Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-2

93 Az Országgyűlés 2. ülése, 1980 tósan a népgazdaság egyensúlyát, szilárdíthatjuk meg az elért életszínvonalat és teremthetjük meg a továbblépés feltételeit. Ez csak az egész társadalom céltudatos erőfeszítésével, gazdasági erőforrásaink ésszerű, takarékosabb felhaszná­lásával valósulhat meg. Úgy vélem, ezek a fel­adatok, amellett, hogy mindennapi kérdések, egyben gazdaságpolitikánk stratégiai célját is szolgálják. Ebből következik, hogy a kormány­zati program teljesítését, részterületeinek meg­valósítását valamennyiünknek nap mint nap nemcsak módunkban áll, de kötelességünk is tá­mogatni. Szolnok megyében is a kitűzött célok végre­hajtásának kedvező, objektív és szubjektív felté­telei megvannak. Az elmúlt években jól átgon­dolt és tudatos fejlesztések útján gyarapodtak a termelés olyan tárgyi és személyi feltételei, ame­lyek biztos alapot adnak a minőségi tényezők kibontakozásához. Ez azonban önmagában kevés lenne, ha a gazdaság parancsnoki kara nem len­ne felkészült, kezdeményező és ésszerű kockáza­tot vállaló. E téren is lényeges az előrehaladás. Ma már a politikai, társadalmi tevékenység és a gazdasági munka középpontjába — miután a célok mindinkább világosak — a végrehajtás kerül. Eddigi fejlődésünket és jelen helyzetün­ket kritikusan értékelve azonban tudjuk, hogy még mindig jelentős tartalékokkal rendelke­zünk. Elsősorban ezek kiaknázásával, teljesít­ményünket növelve támogathatjuk eredménye­sen a kormány programját. A tartalékokra ala­pozva iparunk fejlődését, a kivitel gazdaságos növelését a behozatal hazai anyagokkal való ésszerű helyettesítésével és a belföldi kínálati viszonyok javításával tovább szorgalmazzuk. Ehhez a koncepcióhoz az V. ötéves tervi iparfejlesztésünk igen jelentős bázist, lehetősé­get teremtett. Ügy látjuk, hogy fokozható a ter­melési szerkezetátalakító gazdaságirányító munka. Különösen feldolgozó ipari vállalataink­nál kell ezen a téren előrelépni. A kormány­program szelektív fejlesztésre vonatkozó terve­zete átgondolt, figyelembe veszi a lehetőségeket és a szükségletet. Eddigi eredményességét me­gyénkben is mutatja, hogy a jó minőségű és gazdaságosan értékesíthető termékek termelése került ipari vállalatainknál és szövetkezeteink­ben előtérbe. Ezt igazolja, hogy 1976 és 1979 között az összértékesítés 50 százalékos növeke­dése mellett a külkereskedelmi eladás megkét­szereződött. A szelektív fejlesztésben nagy jelentőségű, a nemzetközi versenyképesség javítására ösztö­nöz a jelenlegi hitelpolitika. Megyénk vállalatai 5 milliárd forintot meghaladó exportfejlesztő, illetve importpótló fejlesztést ennek igénybe­vételével valósítanak meg. Hatására felgyorsult a termékszerkezet korszerűsítése és bővült a mi­nőségi követelményeknek megfelelő termékek köre. A martfűi növényolajgyár, a Tiszamenti Vegyiművek nátriumdipoíitfoszfát-üzeme, a zagyvarékasi modern barofi-feldolgozó és szá­mos rekonstrukció alapozza meg ipari termelé­sünknek a követelményeknek megfelelő további fejlődését. A termelésszerkezetet a mezőgazda­ságban a piaci igényekhez alkalmazkodva már eddig is korszerűsítettük, a pozitív tendenciá­kat tovább erősítettük. Kiemelt feladatnak tart­szeptember 25-én, csütörtökön 94 juk a gabonatermelést, ezen belül a búza és ku­korica termelésének dinamikus fejlesztését. Ezzel párhuzamosan a növénytermelésben rangos helyet foglal el a napraforgó és a cukor­répa. Céljaink realitását bizonyítják a tények. Az V. ötéves terv időszakában búzából 16 szá­zalékkal többet, napraforgóból közel háromszor annyit termeltünk, mint az előző tervciklusban. Az állattenyésztés az elmúlt öt évben dinamiku­san fejlődött. Gyarapodott a törzsállomány, ja­vultak a hozamok. Teljesül a megye hústerme­lésének 30—35 százalékos előirányzott növeke­dése. Ügy érzem, a kormányprogrammal egye­zően járunk el, amikor azt tervezzük, hogy a szántóföldi takarmányterületek csökkentése mel­lett az ősgyepek kultúrállapotba hozásával, a növénytermelés melléktermékeinek felhaszná­lásával növeljük tovább a hústermelést. Az ed­dig elért eredmények alapján úgy ítéljük meg, hogy a megye mezőgazdasága az 1976. és 1979. évi kedvezőtlen időjárás és az elemi károk miatt történt kiesések ellenére is teljesíti a középtávra meghatározott termelésnövekedést. A kormányprogram céljaival egyezően fon­tos feladatunknak tekintjük, hogy az elkövet­kező években a termelés mennyiségi növelését összhangba hozzuk a hatékonyabb gazdálkodás­sal. Itt még legtöbb tartalékunk a mezőgazdaság fő termelési eszközének, a termőföld eddigi­nél racionálisabb felhasználásában van. Tervezzük a termelés agrár-ökológiai viszo­nyainknak megfelelő jobb területi elhelyezését, a földvédelemre vonatkozó törvény következe­tes betartását, a jelenleg úgynevezett „kivett" területek egy részének a mezőgazdasági műve­lésbe történő ismételt bevonását. Az elmúlt két évben számba vettük a megye mezőgazdasági üzemeinek anyag- és energiagazdálkodását. Ennek alapján azt tervezzük, hogy a takarmá­nyok, a kémiai anyagok és az energiahordozók felhasználása terén a termelési rendszerek, tár­sulások, gazdálkodó egységek elé nagyobb köve­telményeket állítunk. A tudomány eredményei­nek gyakorlati alkalmazásával csökkentjük a rá­fordításokat. A mezőgazdaságban alkalmazott biológiai— műszaki—kémiai módszereknek az eddiginél jobban kell szolgálniuk a hatékony gazdálko­dást. További előrehaladásunknak feltétele a mezőgazdaság évenkénti termésingadozásának mérséklése. Az objektív természeti tényezők is­meretében a korábbi évek tapasztalatai szerint a talajerő és a víz optimumba hozása terén van a legtöbb lehetőségünk és tennivalónk. Ezt a ko­rábbi ötéves tervidőszakokban megalapoztuk, most a kiteljesedés, a komplettírozás időszaka kell, hogy következzen. Gondolunk a Tiszatájon például a káros vizek elvezetésére, az öntözéses gazdálkodás szakszerűbbé tételére. A mezőgazdaság tartós és kiegyensúlyozott fejlesztésében igen nagy lehe­tőség adódik a vízkároktól veszélyeztetett terü­leteink meliorációjával. A Tisza vízgyűjtő terü­lete megkülönböztetett kormányzati kezelésének örülünk és támogatjuk. Szükségesnek tartjuk a mezőgazdasági ter­melésünk mintegy 30 százalékát kitevő háztáji és kisegítő gazdasági termelés tervszerűbbé, ha-

Next

/
Thumbnails
Contents