Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-14

849 Az országgyűlés 14. ülése, 1982. március 26-án, pénteken 850 (Elnök: CSERVENKA FERENCNÉ — 10.00 óra) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést megnyitom! Napirend szerint folytatjuk a művelődési miniszter beszámolója feletti vitát. Gyulavári Pál képviselőtársunk felszólalása következik. GYULAVÁRI PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Békés megyei képviselőtársaimmal együtt egyetértéssel olvastam a művelődési miniszter elvtárs beszámolóját a közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatairól. Nagyrészt azonos feltételek mellett azonos folyamatok játszódtak le a mi megyénkiben, akárcsak országosan. Az általánostól eltérő vonások eredője egyrészt a megye helyzete, gazdasági feltételek, urbanizáció, infrastruktúra, másrészt a művelődésügy és ezen belül a közművelődés helyi hagyományai. Megyénket is a közművelődés társadalmi szerepét és feladatait érintő szemlélet pozitív irányú alakulása jellemzi. Minden területen vannak törekvések arra, hogy a közművelődést tervezzék, a tevékenységet tervszerűbbé tegyék. Meg kell azonban tanulnunk, nem várhatunk rövid távon társadalmi méretű változást a közművelődéstől, a tervszerűség a hosszú távú gondolkodást jelenti. Lényeges az érdekelt szervek együttműködési szándékának erősödése. De ezzel ma még nem lehetünk elégedettek. Nem az eseti együttműködést kell erőltetnünk, fontosabb a koncepciók összehangolásának biztosítása. Ehhez megyénkben jó keretet biztosítanak a településenként elkészülő egységes közművelődési tervek. Éppen az intézményi integráció, de különösen az integrált tevékenység veti fel az egységes művelődési, közoktatási, közművelődési tervezést, ami részét kell hogy képezze a társadalmi tervezésnek. A közművelődés tárgyi feltételeinek fejlődése az elmaradt, de a jövőben nélkülözhetetlen beruházások ellenére is számottevő. Azokat a területeket kerestük, melyeknél viszonylag kicsi anyagi ráfordítással a kulturális szolgáltatások színvonala és skálája a leginkább növelhető. Azokat, ahol a helyi törekvésekhez megyei és országos támogatás is társítható, örömmel tájékoztathatom az tisztelt Országgyűlést, hogy megyénkben a törvény elfogadását követő időszakban a könyvtárak 52 százalékát újítottuk fel és bővítettük ki közel 4 ezer négyzetméterrel növelve, gyakorlatilag beruházás nélkül, meglevő, kihasználatlan épületek felhasználásával alapterületüket. Zenei és gyermekrészlegeket alakítottunk ki, nagy súlyt helyezve az állomány összetételének javítására. A változó könyvtárhasználati szokások kielégítésének objektív feltételeit ezzel biztosítani tudjuk, legalábbis a községeinkben. Már sajnálatosan rosszabb a helyzet városaink többségében, ahol csak új beruházással lehet a feltételeken változtatni. A könyvtár-korszerűsítés tapasztalatait felhasználva ebben az ötéves tervben a művelődési házak rekonstrukciós munkáit indítottuk be úgy, hogy a meglevő épületek racionálisabb, szakszerűbb, esetenként több funkciót is felvállaló hasznosítását biztosítjuk. A feltételek tekintetében itt is a nagyobb városi, megyei intézményekkel vannak gondjaink. Legtöbbjük az alapszintű ellátásra is alkalmatlan. Különösen érződik Békéscsaba, mint megyeszékhely esetében. A megyei művelődési központ rendkívül siralmas elhelyezése nemcsak a város 70 ezer lakosának ellátását teszi teljesen illuzórikussá, hanem áttételesen kihat az egész megyére. Erőfeszítéséket tettünk arra, hogy az új, különösen a lakótelepeken létesített iskolákat lakóterületi közművelődési funkcióval is megbízzuk. Részben a központi intézmények tehermentesítése érdekében. Ezek a törekvések — bár a legkisebb befektetéssel hoznak eredményt — csak részben valósulhatnak meg, mert az oktatás és közművelődési pénzeszközök közös kezelése pénzügyileg még nem szabályozott. Sajátos élességgel vetődik fel ez a kistelepüléseken, ahol egyértelműen a kulturális kínálat indokolatlan beszűkülését eredményezheti. Mindenki által elfogadott, hogy e településtípus lakosságmegtartó képességét nemcsak gazdasági intézkedésekkel kell javítanunk, hanem valós feltételeket kell biztosítanunk legalább az alapszintű kulturális ellátáshoz. A közművelődési tevékenység érdemi oldalát tekintve lényeges fejlődésen ment keresztül a munkahelyi művelődés és általában is a munkásművelődés. E területre is jellemző az együttműködés az állami és gazdasági szervek között. Az üzemi művelődési bizottságok munkájához sok segítséget adnak a tanácsok és intézményeik. Az elkövetkezendő feladatok közé kell sorolnunk e területen a differenciáltabb igényteremtést és ellátást. Közelítenünk, egymásra épültté kell tennünk a szakmai képzés és közművelődés formáit. Feltétlenül keresnünk kell azokat a megoldásokat, amelyekkel az egyéni érdekeket is növelhetjük a művelődés iránt. Teljesen világos, hogy társadalmi céljainkat, gazdasági törekvéseinket csak dinamikusabb műveltséggel rendelkező emberekkel lelhet megvalósítani. A munkásművelődés területén jelentkező esetenkénti formalitás kiiktatásában a művelődéselméleti kutatásoknak is nagyobb segítséget kellene nyújtani. Nem sikerült meglátásunk szerint a munka és a kultúra valós viszonyait, egymásra hatását átvinni a köztudatba, még a szakmai köztudatba sem. A több energiával, erősebb gépekkel, több műtrágyával elért nagyobb termelési-termesztési eredményeket megcélozhatjuk, de emellett növelnünk kell társadalmi méretekben is a tudás termelésben betöltött szerepét. A magasabb tudás megszerzésének egyéni érdekeit akár anyagiakkal is elő kell mozdítanunk. A gazdasági vezetők közül sokan felismerték, hogy a művelődési és gazdasági folyamatok egymástól eltávolodva, esetenként egymásnak ellentmondva fejlődnek. Egyetértünk velük abban, miszerint lehetőségeik, eszközeik nern elegendők a pozitív egymásrahatás biztosítására, és ezt az állami intézményhálózat is csak részben tudja magára vállalni. Különösen fontosnak érezzük olyan, a közművelődés és az oktatás lehetőségeire egyaránt építő képzési formák beindítását, melyek az eddigiéknél jobban képesek figyelembe venni az egyéni aspirációkat. Arra építve, hogy az emberek a megnövekedett szabadidőt nemcsak szórakozásra, kikapcsolódásra akarják felhasználni, hétvégeken működő köz-