra kijelölt társulás, amely szakszerűen és — hangsúlyozom — felelősséggel végezné el azt: jelenleg nincs. Aggályomat fejezem ki: az állami támogatás csökkenése miatt megtorpanás érezhető a további kivitelezésben érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek részéről — és ha ez így van: a létrehozott tervező és kivitelező kapacitás kihasználása nem lesz biztosított 1982. október 8-án, pénteken 1062 a Dél-Alföldön sem. Gondolok itt AGROBERtervező és a földmunkát végző vállalatokra is. Felvetődik még megyénkben a homoki területen végzett ültetvénytelepítés előtti talajvízszint-szabályozás merevsége, amely szintén az összefüggő nagyüzemi telepítéseknél vitatható szakmai probléma, összességében elmondható, hogy a kivitelezésnél ma már jó szervezettségről, ütemességről beszélhetünk, s takarékos megoldásokkal is találkozhatunk megyénkben. De viszont itt is említhetek negatív jelenséget is. Például a Szegedi Agrober Vállalat tervező gárdájának esetét. Terveztek, kiviteleztek épp a mi gazdaságunkban egy automatikus vízszabályozó rendszert, amely olcsó, energiatakarékos, automatikus és évek óta jól működik. Viszont elterjedésének akadálya, hogy újítás vagy találmány-e, és több év nem volt ennek eldöntésére elegendő — illetékes hivatalokban —^ennek elbírálására. Ezt nem tartom összeegyeztethetőnek, ösztönzőnek, az érvényben levő energiatakarékossági irányelvek megvalósításával. Tisztelt Országgyűlés! A vizek kártétele elleni védelem mellett, a vízgazdálkodás másik fő feladata a társadalom vízigényének kielégítése. Megyénkben a lakosság vízigényeit a felszín alatti — hozzáteszem jó minőségű vízzel a növekvő igény ellenére is ki lehetett elégíteni. 1977 óta a vezetékes ivóvízzel ellátott lakosság aránya 74 százalékról kerek 80 százalékra nőtt. Elmondható, hogy a belterületen élő lakosság szinte teljesen ellátottnak tekinthető. A jövő feladatai : a külterületek, tanyaközpontok vezetékes ivóvízzel való ellátása. Másik feladat a várható igények hosszú távú biztosítása, amely a településeken a vízművek folyamatos bővítése kell hogy legyen. Viszont például Szeged ellátására Algyő térségében épül egy 30 ezer köbméter/nap kapacitású vízműtelep, amelynek átadása 1985 után várható. Az ipari üzemek az utóbbi években egyre inkább csökkentett friss víz igénnyel látják el feladatukat megyénkben és egyre jobban teret nyernek a vízvisszaforgatásos technológiák. Szeretnék még a hévizek adta lehetőségeinkről és kihasználásukról szólni. 1977 óta 19 hévízkút állt termelésbe, s főként mezőgazdasági hasznosításuk történt meg. így a megye több mint húsz hektár üvegház felülettel gyarapodott Szentesen, Szegeden és Forráskúton. Az üzemek ezek mellett a több lépcsős hőenergia-kihasználást is egyre bátrabban alkalmazzák. A másik nagy lehetőség — szénhidrogének árának összevetése mellett — a lakásfűtésre való felhasználása a hévíznek. Megyénkben, ahol ilyen gazdagon van termálvíz és városainkban új lakótelepek épülnek, indokoltnak tartanánk felgyorsítani a referenciaüzem és fűtőmű kivitelezési munkálatait Szegeden. A szerzett tapasztalatok alapján minél több lakást hévízenergiával ellátni. A felhasználás során megyénkben a vízvédelemre, a csurgalék hévizek szennyező hatásának kivédésére Szentesen épült a Vekereéri tározó, amely lehetővé teszi az öntözővizek szennyezéstől való megóvását, és itt szeretnék a termálkutak üzembe állításánál jelenleg kötelező 26 féle szerv engedélyezésének sokaságára is erősen kérdőjeleket tenni. Talán lehetne ezt az engedélyezési eljárást