Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-17

1031 Az országgyűlés 17. ülése, 1982. október 8-án, pénteken 1032 ELNÖK: Sebesi Lászlóné képviselőtársunk felszólalása következik. SEBESI LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A közrend és közbiztonság helyzete, annak alakulása mindannyiunkat érdeklő téma. Csak nyugodt légkörben tudunk dolgozni, pihenni vagy éppen szórakozni. Békés megye a bűnözés terén az ország kevésbé fertőzött megyéi közé tartozik. Ennek alapján valamennyi bűnügyi ka­tegóriában évek óta kedvezőbb a helyzetünk az országos átlagnál. Ebben nagy szerepet játszik rendőri szerveink, és a jelentős számú, áldozat­kész, önkéntes társadalmi segítő jó munkája is. Számos önkéntes rendőr, ifjúgárdista és köz­lekedési úttörő vesz részt a közbiztonsággal kap­csolatos feladatok ellátásában. A feladatok meg­oldásában jelentős segítséget adnak a társ fegy­veres szervek, a határőrség, a honvédség és a munkásőrség. Jól segíti munkájukat a tűzoltó­ság, a jelentős számú önkéntes tűzoltóival, a vám- és pénzügyőrség. Jó felkészültségüket és bá­tor helytállásukat bebizonyították a jelentősebb karhatalmi feladatok teljesítésével, elsősorban az árvizek idején. Ennek ellenére megyénkben is tapasztalható a bűnözés káros hatása, és ezen belül egyes bűncselekmények gyakori előfordu­lása, melyek visszaszorítása rendőri szerveinken kívül az egész társadalom feladata. Felszólalásomban főként a gyermekeket és az ifjúságot érintő problémákkal kívánok fog­lalkozni. A belügyminiszteri jelentés említést lett az erőszakos garázda jellegű bűncselekmé­nyéről, melyek általában az iszákos életmód ve­lejárói. Ezeknek a bűncselekményeknek nagyon gyakran a védtelen gyermekek a szenvedő ala­nyai, k edagógustársaim a megmondhatói, milyen szomorú látványt nyújt az olyan kisgyermek, aki az iskolában a kimerültségtől és az álmos­ságtol elalszik a padban, mivel a garázda szülő eiol éjjel a szabadba vagy legjobb esetben va­lamelyik szomszédhoz menekült, és a félelemtől reszketve töltötte az éjszakát. Az ilyen szülő testi-lelki gyötrelemnek teszi ki gyermekét. Ezeknek a családoknak legtöbb­ször anyagi segítségre is szükségük van, mert a gyermekek élelmezésére, öltöztetésére és tan­szervásárlásra már semmi sem marad a kereset­ből, de az is előfordul, hogy egyébként életerős szülő csak alkalmi munkát vállal, vagy munka­helyén éppen csak annyit dolgozik, hogy a gyer­mekei után járó családi pótlék folyósításához való jogát el ne veszítse. Sok esetben a gyerme­kek iskoláztatásával sem törődnek. A család­látogatást végző pedagógust azzal bocsátják út­jára, hogy ha azt akarja, hogy a gyerek iskolába menjen, akkor öltöztesse fel a tanító néni, és lássa el tanszerekkel, mert neki ilyesmire nincs pénze, s a napköziben pedig kapjon ebédet, ter­mészetesen azt is ingyen. Megyénkben átlagosan 2 ezer veszélyezte­tett kiskorú gyermek van, ezek 30 százaléka a szülők alkoholizmusa miatt veszélyeztetettek. A veszélyeztetett kiskorúak részére 1 millió 353 ezer forint rendkívüli segélyt folyósítottak az elmúlt évben. 539 kiskorú részesült rendszeres segélyezésben, a segélyek összege 3,7 millió fo­rint. A gyermekkorban elszenvedett lelki sérülést egy életen keresztül nem lehet kiheverni. A köz­£2 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ lekedésben súlyos bűncselekménynek számít a cserbenhagyás, de ki bünteti meg a gyermekeit cserbenhagyó szülőt? Emberi kötelességünk se­gíteni a betegeket, a védteleneket, akik önhibá­jukon kívül jutottak nehéz helyzetbe, de gon­doskodni kellene arról is, hogy minden egészsé­ges ember maga teremtse elő gyermeke nevelé­séhez a szükséges anyagi javakat. Ne lophassa senki a napot abban a reményben, hogy míg ő garázdálkodik, addig egy egész társadalom dol­gozik helyette. Számtalan esetben kimutatták már azt, hogy egyes bűncselekmények elkövetésének nagy részben az alkoholfogyasztás volt az indítóoka. Ez kitűnt a miniszteri beszámolóból is, de a leg­utóbbi Kék fény adásában is láthattunk erre több példát. A bűntényt és annak előzményeit megállapítják a szakértők, a nagyközönség tudo­másul veszi, de mit teszünk ellene? Alkalom szüli a tolvajt — tartja a közmon­dás. És valljuk be őszintén, alkalomban nálunk nincs hiány. Születésnap, névnap, kinevezés, elő­lépés, bevonulás, leszerelés, nyugdíjazás és so­rolhatnám a végtelenségig az ünnepeket és egyéb alkalmakat. Kiszolgálóhelyekben sincs hiány. Italboltok, presszók, bárok, klubok, utasellátók, vonatok étkezőkocsijai és művelődési házak bü­féi, de ezt sem kívánom tovább sorolni. Túl sok van belőlük. Nálunk például a közel 5 ezer lel­ket számláló nagyközségben 14 helyen lehet kap­ni szeszes italt. Nyolc helyen mérik, hat helyen palackozva kapható. Megannyi hely és alkalom arra, hogy a gyenge akaratú felnőtt és fiatal el­induljon a bűnözés útján. Az utóbbi időben egyre több panasz hang­zik el a szerződéses és magánkézben levő ven­déglátó- és szórakozóhelyek nyitva tartásával kapcsolatban. Tudomásom szerint ezekben az egységekben a nyitva tartás, illetve zárás idejét a bérlő vagy tulajdonos maga határozhatja meg, nem törődve a környék lakóinak nyugalmával. A napokban egy tanácsülés közrend-közbizton­sággal kapcsolatos anyagában a következőket ol­vastam. „A község területén a közrend, közbiz­tonság jónak mondható, kisebb rendzavarások a korábbi időhöz képest szaporodtak, mely abból adódik, hogy hetente három-négy esetben disz­kórendezvények vannak a nyilvános szórakozó­helyeken, ahol a fiatalkorúak lerészegednek, ide tartozik még az is, hogy a nyilvános szórakozó­helyek a korábbi 24 óra helyett hajnal 2 és 4 óráig vannak nyitva." Eddig az idézet, amelyben szinte bocsánatos bűnnek tűnik az, hogy a fiatal­korúak lerészegednek. Még mielőtt bárki félreértené, kijelentem, hogy szeretem a fiatalokat, és nem vagyok ellene a fiatalok kulturált szórakozásának. Tudom, hogy szükségük van a szórakozásra, a táncra, de nem a fenti formában, és sajnos, ez nem egyedi eset. A fiatal szervezetnek is szüksége van pi­henésre. Hogyan tudnak ezek a fiatalok más­nap, illetve aznap helytállni a tanulásban vagy a munkában? Ilyen éjszaka után annak is ki vannak téve, hogy a hajnali randalírozás követ­kezményeként nem a munkahelyen, hanem a rendőrségen találják magukat. A fiatalok többsége igényli a kulturált szó­rakozási lehetőséget, de a táncmulatságok gyak­ran még a művelődési házakban is botrányba

Next

/
Thumbnails
Contents