Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-15

923 Az országgyűlés 15. ülése, 1982. június 17-én, csütörtökön 924 kedelem kulturáltságának javításához, a kereskede­lem fogyasztókat befolyásoló szerepének erősíté­séhez és a kereskedelmi dolgozók munkakörülmé­nyeinek javításához szükséges lesz a jövőben a ke­reskedelmi árrések hozzáigazítása ezekhez a kívá­nalmakhoz, különösen az élelmiszerkereskedelem­ben. A kereskedelmi bizottság nevében e gondola­tokkal kívántunk hozzájárulni a tárgyalt napirendi pont vitájához. A bizottság nevében a miniszteri beszámoló elfogadását javaslom, a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Radnóti László képviselőtársunk. RADNÓTI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A belkereskedelmi miniszter elvtárs írásban és szó­ban egy olyan beszámolót terjesztett elénk, amely meggyőzően, hitelt érdemlő módon tanúsítja, bizo­nyítja, hogy országszerte spontán módon miért terjedt el és vált szállóigévé a „csak ennél rosszabb ne legyen" kívánság. Áruellátásunk színvonala, nemzetközi össze­hasonlításban is figyelemre méltó eredményt ért el, ami a külföldi sajtó számos elismerő, elemző írá­sából is egyértelműen megállapítható. A megismert miniszteri tájékoztatók azonban önkritikusan és re­álisan feltárják a gondokat is. A felszólalás meg­szokott, szűkre szabott időtartama keretében termé­szetesen csak egy-két problémakörrel foglalkozom. Ezek közül elsőnek a kistelepülések ellátásával kap­csolatos helyzetről szólnék. Az utóbbi években az országgyűlés plénumán is egyre gyakrabban, külön­böző nézőpontokból merülnek fel a lakóterület gondjai, ahol az ország lakosságából milliók élnek ma is; a mai ülésünkön Horváth Lajos elvtárs is és a pénzügyminiszter elvtárs is foglalkozott ezzel bőven. Előtérbe került e települések lakosságmegtartó képességének erősítése. Áz itt élő emberek köz­érzetére, hangulatára nagymértékben hatást gya­korolt az ellátás színvonala. Nem kétséges, hogy a maradás vagy elköltözés elhatározásának egyik nem elhanyagolható befolyásolója az a helyzet, amit az ellátásban tapasztalnak. Itt még van tennivaló bőven. Alapprobléma e települések alap­ellátást szolgáló boltjainak, egyéb kereskedelmi egységeinek gazdaságos működtetése. A boltokban forgalomba hozott fogyasztási cikkek nagyrészének rögzített vagy maximált ára van igen alacsony árréssel. Az egy-két százalékos forgalomarányos állami támogatás közelről sem elégséges a prob­léma megoldására. Még a központi árintézkedésekből eredő fenn­tartási költségek emelkedését sem fedezi. Az állami támogatás arányainak emelésére mostanában köz­tudottan nem lesz mód. Tehát a rentábilis mű­ködés a jelenlegi körülmények között nem bizto­sítható. Emiatt is nehéz a kereskedelmi egységek­hez szakképzett személyzetet beállítani, különösen megfelelő boltvezetőt. Jövedelmük, jutalékuk ala­csony, és nemigen vállalkoznak az új üzemelési formákban való működésre sem, mivel a gazdasá­gos működésre lehetőséget nemigen látnak. Megítélésem szerint elkerülhetetlenné válik, ahogy az előző fölszólaló képviselőtársam is mond­ta, jónéhány árucsoport haszonkulcsának a fölül­vizsgálata még abban az esetben is, ha ez a fo­gyasztói árakra is hatással lenne, amit viszont a következő időszak központi árintézkedései között kellene figyelembe venni. Nem tartható az az ellentmondás, hogy az üzemelési költségek évek óta emelkednek, az árrés pedig marad. Másik megoldási alternatívaként pe­dig javasolnám, hogy a nem alapvető fogyasztási cikkek körében ismét lehetővé kellene tenni az úgynevezett áreltérítések alkalmazását, amit a múlt év végéig az árképzési irányelvek megengedtek. Az áreltérítések összegéből alapot lehetne képez­tetni, elsősorban e kis egységeket üzemeltető köz­pontokkal, amiből hozzájárulhatnának e falusi bol­tok és egyéb kereskedelmi egységek működési fel­tételeinek a megjavításához. A beszámoló tág teret szentel az idegenfor­galom alakulásával összefüggő kérdéseknek is. Az idegenforgalommal kapcsolatos néhány alapvető számszerűsített adat ismeretében az a meggyőző­dés alakult ki az emberben, hogy itt egy olyan népgazdasági ággal állunk szemben, amelyet követ­kezetesen, kiemelten fejleszteni célszerű és szük­ségszerű. Amikor e területen a dollárbevételünk 1978 és 1981 között több mint kétszeresére emel­hető volt, amikor az idegenforgalomból származó dolláraktívum ugyanez idő alatt csaknem négy­szeresére növekedhetett, vagyis a kétszeresre emel­kedett bevételen belül a dolláraktívum növekedése is megduplázódhatott, amihez hozzájött még egy olyan kategorikus megállapítás is, hogy az idegen­forgalmi devizakitermelés gazdaságosabb, mint az áruexporté, akkor e területen mindent el kell kö­vetni, hogy a fejlődés iránya egyenes ívben fölfelé haladjon tovább. Ehhez hazánk adottságai kedve­zőek, adottak, még számottevő kihasználatlan tar­talékaink vannak. Somogy megyei képviselő vagyok. Megyénk az ország legexponáltabb idegenforgalmi körzetei közé tartozik, sok termálforrása, számottevő hosz­szúságú határszakasza és főleg a Balaton miatt. Ezért fokozottabban irányul érdeklődésem e fontos téma felé. Gond, hogy e területen a fejlesztési lehetőség nagy része erősen tőkeigényes. Ehhez csak idegen források igénybevételével juthatunk. Amikor ilyen nagy mértékben megnehezültek és megdrágultak a hitelfelvételi lehetőségek, talán nagyobb erőfeszíté­seket lehetne tenni a közös érdekeltségű, közös vállalatszerű fejlesztések irányában. Az egyik kulcskérdés meglévő létesítményeink gazdaságosabb kihasználtsága érdekében az üdülési szezon meghosszabbításának ügye. Ez is tőkeigé­nyes, mivel többek között uszodák építésével, termálkutak bekötésével és egyéb infrastruktúra kiépítésével jár, viszont megéri, mivel a lényege­sen nagyobb értéket képviselő, már meglévő objek­tumok kihasználását segítené elő. Természetesen az invesztíción kívül sok egyéb tényező javításával is segíthetnők a fejlődést és javíthatnék tovább az idegenforgalom elsősorban minőségi mutatóit, ésszerűbb vendéglátóipari ár­politikával, a nagyobb forgalom, kisebb haszon elv alkalmazásával, a környezeti kulturáltság alap­vető javításával, ezen belül is a sokirányú és jo­gosan kifogásolt mellékhelyiségek tisztasága te­kintetében. Sokat segítene, ha olyan intenzív pro­pagandát folytatnánk, hogy a lakosság legszéle-

Next

/
Thumbnails
Contents