Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1031 Az országgyűlés 17. ülése, 1982. október 8-án, pénteken 1032 ELNÖK: Sebesi Lászlóné képviselőtársunk felszólalása következik. SEBESI LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A közrend és közbiztonság helyzete, annak alakulása mindannyiunkat érdeklő téma. Csak nyugodt légkörben tudunk dolgozni, pihenni vagy éppen szórakozni. Békés megye a bűnözés terén az ország kevésbé fertőzött megyéi közé tartozik. Ennek alapján valamennyi bűnügyi kategóriában évek óta kedvezőbb a helyzetünk az országos átlagnál. Ebben nagy szerepet játszik rendőri szerveink, és a jelentős számú, áldozatkész, önkéntes társadalmi segítő jó munkája is. Számos önkéntes rendőr, ifjúgárdista és közlekedési úttörő vesz részt a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatok megoldásában jelentős segítséget adnak a társ fegyveres szervek, a határőrség, a honvédség és a munkásőrség. Jól segíti munkájukat a tűzoltóság, a jelentős számú önkéntes tűzoltóival, a vám- és pénzügyőrség. Jó felkészültségüket és bátor helytállásukat bebizonyították a jelentősebb karhatalmi feladatok teljesítésével, elsősorban az árvizek idején. Ennek ellenére megyénkben is tapasztalható a bűnözés káros hatása, és ezen belül egyes bűncselekmények gyakori előfordulása, melyek visszaszorítása rendőri szerveinken kívül az egész társadalom feladata. Felszólalásomban főként a gyermekeket és az ifjúságot érintő problémákkal kívánok foglalkozni. A belügyminiszteri jelentés említést lett az erőszakos garázda jellegű bűncselekményéről, melyek általában az iszákos életmód velejárói. Ezeknek a bűncselekményeknek nagyon gyakran a védtelen gyermekek a szenvedő alanyai, k edagógustársaim a megmondhatói, milyen szomorú látványt nyújt az olyan kisgyermek, aki az iskolában a kimerültségtől és az álmosságtol elalszik a padban, mivel a garázda szülő eiol éjjel a szabadba vagy legjobb esetben valamelyik szomszédhoz menekült, és a félelemtől reszketve töltötte az éjszakát. Az ilyen szülő testi-lelki gyötrelemnek teszi ki gyermekét. Ezeknek a családoknak legtöbbször anyagi segítségre is szükségük van, mert a gyermekek élelmezésére, öltöztetésére és tanszervásárlásra már semmi sem marad a keresetből, de az is előfordul, hogy egyébként életerős szülő csak alkalmi munkát vállal, vagy munkahelyén éppen csak annyit dolgozik, hogy a gyermekei után járó családi pótlék folyósításához való jogát el ne veszítse. Sok esetben a gyermekek iskoláztatásával sem törődnek. A családlátogatást végző pedagógust azzal bocsátják útjára, hogy ha azt akarja, hogy a gyerek iskolába menjen, akkor öltöztesse fel a tanító néni, és lássa el tanszerekkel, mert neki ilyesmire nincs pénze, s a napköziben pedig kapjon ebédet, természetesen azt is ingyen. Megyénkben átlagosan 2 ezer veszélyeztetett kiskorú gyermek van, ezek 30 százaléka a szülők alkoholizmusa miatt veszélyeztetettek. A veszélyeztetett kiskorúak részére 1 millió 353 ezer forint rendkívüli segélyt folyósítottak az elmúlt évben. 539 kiskorú részesült rendszeres segélyezésben, a segélyek összege 3,7 millió forint. A gyermekkorban elszenvedett lelki sérülést egy életen keresztül nem lehet kiheverni. A köz£2 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ lekedésben súlyos bűncselekménynek számít a cserbenhagyás, de ki bünteti meg a gyermekeit cserbenhagyó szülőt? Emberi kötelességünk segíteni a betegeket, a védteleneket, akik önhibájukon kívül jutottak nehéz helyzetbe, de gondoskodni kellene arról is, hogy minden egészséges ember maga teremtse elő gyermeke neveléséhez a szükséges anyagi javakat. Ne lophassa senki a napot abban a reményben, hogy míg ő garázdálkodik, addig egy egész társadalom dolgozik helyette. Számtalan esetben kimutatták már azt, hogy egyes bűncselekmények elkövetésének nagy részben az alkoholfogyasztás volt az indítóoka. Ez kitűnt a miniszteri beszámolóból is, de a legutóbbi Kék fény adásában is láthattunk erre több példát. A bűntényt és annak előzményeit megállapítják a szakértők, a nagyközönség tudomásul veszi, de mit teszünk ellene? Alkalom szüli a tolvajt — tartja a közmondás. És valljuk be őszintén, alkalomban nálunk nincs hiány. Születésnap, névnap, kinevezés, előlépés, bevonulás, leszerelés, nyugdíjazás és sorolhatnám a végtelenségig az ünnepeket és egyéb alkalmakat. Kiszolgálóhelyekben sincs hiány. Italboltok, presszók, bárok, klubok, utasellátók, vonatok étkezőkocsijai és művelődési házak büféi, de ezt sem kívánom tovább sorolni. Túl sok van belőlük. Nálunk például a közel 5 ezer lelket számláló nagyközségben 14 helyen lehet kapni szeszes italt. Nyolc helyen mérik, hat helyen palackozva kapható. Megannyi hely és alkalom arra, hogy a gyenge akaratú felnőtt és fiatal elinduljon a bűnözés útján. Az utóbbi időben egyre több panasz hangzik el a szerződéses és magánkézben levő vendéglátó- és szórakozóhelyek nyitva tartásával kapcsolatban. Tudomásom szerint ezekben az egységekben a nyitva tartás, illetve zárás idejét a bérlő vagy tulajdonos maga határozhatja meg, nem törődve a környék lakóinak nyugalmával. A napokban egy tanácsülés közrend-közbiztonsággal kapcsolatos anyagában a következőket olvastam. „A község területén a közrend, közbiztonság jónak mondható, kisebb rendzavarások a korábbi időhöz képest szaporodtak, mely abból adódik, hogy hetente három-négy esetben diszkórendezvények vannak a nyilvános szórakozóhelyeken, ahol a fiatalkorúak lerészegednek, ide tartozik még az is, hogy a nyilvános szórakozóhelyek a korábbi 24 óra helyett hajnal 2 és 4 óráig vannak nyitva." Eddig az idézet, amelyben szinte bocsánatos bűnnek tűnik az, hogy a fiatalkorúak lerészegednek. Még mielőtt bárki félreértené, kijelentem, hogy szeretem a fiatalokat, és nem vagyok ellene a fiatalok kulturált szórakozásának. Tudom, hogy szükségük van a szórakozásra, a táncra, de nem a fenti formában, és sajnos, ez nem egyedi eset. A fiatal szervezetnek is szüksége van pihenésre. Hogyan tudnak ezek a fiatalok másnap, illetve aznap helytállni a tanulásban vagy a munkában? Ilyen éjszaka után annak is ki vannak téve, hogy a hajnali randalírozás következményeként nem a munkahelyen, hanem a rendőrségen találják magukat. A fiatalok többsége igényli a kulturált szórakozási lehetőséget, de a táncmulatságok gyakran még a művelődési házakban is botrányba