Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1053 Az országgyűlés 17. ülése, 1982. október 8-án, pénteken 1054 lehet legeredményesebben megoldani. Heves megyei képviselőtársaimmal ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek azt a fejlesztést, amelyet ezen a szakterületen elértünk. Az V. ötéves tervidőszak során az anyagi források koordinált felhasználásával, egyben a lakosság fokozott anyagi teherviselésével közel egymilliárd forintos fejlesztést valósítottunk meg megyénkben. A tervidőszak végére a megyében 76 település 275 ezer lakója részesült vezetékes vízellátásban. Ugyanakkor tíz közegészségileg veszélyeztetett község lajtkocsis vízellátását szerveztük meg. A VI. ötéves tervelőirányzatok az előző tervidőszakéhoz hasonlóak. Ez az igen szép fejlesztés még inkább mutatja a különbséget az ellátatlan települések életformájában és színvonalában. Megyénk 39 ilyen községének lakói kedvezőtlen vízgazdálkodási és nagyrészt kedvezőtlen gazdasági helyzetűek. Ennek ellenére nagymértékű anyagi teherviselésre is vállalkoznak, hogy vízműveik mielőbb megépíthetők legyenek. Ezért is szükséges a fejlesztési támogatások terv szerinti biztosítása, ha lehet, fokozására van szükség, az OTP-hitellehetőségek bővítésére is, esetleg igény szerinti biztosítására az alapellátás fejlesztéséhez a kistelepüléseken nagyon nagy szükség lenne. Ugyanakkor az egyszerűbb műszaki megoldások kidolgozására és alkalmazására is szükség lehet, mert az aprófalvak az egyre gyakoribb tsz-támogatásokkal együtt sem képesek a szokásos művek költségfedezetét előteremteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1977. évi országgyűlési vitában is felszólaltam és a visontai külszíni fejtés víztelenítéséből származó káros hatásokat szóvá tettem. Ezek a hatások azóta sem csökkentek, sőt újabb területekre is kiterjedtek. A szakemberek szerint egyes körzetekben ma már a növénytermelést is érintik. Félünk, hogy az új bányavíztelenítéssel a most megépült vízműveinket is károsítani fogják. Szükségesnek tartjuk, hogy az illetékes bányászati szervek az eddigi károsodások elhárítására, illetve az újak kialakulásának megakadályozására intézkedjenek. Ugyanakkor az elháríthatatlan károsodásokat határozzák meg és gondoskodjanak az új víznyerőhelyek, vízművek kialakításáról, valamint tározók építésével, a zárógödrök tározóvá alakításával mielőbb oldjuk meg a vízgazdálkodási viszonyok rekultivációját is. Szükséges, hogy a majd későbbi nagyberuházásoknál, például a recski bányafejlesztésnél, a teljes körű környezetvédelem és vízgazdálkodási rendszer megvalósítását is időben irányozzuk elő. Tisztelt Képviselőtársak! A közelmúltban a vízhiány, a szárazság okozott gondokat, de jól emlékszünk azokra az időszakokra, amikor a rendkívüli árvizek és belvizek nehezítették életünket, veszélyeztették községeinket, lakóházainkat, egész eddigi munkánk eredményeit. E nehéz helyzetben az önzetlen, jól szervezett védekezési munka volt segítségünkre. Azóta a vízkárelhárítási művek örvendetes fejlesztésére került sor, amit köszönünk az illetékeseknek. Mindezek ellenére jelentős még az elvégzendő munka, hiszen a vízkárok kialakulásának lehetősége még fennáll. Egyetértünk a vízügyi és a mezőgazdasági szakemberek azon meghatározásával, hogy ezt a feladatot eredményesen csak komplex módon lehet megoldani. Ebbe a komplexitásba véleményünk szerint a községek belterületi vízrendezése is bele kell, hogy tartozzék. Ott élnek az emberek, ott folyik a mezőgazdasági termelés jelentős hányada, ott halmozódik fel a nemzeti vagyon tetemes része, melynek veszélyeztetettsége az anyagi kockázaton túl igen komoly politikai és hangulati kérdéseket is felvet. Éppen ezért indokolt a térségi, valamint egyéb területi vízrendezésekhez kapcsolódóan a belterületek vízrendezésének anyagi feltételeit a különböző ágazati források — vízügyi, mezőgazdasági, tanácsi támogatások — biztosításával megteremteni. Azt is természetesnek tartjuk, hogy ilyen esetekben a lakosság is részt vállaljon a megvalósítás terheiből, külön erre a célra létrehozott társulatok szervezeti kereteiben. A komplex vízrendezések anyagi forrásának megteremtésén túl fontos, hogy ezekre a térségekre koncentrálódjék a rendezéshez szükséges műszaki kapacitás a szükséges építési anyagokkal. Ne hátráltassa anyaghiány, kapacitáshiány a felelősen és célszerűen megítélt pénzeszközök felhasználását. Szükségesnek tartjuk a komplexitás olyan érvényesítését is, hogy csak a káros vizek kerüljenek elvezetésre, a vízbő időszak fölös vizeinek hasznosítására épüljenek meg azok a tározók — például a Felső-Tarna-völgyben —, amelyek az alsó területek mentesítését és a vizek hasznosítását képesek biztosítani. Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kívántam szűkebb hazánk, Heves megye közérdeklődésre is számot tartó vízgazdálkodási kérdéseiről önöket tájékoztatni, egyben a kormányzati szervek támogatását kérni feladataink megoldásához, újra hangsúlyozva, hogy azok terheiből a megye lakossága erejéhez mérten ezután is kiveszi részét. Megköszönve az eddig végzett munkát és képviselőtársaim figyelmét, az előterjesztett beszámolót a magam részéről elfogadom, és azt önöknek jó szívvel elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Dohoczky Antal képviselőtársunk felszólalása következik. DOHOCZKY ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Jóleső érzés foglalkozni a vízgazdálkodás számadataival. Manapság, amikor sokszor csak a gondokról hall az ember, jó dolog arról olvasni és hallani, hogy az ország vízgazdálkodásában — kiváltképpen ennek a lakosságot érintő részében — töretlen a haladás. Megérdemlik az elismerést mindazok, akik ezen fáradoznak. E bevezető is sejteti, hogy a lakosság vízellátásáról kívánok szólni. A számok azt jelzik, hogy a lakosság közműves vízellátásának gyors javulását mutató átlagszámok mögött azért nemcsak meghúzódnak, de most már ki is bújnak azok a gondok, feszültségek, amelyek a nehe-