Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-2

77 Az Országgyűlés 2. ülése, 1980. szeptember 25-én, csütörtökön 78 Az adott kérdésekről kialakult nem azonos vélemények az eltérő optikából fakadnak, és megfelelő egyeztetés után előreviszik az ügyet. Egyik partner politikai hitelét, becsületességét sem kérdőjelezi meg, ha az érvekre alapozott vita után valamelyikünknek engednie kell. A fontos az, hogy az érdek- és nézetegyeztetések gyakran rendkívül bonyolult, kompromisszumot is követelő folyamatának végeredményeként a közösség érdekeit kifejező lehető legjobb megoldás szülessen. Hozzáteszem: helyes lenne, ha az ilyen vitáinknak az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot is adnánk. Tisztelt Képviselőtársaim ! A kormány programja a legfontosabb gazdasági, társadalmi kérdésekre előremutató választ ad. Ezért a magam részéről elfogadom, s a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket 80 percre, 15 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.37—15.00. Elnök: CSERVENKA FERENCNÉJ ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik, Stadinger István képviselőtársunk. STADINGER ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! A miniszterelnök elvtárs felvázolta azokat az alapvető elgondolásokat, amelyek megvalósítása útján az állami és társadalmi élet minden fontosabb területén eleget lehet tenni a XII. kongresszus határozatainak, a Hazafias Népfront választási felhívásában foglaltaknak. A kormány munkaprogramja tovább viszi a gazdaság intenzív fejlesztésének politikáját, kitűzi azokat a feladatokat, amelyek megvalósításával elérhető az egyensúlyviszonyok általános és lényeges javítása. Bár a program tematikus, átfogó, mégis úgy gondolom, hogy tulajdonképpen első lépcsőfoka, koncepciója a megvalósításnak. Konkrétabb kifejtésre a középtávú tervezés során és a kormány különböző programjaiban kerülhet majd sor. Az azonban nyilvánvaló, hogy a következő években csak szerényebb fejlődési ütemmel és fejlesztési lehetőségekkel számolhatunk. A beszámolóból megérthető, hogy a kormányzat határozottan folytatni és ösztönözni kívánja a termékszerkezet további átalakítását, a gazdaságos és jól értékesíthető gyártmányok gyártásának fokozását és a gazdaságtalanok csökkentését, kiszorítását. Az első feladat tehát, a hatékonyság javítása, és ezt követheti majd nagyobb dinamika. Ha a végrehajtás során a kormányzatnak, de a gazdaságirányítás egészének és mindanynyiunknak sikerül következetesen érvényesíteni, hogy a szabályozó rendszer ne csak elismerje, hanem ösztönözze és preferálja is a korszerűt, a magas minőségűt, a jól eladhatót, akkor lehetővé válik, hogy az eszközök pótlására, mindenekelőtt azokon a helyeken legyen lehetőség és kerüljön sor, ahol magas színvonalon dolgoznak. Ezen keresztül teremtődhetnek meg a későbbi, egyébként természetesen kívánatos, gyorsabb növekedés feltételei. A kormány programját a feladatok megoldására alkalmasnak és jónak tartom. Meggyőződésem, hogy a kormány ebben a nagy munkában bizton számíthat a nép bizalmára és cselekvő támogatására. Tisztelt Országgyűlés! Budapesti képviselő vagyok — nem ezért, de azért engedve a kísértésnek —, a programhoz kapcsolódva néhány, a városunk, mindenekelőtt lakóinak életét érintő kérdéssel szeretnék foglalkozni. A fővárosnak az ország életében betöltött kiemelkedő szerepe ismert, és több párt- és állami határozat is megállapítja az ezzel kapcsolatos feladatokat. Jórészt ennek köszönhető, hogy különösen az V. ötéves terv során jelentősen fejlődött Budapest. Ezt akkor is hangsúlyozni szeretném, ha teljesen nyilvánvaló, hogy hiba sajnos, van még bőven, és marad feladat nemcsak unokáinknak, de talán tovább is. Csak néhány adatot a legfontosabbak közül : az V. ötéves terv során jóval, meghaladva minden eddigit, körülbelül 86 000 új lakás épül és a főváros lakosságának több mint 12 százaléka, kereken negyedmillió ember költözhet új, korszerű otthonba. A sok, sőt sokszor növekvő panaszok mellett is tény, hogy a teljes felújításra kerülő lakások száma eléri a 25 ezret, több mint öt és fél ezer lakás kerül korszerűsítésre. Emellett még 20 ezer lakásban végeztek fokozott karbantartást is. Jelentőset fejlődött a közműellátás. Napi 300 ezer köbméter teljesítményű új víztermelő berendezéseket építettünk, a víztározó kapacitás és vele a város vízellátásának biztonsága, főleg a két gellérthegyi medence üzembe állításával nagymértékben javult. A lakások több mint 50 százalékában van távfűtés vagy gázfűtés, ha pedig az egyedi olaj fűtést is korszerűnek tekintjük, elértük a 80 százalékot. Tovább fejlődött a tömegközlekedés, új metrószakaszokat adtunk át, számos fontos út, alulés felüljáró épült. Elkészült a Margit-híd, a Petőfi-híd és a közeli hetekben a Szabadság-híd rekonstrukciója is. Jelentőset fejlődött a főváros egészségügyi ellátása. Az V. ötéves tervben kereken 900 új tanterem épül, 50 százalékkal több mint az előző tervidőszakban. Ennek ellenére a tanulólétszám emelkedése miatt, az oktatási feltételek zsúfolt szinten tartása is csak sokrétű szervezési intézkedések útján sikerül. Az új óvodai férőhelyek több mint 10 százaléka társadalmi összefogás eredményeként, vállalati hozzájárulással, társadalmi munkaakciók segítségével valósul meg, előrevetítve a VI. ötéves tervidőszak általános módszerét. Közel 20 ezerrel több gyermek helyezhető el az óvodákban. A tervidőszak végére — bár a gyermekintézményekben a zsúfoltság továbbra is jelentős lesz —, az ellátottság 90 százalék körül alakul. Csak most, amikor már félig-meddig visszanéz az ember az V. ötéves tervre, akkor látja, érti meg, hogy milyen nagy lehetőségek birtokában gazdálkodhattunk. Tisztelt Országgyűlés! Bár a VI. ötéves tervet csak decemberben tárgyalja majd az Országgyűlés, minden szinten, így a fővárosban is erős a készülődés. Ha csak a legfontosabbnak vélt feladatainkat kíséreltük is meg összeállítani, igen hamar csillagászati magasságba emel-