Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1035 Az országgyűlés 17. ülése, Tisztelt Országgyűlés! Megyénkben az egész bűnözésben a vagyon elleni bűncselekmények aránya 55—57 százalék között változik, és ez mind a társadalmi, mind a személyi tulajdon esetében emelkedő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy a bűnözésben tapasztalható emelkedés gyakorlatilag azonos a vagyon elleni bűnözés növekedésével. A társadalmi tulajdon meghatározó voltát, népgazdasági jelentőségét mindenki megértéssel fogadja, mégis azt tapasztaljuk, hogy a gyakorlatban ez az elv már nem érvényesül ilyen következetesen. A közvagyon kezelése, védelme területén ma is gond az alapvető biztonsági berendezések hiánya, a nem megfelelő őrzés és tárolás, laza bizonylati fegyelem és a fogyatékos ellenőrzés. A gazdasági vezetők szemléletében is jelentkeznek hiányosságok. Az új gazdasági lehetőségek feltárására irányuló törekvések mellett, a már meglevő anyagi eszközökre, ezek megóvására és megvédésére nem fordítanak kellő figyelmet. A szemléleti hibákon túl, az érdekeltségi viszonyok sem hatnak megfelelően ez irányban, mivel a társadalmi tulajdont kezelők sem anyagilag, sem erkölcsileg nem eléggé érdekeltek a vagyonvédelemben. Az elkövetett bűncselekmények vizsgálata az esetek döntő hányadában csak az elkövető magatartására terjed ki. Kevésbé vagy egyáltalán nem vizsgálják a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek súlyos megszegését, elhanyagolását. A mulasztók esetében általában sem erkölcsi, sem anyagi elmarasztalás nem történik, megelégszünk az elkövető felelősségre vonásával. A vagyonkezelői, vagyonvédelmi kötelességek hasonló elmulasztása tapasztalható a személyi tulajdon körében is. Jellemző, hogy az emberek fáradságos, gyakran jelentős többletmunkával biztosítanak maguknak jövedelmet, szereznek különböző anyagi javakat, de ezeket nem óvják megfelelően. Az emberek hanyagsága, felelőtlensége szinte kínálja a lehetőséget a bűncselekmény elkövetésére. Nem ritka, hogy az emberek ittas állapotban még kevésbé vigyáznak értékeikre. Felélőtlenül ismerkedve, vagy más módon olyan helyzetbe hozzák önmagukat, amellyel jelentősen hozzájárulnak a bűncselekmények elkövetéséhez. Ilyen esetekben azután bűnüldöző szerveink munkája is nehezebb, a megelőzés és felderítés kevésbé eredményes. Ügy ítélem meg, hogy az emberek egy részénél egyik tulajdoni forma esetében sem alakult még ki a helyesen értelmezett tulajdonosi szemlélet, az a felfogás, amely a társadalmi tulajdont valóban a közösség tulajdonának tekinti, s elsődlegességét annak védelmében, megóvásában és gondos kezelésében is érvényesíti. Az a felfogás, amely a munkával megteremtett személyi javak megőrzésében, körültekintőbb állampolgári magatartásban nyilvánul meg. Meggyőződésem, hogy a köz-, a más és a saját tulajdon védelmének és tiszteletének még inkább az állampolgári fegyelem szerves részévé kell válnia. Tisztelt Országgyűlés! A bűnözés káros társadalmi hatásának az eddigieknél eredményesebb leküzdésében nagy 1982. október 8-án, pénteken 1036 szerepe van a bűnüldöző szervek megelőző, felderítő munkája javításának. A megelőzés, a nevelés és a visszatartás érdekében egyaránt fontos a következetes, a jogpolitikai elveknek megfelelően differenciált, indokolt esetben szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlat erősítése. Mindezeken túl, a társadalmi összefogás további szélesítésével, a felvilágosító-nevelőmunka tartalmasabbá tételével, az állampolgári tudat és fegyelem szilárdításával érhetjük el a kívánt eredményeket. E téren a társadalmi összefogás részeként a család, a munkahely, a közösség felelősségének is fokozottabban kell jelentkeznie. Bizonyos vagyok abban, hogy a közrend és a közbiztonság helyzetének mostani megvitatása a bűnüldöző és igazságügyi szervek munkájának továbbfejlődését, a bűnözés elleni társadalmi összefogás eredményességét hatékonyan fogja elősegíteni. (Taps.) ELNÖK: Koczmann Ferencné képviselőtársunk felszólalása következik. KOCZMANN FERENCNÉ: Tisztelt Országgyűlés ! Kedves Képviselőtársaim ! Győr-Sopron megyében a közrend, közbiztonság helyzetét, a rendőrség munkáját több fórum tárgyalta. Egyetértek a megállapításokkal, hogy a közrend, a közbiztonság szilárd, törvényes rend van, biztosított a nyugodt munkavégzéshez az alkotó légkör. Megyénk az ország bűnügyileg közepesen fertőzött területei közé tartozik. Az összbűnözésen belül a legnagyobb arányt a vagyon elleni bűncselekmények képezik, amelyek az utóbbi években folyamatosan emelkednek. Az ismertté vált társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények évente négy-ötmillió forint kárt okoznak. Leggyakoribb a lopás, a betöréses lopás és a sikkasztás. Gyakrabban fordul elő az állami, a szövetkezeti kereskedelem, az építőipari, valamint a mezőgazdasági ágazat területén. A Minisztertanács is több alkalommal foglalkozott a vagyonvédelem helyzetével, és több fontos határozatot hozott. Sajnos, nem eléggé szervezett a határozatok végrehajtása, ellenőrzése. Ennek következményeképpen lazaságok tapasztalhatók a pénzőrzés, az értékek tárolása, a védőberendezések felszerelése és a technikai berendezések alkalmazása területén. Egyes vezetőknél tapasztalható, hogy a társadalmi tulajdonban gondatlanságból, hanyagságból kárt okozókat védelmükbe veszik. Ez év tavaszán egyik gazdaságunkban felelőtlenségből és hanyagságból 74 — egyenként 5000 liter tejet adó — tehén pusztult el. Az eddigi vizsgálat szerint nem tudatos kár, hanem hanyagság történt. A gazdaság egyik felelős vezetőjének az volt a véleménye, hogy a hanyagságért felelős nagyon rendes ember, a közeljövőben lesz 60 éves, s hogy az ilyen jellegű hanyagság megtörténhet. Én sajnálom az ilyen, hanyagságból kárt okozó embert, de nem értek egyet, hogy ilyen mindenkivel megtörténhet. Mert mi lenne velünk, ha természetesnek vennénk az ilyen károkozás előfordulását? Egyes vezetők hajlamosabbak a társadalmi tulajdonban okozott kár elnézésére, sokkal erőteljesebb a véleményük, ha a személyi tulajdon-