Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-15

915 Az országgyűlés 15. ülése, 1982. június 17-én, csütörtökön 916 áruellátásának javítását is, ahol főként a napicikk­ellátást és a vásárlási körülményeket akarjuk fej­leszteni. Ezt hangsúlyozta egyértelműen a fogyasz­tási szövetkezetek IX. kongresszusa is, meghatároz­va az ezzel kapcsolatos feladatokat, amelyek teljesí­tése egyben a falu népességmegtartó képességét is javítja. Figyelembe véve a szűkösebb beruházási lehe­tőségeket, a jövőben elsősorban a meglévő üzemi há­lózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkal­mazására - mint például az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses értékesítésre — törekszünk. Fejleszteni akarjuk az üzletek technikai felszerelt­ségét, amely egyben megkönnyíti a kereskedelmi dolgozók és a mi ágazatunkban nagyszámú nők munkáját. Vannak még bőven kihasználatlan tartaléka­ink. Például az olyan kereskedelmi célokra alkalmas helyiségek, amelyekben kisebb átalakítással árusí­tani lehet. Jó példa erre a SKÁLA EXPO, és a disz­kont típusú áruházak. A vásárlási körülményeket a nyitvatartási idő is befolyásolja. A kereskedelem az ötnapos munka­hét bevezetésével a nyitvatartást alapvetően a la­kosság igényei szerint határozta meg, ezért nem szű­kítette a heti nyitvatartási időt. Szombaton például nem ügyeleti rendben, hanem lényegében a teljes hálózattal a vásárlók rendelkezésére állunk. Igaz, hogy egy-két órával rövidebb ideig, mint megelőző­en, viszont az itt megtakarított idővel hosszabbítot­tuk meg a csütörtöki és pénteki nyitvatartást. Űgy ítéljük meg, hogy az ötnapos munkahét együtt fog járni a bevásárlási szokások változásával is. Azonban türelemre, jó propagandára, tudatos reklámra és sok új kezdeményezésre van szükség, hogy ez valóban bekövetkezzék. Az eddigi tapasztalatokat a nyitvatartást ille­tően összességében kedvezőnek tartjuk, de a taná­csokkal együtt figyelemmel kísérjük a vásárlási szo­kások alakulását és az év második felében, ahol ez szükséges, a nyitvatartási időt a tanácsokkal együtt kiigazítjuk. Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban növekszik az idegenforgalom politikai, gazdasági jelentősége. Az idegenforgalom kedvező hatást gyakorol társa­dalmi és gazdasági életünkre, elősegíti, hogy a nem­zetközi közvélemény reálisabban ítélje meg társa­dalmi rendszerünket és hozzájárul hazánk nemzet­közi tekintélyének erősödéséhez. A turizmus fontos szerepet tölt be a népek kö­zötti barátság erősítésében, ezért a jövőben is aktív idegenforgalmi politikát óhajtunk folytatni. Állampolgáraink külföldi utazásainak száma évente eléri a 4—5 milliót. Mintegy 1,3 millió dol­gozó vesz részt kedvezményes üdültetésben és 1,4 millió magyar állampolgár üdül kereskedelmi szál­láshelyeken. A jövőben az eddiginél is rugalmasabb árpoli­tikával, új programokkal törekszünk a belföldi tu­risztikai igények jobb kielégítésére. Ez egyben a kulturált időtöltés, az egészséges életmód, a köz­művelődés fontos eszköze, aminek a jelentősége a heti két szabadnap miatt megnőtt. Ezért is fej­lesztjük a még sok helyen elégtelen kirándulóhe­lyeket, olcsóbb szálláshelyeket. Politikai érdekeink is fűződnek ahhoz, hogy kapcsolataink a szocialista országokkal a turizmus útján is erősödjenek. A hazánkat felkereső külföldiek mintegy 85 százaléka innen érkezik, a külföldre utazó magyaroknak pedig 90 százaléka látogat el baráti or­szágokba. Hozzá kell tennem, hogy a tényleges turiz­mus fejlesztésére törekszünk az eddiginél tervsze­rűbben, és azt jobban igazítani kívánjuk fogadó­képességünkhöz. Erre azért is szükség van, mert az elmúlt évek­ben úgy jártunk, mint az egyszeri házigazda, aki túl sok vendéget hívott meg házába, de nem gondos­kodott megfelelő ellátásukról és szállásukról. Mi nem akarunk ilyen házigazdák lenni, ellenkezőleg, el akarjuk kerülni a zsúfoltságot, a lakosság és a turisták ebből származó jogos méltatlankodását. Tőkés idegenforgalmunk számszerűen jóval szerényebben, de — különösen 1979 óta — szintén fejlődik. Ezt jelzi, hogy az ebből származó devizabe­vételeink három év alatt megkétszereződtek. Nőtt az egy turistára jutó bevétel, emelkedett a szerve­zett turizmus aránya is. Ismert, hogy jelentős idegenforgalmi fejleszté­seink vannak folyamatban az osztrák hitelmegálla­podás keretében, és ebben tekintettel vagyunk gyógyidegenforgalmi vonzóerőnk bővítésére is. Az Ausztriával meglévő jószomszédi viszonyt egyébként jelzi nemcsak az idegenforgalmi egyez­mény és együttműködés, amelynek keretében épül­nek a szállodák, hanem az az adat is, hogy a hazánkat felkereső nyugati turisták közül minden harmadik Ausztriából érkezik. Érdekes az az adat is, hogy Ausztriából és a Német Szövetségi Köz­társaságból érkezik hozzánk a nyugati turista több mint kétharmada. Az elmúlt években fejlődött a szállodavállala­tok és az utazási irodák propagandája. Ezt jó do­lognak tartjuk, de legalább ilyen fontosnak a külföl­di turisták személyes tapasztalatait. Gyakorlatilag a külföldiekkel kapcsolatban álló állampolgárok udvariasságán, magatartásán, a boltok, vendéglá­tóhelyek, sőt az utca hangulatán is múlik, hogy milyen kép alakul ki rólunk a külföldiekben. Ha a hazánkat felkereső turisták jó benyomásokkal tá­voznak, egyben jó hírünket is elviszik. Ebben nagyon sokat tehetnek az idegenvezetők. Felkészültségüktől, politikai és emberi magatartá­suktól is függ, hogy mit tudnak meg vendégeink országunkról, hogyan értékelik eredményeinket, hogyan ítélik meg gondjainkat. A turisták szívesen látott vendégek hazánk­ban. Kiegyensúlyozott belpolitikánk, a szilárd köz­biztonság és a hagyományos magyar vendégszere­tet hozzájárul az országunk iránti érdeklődés élénküléséhez. Szeretnénk, ha minél több országból és minél többen megismerkednének népünk életével, kultú­ránkkal és műemlékeinkkel. Tisztelt Országgyűlés ! A kereskedelmi vállalato­kat, a fogyasztási szövetkezeteket a jövőben az eddiginél jobb munkára kívánjuk késztetni. Ezt szolgálja az a több évre szóló tárcaközi munka­program, amely a vállalati önállóság növelésére, a gazdasági verseny kibontakoztatására, az új üze­meltetési formák bevezetésére a belkereskedelem­ben, az áru útjának rövidítésére, a vállalati piacérzé­kenység fokozására és nem utolsósorban az irányí­tói és szervezeti rendszer korszerűsítésére irányul. A munkaprogramban foglaltak a jobb áruellá­tást, a hatékonyabb munkát segítik elő a belkeres­kedelemben is.

Next

/
Thumbnails
Contents