Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1057 Az országgyűlés 17. ülése, 1982. október 8-án, pénteken 1058 mert a fő követelmények a gazdaságosság, a hatékonyság, a jó minőségű mezőgazdasági termékek előállítása ezen a területen is feladat, és a támogatás csökken. Ezért is örültünk és nagy jelentőségűnek tartottuk a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1980-ban kidolgozott hosszú távú komplex meliorációs programját, amelyet pályázati úton lehetett elnyerni. Itt meg kell jegyeznem, hogy megyénkben a gyakori és jelentős belvízkár miatt főként a IV. és az V. ötéves tervben végeztek az üzemek belvízrendezést, de területileg elszórtan és nem mindig összehangoltan. A benyújtott három megyei pályázat közül a MÉM részéről kettő lett elfogadva, a Hage térség és a bihari térség. Én ez utóbbi terület eredményeit és gondját ismerem, hisz választókerületem itt van, de ugyanez a megye más, hasonlóan mély fekvésű területeire is igaz. A bihari tájkörzetben 15 mezőgazdasági nagyüzem gazdálkodik, több mint 4000 dolgozót foglalkoztatva. Közülük kettő van kedvezőtlen adottságúnak elfogadva, de a többi is alacsony eszközellátottságú és alacsony jövedelmezőségű. Ennek elsődleges oka a belvíz miatt bizonytalan növénytermelés. Ezt a bizonytalanságot van hivatva megszüntetni a komplex meliorációs tevékenység. Hajdú-Bihar megye bihari területén 1977-ben kezdődött meg, egyetlen mezőgazdasági termelőszövetkezet területén a komplex melioráció. E tájon, ha a melioráció kifejezés kerül szóban, minden mezőgazdaságban dolgozó elsősorban a felszíni fölösleges víz, a belvíz elvezetésére gondol, pedig e fogalom ennél lényegesebben bővebb tartalmú. E térségben a belvizek elvezetésének leg-' eredményesebb módja az alagcsövezés. Itt az első alagcsövezett tábla kukorica terméshozama csodának számított, hiszen terméshozamban több mint kétszeresen múlta felül a nem meliorált táblák termésátlagait. A belvízmentesítésnek ez a lehetősége utat mutatott a többi mezőgazdasági üzemnek is, hogy miképp lehet biztonságossá tenni a termelést. Ezért nagyon megnőtt az igény a komplex melioráció iránt. A MÉM döntése alapján a VI. ötéves tervben hat gazdaság kezdte meg a munkálatokat. Az eddigi tapasztalatok alapján azt mondhatom el, hogy a kezdeti időszakban jelentkeztek gondok a tervezés és kivitelezés területén, de ezek színvonala, minősége javul. Kezd kialakulni az egészséges érdekazonosságon alapulva a tervező, a beruházó és a kivitelező tevékenység egységes szemlélete. A Berettyó, a Körös-vidék komplex térségi feladatainak összehangolását kívánta elősegíteni a Békés megyei képviselőcsoporttal közös csoportülésünk, amely a térségi meliorációs feladatokat vette számba. A gyakorlatban úgy tűnik, ennek van eredménye, bár az előterjesztés e téren a bihari tájat nem említi. A különböző hatóságok a földvédelemmel kapcsolatos kérdésekben ugyancsak egyre pozitívabban nyilvánulnak meg. A kiviteli munkák területén jelenleg egyetlen, de alapvető gondot a hiányos műanyag dréncsőellátás okozza. A komplexen talajjavított területek termelési tapasztalatai ismeretében a többi itt gazdálkodó mezőgazdasági üzemek is szeretnék megoldani termőterületeik vízrendezését és talajjavítását, a biztonságos növénytermelés érdekében. Ehhez hozzá kell tennem, hogy ezek az üzemek nagyobb része kedvezőtlen jövedelmezőségű, és nem rendelkezik egy sem eszközökkel, hogy Önerőből meg tudja valósítani ezt a munkát. A kivitelezés biztonságossá tétele időbeni és ütemszerű végrehajtása érdekében öt nagyüzem meliorációs munka végzésére együttműködést alakított ki, amely ebben az évben már eredményesen tevékenykedik. Tisztelt Országgyűlés! A komplex melioráció átalakítja a bihari táj külső arculatát. Ez a tevékenység nemcsak a természet arculatát formálja át, hanem átalakítja az itt élő és dolgozó embereket is. Munkájuk eredménye már nem függ olyan nagymértékben az időjárás szeszélyétől, munkájuk alapján így több terméket állítanak elő. A biztos növénytermelésre nyugodtabban alapozhatják az állandó foglalkozást és folyamatos árbevételt nyújtó állattenyésztési ágazatokat. Ügy fogalmaznám, hogy a meliorációra fordított befektetés viszonylag rövid idő alatt üzemi és népgazdasági szinten egyaránt megtérül. Azt is mondhatom, hogy társadalompolitikai vetületét tekintve, a komplex meliorációs tevékenység még szilárdabbá teszi a mezőgazdasági termelést, biztos jövedelmet, megélhetést tud nyújtani az itt dolgozóknak, nagymértékben növelve ezzel a táj, az itt levő községek népességmegtartó erejét. Ugyanúgy, ahogy a mezőgazdasági területek, az itt levő települések, községek ki vannak téve a belvíz károsító hatásainak. Ahhoz, hogy a lakosság közérzete még kiegyensúlyozottabb legyen, ezekben a községekben szükséges, hogy a lakóépületeket meg tudjuk védeni a belvizek károsításaitól. Egy-egy belvizes esztendő után tetemes a belvízkárt szenvedő lakóépületek száma. Nekem is az a javaslatom, hogy a települések belvízmentesítését a mezőgazdasági területek komplex meliorációjával összehangoltan kellene a továbbiakban is megoldani. Feltehetően az így összehangolt, szervezett belvízelvezetés összességében az egész feladat megoldását olcsóbbá is tenné. A belvíztől veszélyeztetett területeken élő és dolgozó emberekben és bennem is megvan a bizakodás, hogy a VI. és VII. ötéves tervben előirányzottak alapján és ütemben folytatódhat megyénken belül e népgazdaságilag, üzemileg és állampolgároknak személy szerint is hasznos tevékenység, a komplex melioráció. Tisztelt Országgyűlés! Végezetül elmondanám, hogy a megyei csoportülésen nagy aktivitással vitattuk meg a beszámolót. Megállapítottuk, hogy ez komplexen határozza meg a vízgazdálkodás továbbfejlesztésének közép- és hoszszú távú feladatait. Megyénk az ár, de különösen belvíz vonatkozásában az ország egyik legveszélyeztetettebb területei közé tartozik. Ebből a tényből kiindulva, mint már arról említést tettem észrevételezzük, hogy a jelenlegi helyzet megítélésénél a közép- és hosszú távú feladatok, területek súlyozásánál Hajdú-Bihar megye gondjai, ez irányú feladatai esetleges sorra kerülése a beszámolóban nincs rangsorolva. Hajdú-Bihar megye is azonos gondokkal küzd, mint a beszámolóban felsorolt megyék. Például a bihari tér-